Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-08-20 / 17. szám

§i£Ä o n, - Q-fcA o ru Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak? Majd az egész civilizált világban bebizo­nyosodott, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Mi magunk is tapasztalhatjuk, hogy társasutazásokon, üdülőkben jóval több idő­sebb magányos nőt találunk, mint egyedülál­ló idősebb férfit. Régebben a különbség csu­pán két-három év volt, de ezután ez a szám növekedni kezdett, és az utóbbi időben már öt-hat év lett a gyengébb nem javára. Legki­­fejezettebb a különbség a Szovjetunióban, ahol a nők átlag nyolc évvel élnek tovább, mint a férfiak. Az Egyesült Államokban ugyanakkor csupán hat év különbség mutat­kozik a nők javára. Mit mond a születési statisztika? A születésnél máris érdekes dolgok derül­nek ki. 162 halva született fiúgyermekre csu­pán 100 halva született leánygyermek esik. Ennek ellenére élve születéskor még mindig a fiúgyermekek vannak többségben. Ez a kü­lönbség azonban lassan kiegyenlítődik. Mire a két nem képviselői a 20—25-ik életévet el­érik, már egyenlő arányszám alakul ki. Ez az egészséges grány később, különösen az idős korban a nők javára tolódik el. így Raymond Pearl biológus egyszer kiszámította, hogy 100 000 élveszületett leánygyermekből 2281 a 90 évet vagy még magasabb kort is elért. Ugyanakkor 100 000 élve született fiúgyer­mekből csupán 1523. Mit derítettek ki a kutatások? A nők és a férfiak biológiai és életmódbeli különbségeire vonatkozóan alapos tanulmá­nyokat végeztek. Vannak, akik azt állítják, hogy a modern civilizáció az életmódot ille­tően a nőknek kedvez, és ezért hosszabb az átlagos életkoruk. Hozzáteszik, hogy a mo­dern technika a nők erejét nagymértékben megkíméli. Azt is tapasztalták, hogy a női nem a be­tegségekkel szemben sokkal ellenállóbb, mint a férfi nem. Ugyanez érvényes az állatvilág­ban is. Megfigyelték, hogy a nőstények túl­élik a hímeket. Másrészt a leánygyermekek és a nők sokkal kevésbé vannak kitéve az élet folyamán veszélynek, mint a férfiak. Talán az olasz tudósok járnak a legköze­lebb az igazsághoz, akik szerint a különbség biológiai okokra vezethető vissza. A női szer­vezet könnyebben alkalmazkodik a külső kö­rülményekhez. Német tudósok a világhábo­rúra utalnak, amely több férfit követelt ál­dozatul, mint nőt. Igenám, csakhogy a nők olyan országokban is tovább élnek, amelyek nem viseltek háborút. Más a helyzet a kevésbé civilizált orszá­gokban, és a primitív népeknél, ahol a nők életereje gyorsan kimerül. Nehéz munkát vé­geznek, korán kötnek házasságot, és a túlsá­gosan gyakori szülés idő előtti öregedést okoz náluk. Ráadásul hátrányos társadalmi hely­zetben vannak. Érdekes ötlet Az élettartam összehasonlítására R. B. Van­ce professzor és F. C. Madigan lelkész Qlyan két csoportot választott vizsgálata alapj'ául, ahol a nők és a férfiak életmódjában nincs különbség. Az egyik csoport az apácák, a má­sik a szerzetesek közül került ki. Ezeknek nincs családjuk, munkakörülményeik is azo­nosak, így pl. a szerzeteseket foglalkozási be­tegségek nem kínozzák. Ha ennél a vizsgálat­nál azonos halálozási szám lett volna, el kel­lene fogadni azt az elméletet, hogy kint az élet­ben az életmód különbség az oka annak, hogy a nők tovább élnek. Igenám, csakhogy a zár­dában és kolostorban végzett vizsgálatok vá­ratlan meglepetéssel szolgáltak. Az apácák­nak itt is kisebb volt a halálozási arányszá­muk, mint a szerzeteseké. És a férfiak? Ami a férfiakat illeti, az ő életük különbö­ző veszélyeknek van kitéve. A foglalkozási ártalmak és a foglalkozási betegségek több férfit sújtanak, mint nőt. Férfiak közül ke­rülnek ki a bányászok, olvasztárok, csator­namunkások, és más nehéz testi munkával járó foglalkozásúak.. A férfiak között külö­nösen elterjedt az alkoholizmus és egyéb ká­ros szenvedély, amely növeli a különböző be­tegségekre való hajlamosságot. A modern foglalkozással járó rohanás, tülekedés, a pénz utáni hajsza, az állandó feszültség megrövi­díti a férfiak életét. Korunk egyik legelterjedtebb betegségében, a szívinfarktusban és a koszorúér bántalom­­ban sokkal, de sokkal több férfi hal meg, mint nő. Ez talán azzal függ össze, hogy a férfiak a keringési betegségekkel, mindenek­előtt a vérnyomásos betegségekkel és a ko­szorúér bántalmakkal szemben érzékenyeb­bek. Hogy ez miért van így, azt nem tudja senki. Egyes francia tudósok viszont úgy vélik, hogy a férfiak közül elsősorban azért halnak meg olyan sokan, mert iszákosak. Az emberi élet, hála a modern hygiénének, a javuló szociális helyzetnek, az orvostudo­mány fejlődésének, meghosszabbodott. De hogy a nők miért vannak az élettartam tekinteté­ben előnyösebb helyzetben, mint a férfiak, erre a kérdésre a kutatók még nem adtak végleges és elfogadható választ. Dr. Marék Antal JMinden re(j(jel... KÉPES QÉZA VERSE Minden reggel, úgy hét óra felé rigó röppen az ablakom elé, s felharsan a vidám baráti szó: „Itt a reggeli rigó!” Fütyülök néki, s ő visszafütyül, leszáll az ágról, ablakomba ül. Fejét félodalt tartja, úgy figyel: ki az, ki néki visszafelel? Kislányomnak a két szeme ragyog, tetszik néki, milyen ügyes vagyok. Simogat kis keze, meleg szava: „Te a rigók nyelvén is tudsz papa?” Biztatgatom: „Fütyülj te is, kicsi! Hogy fiókája szól, majd azt hiszi.” Erre fütyülni kezd ügyetlenül, S a madár neki is visszafütyül, Édesanya épp elszaladt tejért, elszállt a rigónk, mire hazaért. De két rigót talált egy helyett: fütyörészö apát és gyermeket. Kiskötény Egy méter könnyű, csíkos anyagot vásáro­lunk. Beavatás után a rajz szerint elkészíteti szabásmintát ráhelyez­zük az anyagra úgy, hogy a felső részen ke­resztben, az alsó részen pedig hosszában fussa­nak a csíkok. Fehérrel paszpoloz­­zuk, a hátán két masni­val fogjuk össze. * MIDI? MAXI? Milyen lesz a budapesti, új őszi divat — er­ről beszélgetek Weingruber Évával, az ismert divattervezővel. — Az idei ősz sok változást hoz a divatban. Természetesen, ez már az őszi kollekciónk­ban, amelyet szeptember elején mutatunk be, látható. — Mit tart a legérdekesebb változásnak? — Nincs többé minikabát, helyébe lép a midi és a maxi. — A midikabát hosszának pontos meghatá­rozása? — A válltól számítva 115 cm. — És a maxi kabáté? — Szintén a válltól számítva 130—140 cm. Maxiból egyelőre keveset tervezünk és ké­szítünk, mert nem vagyunk meggyőződve a sikeréről. — A miniruha végleg eltűnik? — Miniruhát csak pantallóval mutatunk be: S ezt is csak azért, mert a fiatalok nehe­zen válnak meg ettől, a számukra oly kedves divattól. — A ruha hossza az új őszi divatban? — Változó. A mi kollekciónkban (Kézmű­ipari Vállalat) a midi hosszúságot az alkalmi ruhánál és az önálló szoknyánál alkalmazzuk. A legtöbb ruhánk hossza a térdig, s a térdközé­pig érő. — Mit tanácsol a nőknek a ruha hosszab­bításához? — Mind a ruháknál, mind a kabátoknál új­szerű a műbőr és a kötött kombináció, ezzel jól átmenthető a régi ruha, az új divatba. — Milyen díszítések divatosak? — Továbbra is a hímzés, a gyöngyözés, s újdonságként a zsinórozás, a rojt és a bojt. — Az őszi-téli divatszínek? — A bézs, a törtfehér, a fekete, a lila, a szürke és a barna minden árnyalata. — Kérjük egy szép modell képét az őszi kollekcióból. — Tessék! Dóri mutatja be a világosdrapp francia szövet, pantallós együttest, a tunikán négerbarna műbőr beállítással. A nadrágos összeállításhoz, sötétbarna alapon világos­drapp mintás különleges szövetből tervez­tem „alig maxi” hosszúságú kabátot. (Komlós Lili felvételei) (f. b.) Elmondtuk néki: itt járt egy rigó, attól van ez a nagy ribillió. Édesanya is alig várja már, hogy bekukkantson a vidám madár. S tudom én; reggel hét óra felé leszáll megint ablakunk elé, s felharsan a vidám baráti szó: „Itt a reggeli rigó!” Receptek ECETES UBORKA ELTEVÉSE. Aprósze­mű, hibátlan uborkát vásároljunk (ötliteres üvegbe három kiló kell). A szárakat letépjük,' alaposan megmossuk, megtörölgetjük és az üvegbe rakjuk. Az üveg oldalába mintegy 10 cm hosszúságú, vékony szeletekre vágott, há­mozott tormát csúsztatunk, esetleg díszítésül karikára vágott sárgarépát is, amit virágfor­mába bevagdalunk. Mintegy 20 szem egész borsot dobunk bele, és az üveg tetejére 4—5 babérlevelet helyezünk. Erre kerül a két evő­kanálnyi só és három púpozott evőkanál kristálycukor. — Páclé: egy liter ecethez 3— . 3,5 liter vizet töltünk aszerint, hogy milyen V erős. A forralásnál belerakunk egy csomag kaprot. (Amikor felforrt, a kaprot kiszedjük belőle, mert az uborka levét zavarossá teszi.) A páclevet felforraljuk, majd az uborkára töltjük. Az üveg tetejére két késhegynyi nát­­rium-benzoikumot hintünk, és papírral vagy tiszta ruhával lefödve, körülbelül 8 napig áll­ni hagyjuk. Ha a levét kissé magába szívná, pótlólag újabbat főzünk , hozzá, majd 8 nap után celofánnal vagy marhahólyaggal lekötve a helyére rakjuk. ZÖLDPARADICSOM. Az ecetes paradi­csom ugyanúgy készül, mint az ecetes ubor­ka. A fontos az, hogy kemény kis paradi­csomokat vásároljunk. Körülbelül feleannyi zöld, hegyes, csípős paprikát is rakjunk az üvegbe, mint amennyi paradicsomot. VIZES UBORKA. Igen sokféle eltevési módja ismeretes. Itt a legegyszerűbbet közöl­jük. Középnagyságú, egészen friss, egészséges uborkákat veszünk, jól megmossuk. Veszünk hozzá kaprot, hosszába vágott tormát bősége­sen, zöld egrest, éretlen szőlőt. Az uborkás­üveg aljára kaprot teszünk, az uborkát hosz­­szába állítjuk, közéje rakjuk a tormát, legfe­­lülre éretlen szőlőt vagy egrest. Egy liter víz­re 3 deka sót számítva, a vizet felforraljuk, lehűtjük és az uborkára öntjük. Ha lekötésre marhahólyagot használunk, tetejét bezsíroz­zuk, hogy a felduzzadás következtében meg ne repedjen, és 4—5 napon keresztül jó me­leg, árnyékos helyen kiforrni hagyjuk, amíg a zavarossága letisztul. Felbontva, hidegen tartva 2—3 hétig is élvezhető. Kis családnál kisebb üvegekbe rakjuk el az uborkát. PARADICSOMPAPRIKA. Középnagyságú, szép piros, kemény paradicsompaprikákat megmosunk és a szitára rakunk. Három liter vízben egy liter ecetet forralunk, egy evőka­nál sóval és három evőkanál cukorral. Ami­kor forr és a cukor már elolvadt benne, a paprikákat egy-egy percre a páclébe dobjuk, majd kiszedjük és üvegbe rakjuk. (Egy-két li­teres üvegeket használjunk csak fel, mert a felbontott paradicsompaprika könnyen rom­lik.) Amikor valamennyi paprikát kiszedtük, a páclevet még egyszer felforraljuk, végül langyosra hűtve a paprikára öntjük, és a te­tejére egy-egy késhegynyi nátrium-benzoiku­­mot szórva, máris leköthetjük és elrakhat­juk. A paradicsompaprika igen jó úgy is, hogy ha a tetejére egy-egy ujjnyi olajat öntünk, és úgy kötjük le.

Next

/
Thumbnails
Contents