Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-08-20 / 17. szám

/láttuk, olvastuk, hallottuk...

Emlékművet állítanak szülőfalujában, Szőnyben Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elhunyt elnökének. Tarr István szobrászművész alkotását november 24-én, Dobi István halálának évfordulóján leplezik le.

„Pannónia 70” néven Magyarországon rendezik meg augusztus 16. és 20. között a szövetkezeti szakemberek első nemzetközi találkozóját. A világon eddig még sehol sem tartottak ilyen — tudományos jellegű — szövetkezeti tanácskozást.

Bővülnek a magyar—spanyol idegenforgalmi kapcsolatok. Az idén ősszel Magyarországról Spanyolországba több társasutazást szerveznek. Ugyanakkor Spanyolországból is több száz turista érkezik hazánkba.

Az IBUSZ szolgáltatásainak igénybevételével az amerikai Tennessee állam bankárjainak népes csoportja érkezett hazánkba. Az amerikai vendégek látogatást tesznek a Magyar Nemzeti Bankban is.

Ezer lakás épül a magányos nyugdíjasok részére a fővárosban, a negyedik ötéves terv időszakában. A „nyugdíjas házak” új lakótelepeken kerülnek tető alá. A lakások takarításáról személyzet gondoskodik majd.

Széli György, a 73 éves, világhírű magyar származású karmester halálhíre mély részvétet keltett Magyarországon. A Cleveland Orchestre főzeneigazgatója, aki 1939-ben a fasizmus elől menekült az Egyesült Államokba, Budapesten született 1897-ben. Alig 21 esztendős volt, amikor már nagy városok zenekarainak élén szerepelt és 1917-ben Richard Strauss javasolta a Strasbourgi városi színháznak, hogy első karmesteréül Széli Györgyöt szerződtesse. A harmincas években a híres utazó karmesterek egyike lett, Cleveland általa híressé vált zenekarát 1946 óta vezette.

Áchim-esztendővé nyilvánították az 1971-es évet Békéscsabán. Jövőre lesz ugyanis 100 esztendeje, hogy megszületett, s 60 éve, hogy gyilkos golyó kioltotta Achim L. András parasztképviselő életét. A centenáriumi ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye lesz a Munkácsy Múzeumban megnyíló és sok érté kes dokumentumot bemutató emlékkiállítás.

Megjelent a Műszaki Lexikon első kötete — A-tól F-ig — az Akadémia Kiadó gondozásában, dr. Polinszky Károly akadémikus levelező tag, Kossuth-díjas, főszerkesztésében.

A Szegedi Tanárképző Intézet 46 tagú női kórusa, Kardos Pál vezényletével július végén részt vett a middlesbroughi kórusversenyen és első díjat nyert.

A kecskeméti nagytemplom restaurálása során eltávolították az oltárt díszítő Falconelli-festményt, hogy lemossák róla a szennyeződést. Meglepetésre a festmény mögött egy üregben a templommal körülbelül egyidős freskót fedeztek fel. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló barokk freskó jelentősen gazdagítja a magyarországi barokk-műkincsállományt. A kutatók most azt vizsgálják, hogy ki és mikor készítette a művet, és miért tették eléje a Falconelli képet.

A birminghami kereskedelmi és iparkamara nemrég hazánkban járt küldöttsége nyilvánosságra hozta jelentését magyarországi tapasztalatairól. A delegáció véleménye a többi közt, hogy a két ország vállalatainak együttműködésére nagy lehetőségek vannak, ha a kezdeti lépések esetleg szerények lesznek is.

Romain Rolland és a magyar szellemi élet kapcsolatairól közölt interjút a párizsi Europe. Az interjút Dobossy Lászlóval. Romain Rolland ismert kutatójával készítették.

Kilencvenöt éves korában meghalt Feledi Boriska színművésznő. a Jászai Mari Művészotthon lakója. A századforduló szinte valamennyi divatos operettjének ő volt a primadonnája.

A svéd Stenberg Flygt ab. Solna cég megvásárolta a Tatabányai Szénbányák több újtípusú víz- és szennyvíztisztító, valamint dúsító berendezésének értékesítési jogát. Hazánkban és a szocialista országokban továbbra is Tatabányáé a kizárólagos jog.

Ritka fényes szupernóvát fedezett fel Lovas Miklós csillagász a piszkéstetői obszervatórium nagy Schmidt-teleszkópjával július 30-án készült felvételén. A felfedezést a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete sürgönyben közölte az amerikai cambridgei csillagászati távíróközponttal, ahonnan a világ összes obszervatóriumait értesítették az eseményről. •

Tízezer forint jutalmat adtak át a makói József Attila Múzeumban Tasi Mihály fogatosnak, aki a közelmúltban építkezés közben agyagkorsót, s benne 1739 ezüstpénzt talált. A tizenöt kilogramm súlyú ezüstkincs a helyi múzeumba került. A II. Lipót és I. Ferenc korabeli ezüst dukátokat és tallérokat restaurálás után kiállításon mutatják be.

Lajtai—Békefi Régi nyár című egykori nagy sikerű darabjának magyar—svéd kooperációban készült tévéfilmváltozatát augusztus 1-én sugározta a magyar televízió. A filmen ismét láthatta a közönség — Túrái Idát.

Magyar—holland közúti fuvarozási egyezményt írtak alá Budapesten. Az egyezmény szabályozza, egyszerűsíti és megkönnyíti a Magyarország és Hollandia közötti közúti forgalmat.

A Herendi Porcelángyár legszebb készítményeiből a közelmúltban rendeztek kiállítást Párizsban. Az ott bemutatott művészi porcelánokat — kézi festésű étkészleteket, dupla falú porcelánedényeket és miniatűrökkel díszített vázákat — Budapest közönségének is bemutatták. Aki júniusban történetesen a Belvárosban járt, a Kígyó utca 4. szám alatti porcelánszaküzletben megcsodálhatta a szebbnél szebb tálakat, kancsókat, dísztárgyakat. Képeinken ugyan a színek nem érzékelhetők, némi ízelítőt mégis adnak a gyár alkotóinak gazdag anyagából.

Ké/.i festésű (tisztái (MTI f'elv.)

A LÓSPORT VILÁGÁBÓL

A berlini nemzetközi galoppversenyek mindkét főszámát magyar ló nyerte. A kétévesek részére kiírt Internazionálét Rennent Inda (apja: Imperiál — anyja: Dunyuska) nyerte, míg a háromévesek részére fenntartott versenyben Mylord (apja: Midsummer Night — anyja: Altina) győzött. Mindkét nyerőt Farkas Tibor lovagolta. A háromévesek versenyében nagy nemzetközi mezőny állt starthoz. A második helyet is magyar tenyésztésű, de már német tulajdonban levő ló, Meernymphe foglalta el.

Klagenfurtban a nemzetközi díjlovaglóversenyen Szabácsi István írisz nevű lován értékes második helyezéssel gazdagította európai sikereinket.

A szegedi ünnepi hetek keretében bonyolították le az immár hagyományossá vált fesztivál-lovasbajnokságot. A rossz idő ellenére is népes nézősereg gyönyörködött a látványos küzdelmekben.

Az 1920-ban alapított és az idén huszonegyedszer megrendezett német Fogat Derby-t már harmadszor nyerték meg a mieink. 1967-ben Kádár László győzött — e verseny történetében az első külföldi győztes — a Lótenyésztési Igazgatóság négyes fogatával. 1968-ban a/ Abonyi Imre által hajtott Szilvásváradi Állami Gazdaság lipicai né gyese haladt át győztesként a célon. Az idén ráduplázott Abonyi Imre: ismét elnyerte a „kék szalagot” az Országos Lótenyésztési Felügyelőség és a kecskeméti termelőszövetkezet közös tulajdonában levő szürke ügető félvér fogatával.

A sikeres külföldi szereplést fogataink Aachenban fejezték be, ahol inkább a szépségre és a díszelgésre helyezték a súlyt. Egy nemzetközi verseny keretében majd a győztes fogatok a szeptemberi budapesti Mezőgazdasági Kiállításon is bemutatkoznak.

Sz. L.

A győztes fogat hajtója átveszi a tiszteletdíjat

(84.)

Életünket és vérünket

III. Károly kemény alkuk árán elismertette Európa hatalmaival a Pragmatica Sanctiót, azaz a leányág örökségi jogát, mégis alig hunyta le a szemét, az európai uralkodók máris fel akarták osztani birodalmát. Savoyai Jenő ugyan figyelmeztette Károlyt, hogy minden törvénynél többet ér a teli kincstár és erős hadsereg, Mária Terézia mégis csak adósságot és csökkentett hadsereget örökölt. Az ellene támadó koalíciót a francia udvar szervezte. A bajor fejedelem betört Csehországba, a fiatal, de már nagy terveket dédelgető II. Frigyes porosz király pedig azonnal megszállta a birodalom leggazdagabb tartományát, Sziléziát.

A birodalom a szétesés küszöbén állott, s a többi között út nyílott a magyar állami függetlenség visszaszerzésére. Az arisztokrácia azonban már annyira elkötelezte magát, hogy képtelen lett volna visszafordulni, nem szólva arról, hogy mitől sem rettegett volna jobban, mint egy olyan függetlenségi harctól, amelyben a falvak népeinek százezrei kezébe is fegyvert kell adni. Nem kívántak újabb kuruevilágot.. .

A cseh- és sziléziai birtokait veszített dinasztia egyedül a magyar rendektől várhatott segítséget. Pedig e rendek a tízéves abszolutisztikus kormányzás és más sérelmei miatt fölöttébb feszült hangulatban gyűltek össze 1741 májusában a pozsonyi diétára. De Mária Terézia Pálffy János országbíró, és Grassalkovich Antal személynök segítségével elérte, hogy a régi hitlevél megerősítésével, és a nemesi föld adómentességének alaptörvénnyé emelésével, a megyei követek ellenállását leszerelte. Ezután kérte szeptember 11-én, a magyar rendektől, hogy mentsék meg trónját. A híres, sokszor idézett és megfestett jelenethez, amelyben a rendek „életünket és vérünket” kiáltással tettek hitet a királynő mellett, komoly előkészítő munkára volt szükség, amelyben szinte egyenként dolgozták meg Pálffyék és Grassalkovichék a követeket. Az eredmény végül nem maradt el, s a rendi kiváltságok fejében, az országgyűlés 21 600 főnyi gyalogos parasztkatonát és 10—15 ezer főnyi nemesi felkelést szavazott meg. A szorult helyzetben a Haditanács még azt is megengedte, hogy a magyar ezredeket magyar nyelven vezényeljék.

Bár a szinte kiképzetlen katonákat azonnal a híresen jólképzett porosz seregek ellen vitték, a magyar támogatás kedvező hatása hamarosan mutatkozni kezdett a csatatéren. A hadiszerencse fordulatát Prága visszafoglalása jelentette. A háború azután váltakozó eredményekkel folyt, de a birodalmat sikerült megőrizni, noha Frigyesre döntő vereséget a császári csapatok egyszer sem tudtak mérni. A háborút az 1748- as aacheni béke zárta le, amelyben Mária Teréziának Sziléziáról le kellett mondania. Vele a birodalom iparilag és kereskedelmileg legfejlettebb tartományát veszítette el. A királynő sohasem mondott le Szilézia visszaszerzéséről, de a háború tapasztalata az volt, hogy II. Frigyes jól központosított államát másként legyőzni nem tudja, csak ha a maga birodalmát is a kor követelményeihez igazítja. Megkezdődött a birodalmi kormányzás átszervezése.

Egyetlen lehetőségként a különböző országrészek és tartományok széthúzó rendi erőivel szemben a fokozott centralizáció mutatkozott. Az addig rendi érdekeket képviselő kancelláriák helyébe előbb önálló külügyi, majd később kereskedelmi szerveket állítottak fel. A különböző közigazgatási kamarákat és kancelláriákat többször is átszervezték, de politikai meggondolásokból egy ideig, a magyar ügyeket külön kezelték. Végül 1761-ben felállították az összes kormányzati szervek fölött álló Államtanácsot, amely központi szerepet kapott az egész birodalom irányításában.

A korszerű reformok súlypontja azonban az államháztartás egyensúlyának tartós helyreállítását szolgálta. Gróf Haugwitz Frigyes Vilmos tervei alapján rászorították az egyes tartományok kiváltságos osztályait, hogy ők is adózzanak. A rendi gyűlések kemény tiltakozás után beadták a derekukat, amelyek pedig nem, azokban a tartományokban rendeleti úton hajtották végre a reformot. Magyarországra nem terjedt ki Haugwitz reformja, de az ősi kiváltság megszűnése mondhatni a küszöbön állott. Mária Terézia jól tudta, hogy rendeleti úton nem teheti meg, ezért csak az alkalomra várt, hogy szándékát az országgyűlés elé vihesse.

1751-ben Pozsonyban országgyűlést hívott össze, hogy a porosz királlyal való leszámoláshoz szükséges hadsereg megszervezéséhez az ország 2,5 millió hadiadóját 1 millió 200 ezer forinttal megemeltesse. Abban bízott, hogy ennek az összegnek egy részét a rendek vállalják majd magukra.

A hadiadó felemelését természetesen az udvari tanácsosok is szorgalmazták, hiszen ők is a már adófizető osztrák—cseh nemesség tagjai voltak, s joggal nem látták be, hogy a magyar rendek milyen okkal húzzák ki magukat. A magyar rendek azonban, amelyek máskülönben oly hajlékonyaknak bizonyultak, e tekintetben mozdíthatatlanul megkötötték magukat. Minden lehető és lehetetlen kifogást felhoztak ellene, s a hosszas alkudozások végeredménye az lett, hogy — nem a maguk bőrére! — hétszázezer forintot megszavaztak, e sóhaj kíséretében: „Isten segítse és áldja meg a szegény adófizetőket ebben az új megterhelésben, hogy eddigi terheik ilyen gyarapításának eleget tehessenek.”

Mária Terézia belátta, hogy a magyar rendekkel nem tud egyezségre jutni. Bosszúsan távozott az országgyűlésről, és elhatározta, hogy más eszközökkel teremti majd elő a rendek által megtagadott összeget. Elhatározása azonban nem csupán anyagi természetű, vagy kihatású volt: befolyásolta a magyar gazdaság fejlődésének irányát, elmélyítette azt a szakadékot, amely nem csupán a két ország, hanem földrészünk és hazánk gazdasági fejlődése között nyílott. A magyar rendek nem nyitottak utat a kor igényeinek, és pillanatnyi érdekeikért kockáztatták a jövő érdekeit.

Az első csapás, amelyet el kellett viselniük, az 1754. évi vámszabályzat volt.

(Következik: „Semmi további kedvezést...”) B. P.