Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-13 / 12. szám
Ifjúságpolitikánk Bartók előtt tiszteleg a világ cA iubibuMii eAztmAÁ ümujfi2éJg.L&rs^ata t Egy legújabb kormányrendelet az eddigi Országos Oktatási Tanácsot átalakította és így létrejött az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. Gondolom, nem szükséges különösebb indokolás az intézkedés értelméről. Az ifjúság helyzete, politizálása, beilleszkedése a társadalmi gazdasági rendszerbe minden ország számára elsőrendű fontosságú kérdés. Alig két hónapja a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatot hozott az ifjúság ügyében, amely széleskörűen vizsgálta az egész összetett és bonyolult témát. A vizsgálódás eredményének és a határozatnak egyik legfontosabb megállapítása, hogy nincs szükség az általános politikától elválasztott, külön ifjúsági politikára, más szóval nincs két társadalom, egy, amely a felnőttekből és egy, amely a fiatalokból tevődik össze. Az ifjúság szerves része a társadalomnak, és a soraiban jelentkező gondok és nehézségek általában társadalmi okokra vezethetők viszsza. Országunkban tehát egységesen vizsgáljuk a kérdéseket, ezen belül természetesen külön-külön is elemezzük az egyes rétegek sajátos helyzetét. Az ország 25 év alatti lakosainak száma kereken 3 millió 700 ezer, tehát a lakosságnak több mint egyharmada. Ez a korosztály teljes egészében a felszabadulás után nőtt fel, közvetlen élménye nincs sem a Horthy-rendszerröl, sem a háborúról, sem általában a kapitalizmusról. Ha a generációs különbségről vagy esetleg ellentétről beszélhetünk, akkor legfeljebb ebben a vonatkozásban. A nemzedékek között természetesen mindig van különbség, ami következik az életkorból, az ízlésből, vérmérsékletből és a másfajta, értékítéletekből. A problémák gyökere azonban valahol ott rejlik a felnőttek társadalma és a felszabadulás után felnevelődöttek között, hogy más a viszonyítási alapjuk. Az idősebbek, akik maguk még emlékeznek a kiáltó társadalmi különbségekre, a munkanélküliségre, a városi és falusi nyomorra, a szocialista építés eredményeit általában 1945 előtti állapotokkal vetik össze. A fiatalok azonban nem érezvén a munkanélküliség görcsös szorítását, az osztálykülönbségeket, akik már a kulturális és társadalmi egyenjogúság légkörében nőttek fel, a szocializmus során jelentkező feszültségeket és ellentmondásokat egyoldalúan á gyakorlati építés hibáiból vezetik le. Nem sokat törődnek tehát a tőkés rend szívósan továbbélő maradványaival, amelyek nem egyszer előidézői voltak a torzulásoknak, hanem ezeket kizárólag a szocializmus belső természetéből próbálják magyarázni, s éppen ezért nem az eredmények és hibák folyamatának összefüggését látják, hanem hajlamosak az utóbbiak eltúlzására. Mindez ugyanakkor annak bizonyítéka, hogy a szocializmust a saját gazdasági-társadalmi rendszerüknek tekintik, s éppen e magatartás az egészséges türelmetlenségnek, a gyorsabb előrehaladás, a fejlettebb igazgatási formák igényének a jele. Nincs itt helyünk kitérni a kérdés minden vonatkozására. Csupán néhány oldalát érintjük most. Tapasztalataink szerint a fiatalok munkaerkölcsét nagyban befolyásolja a munkahelyi légkör, a bánásmód és az adott kollektíva munkafegyelme. A fegyelmezett, szorgalmas, öntudatos környezet segít a legtöbbet abban, hogy a fiatalok a munkásosztály utánpótlásaként megtalálják önmagukat, hivatásukat. Sajnos bizonyos ellentmondások, ellenható tényezők akadályozzák ezt a folyamatot. A fiatalok egy része komolytalanul viselkedik a munkahelyén, fegyelmezetlen, tiszteletlen munkatársaival, rombolja a munkahelyi erkölcsöt, ezzel kivívja az idősebbek bírálatát, sőt sokszor túlzó megállapításait. Az idősebb dolgozók egy része viszont rossz példát mutat a fiataloknak. így keletkeznek aztán a különböző munkahelyeken a „nemzedéki viták”, így vonnak le mindkét oldalon elhamarkodott következtetéseket. A szakszervezetek véleménye is az, hogy a végzett munka alapján kell megítélni mindenkit, függetlenül attól, hogy mikor született. Éppen azért úgy véljük, hogy az igazán jól dolgozó fiatalok érdekeit védelmezve el kell érnünk, hogy megkapják az őket megillető bért. A fiatal dolgozók bére, fizetése a többi dolgozóéval együtt fokozatosan növekedett. A bérfejlesztésből, a nyereségből, a különböző jutalmakból általában arányosan részesülnek. Alacsony és meglehetősen uniformizált azonban a kezdő szakmunkások, illetve a kezdő fiatal dolgozók bére, fizetése, jóllehet a tavalyi év végétől a vállalatoknak módjuk van rá, hogy maguk állapítsák meg, ki menynyit érdemel. Változás azonban még alig tapasztalható, mert nem differenciálják a kezdők bérét. Ez pedig rossz hatással van a fiatalokra. Fékezi lendületüket, ha azt látják, hogy közülük még a legkiválóbbak sem kerülhetik el az életkor alapján a „megkülönböztetést”. A munkahelyek jelentős részében a tartósan kiválóan dolgozó fiatal munkások is kevesebbet keresnek, mint az idősebbek. És ezek az igazságtalanságok az értelmiségi, alkalmazott fiatalság körében sem ismeretlenek. Ezeket a jogos panaszokat is figyelembe kell vennünk, amikor a munkaerő-vándorlásról beszélünk. A dolog természetéből következik, hogy az úgynevezett „vándormadarak” nagy része az ifjúság köréből kerül ki. Vannak, akik ezért egyértelműen a mai fiatalságot marasztalják el. Természetesen nem adhatunk felmentést azoknak, akik tulajdonképpen a munka elől menekülnek, azért lépnek ki újra és újra. A fiatalok pályakezdésének, beilleszkedésének elemzésénél azonban mégiscsak abból indulhatunk ki, hogy a többség szeretné megtalálni a helyét az életben s a munkában. És ha ez sok fiatalnak csak nehezen sikerül, ezért nemcsak és nem elsősorban őket lehet hibáztatni. Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy a mai ifjúságnak „túlságosan kinyílt a szeme”, a mai fiataloknak „túlságosan nagy a szája”. Ismét csak arra hivatkozhatunk, hogy bár nem tagadjuk, találkoztunk köztük kibírhatatlan modorú fiatalemberekkel is, követelődzőkkel és szerénytelenekkel, a dolog lényege mégsem ez. Egyáltalán nem vagyunk megelégedve azzal, ahogyan ma az ifjúság demokratikus jogai az üzemekben érvényesülnek. Ezeket a jogokat már több mint húsz esztendeje rögzítették az alkotmányban, biztosítja azokat a Munka Törvénykönyve, nem hagyják figyelmen kívül az üzemek kollektív szerződései, és közvetve a szakszervezetek alapszabályai. A fiatalok jogaikat a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek útján érvényesíthetik. Lehetőségük a jogok gyakorlására nagyjából megegyezik a felnőttekével, de különböző okok miatt még nem azonosak. Legtöbbször a roszszul értelmezett tekintélyelv készteti hallgatásra a fiatalokat. Nem tartjuk még kielégítőnek a dolgozó ifjúság széles rétegeinek bevonását saját ügyei intézésébe. Sok helyütt még nem jöttek rá, hogy csak így tanulhatnak meg az új korosztályok élni a demokrácia adta lehetőségekkel, jogaikkal, s csak ez biztosíthatja, hogy felnőtté válva átvegyék az üzem, az intézmény, az ország irányítását. A demokrácia természetesen nem azt jelenti, hogy mindent, amit egy ifjú mond, helyeslünk, csak azért, mert fiatal mondta. A demokrácia vitát feltételez a hibás nézetekkel, bizonyos türelmet az esetleg nem rokonszenves kifejezési mód iránt, s a vélemény pozitív magjának tiszteletben tartását. Emellett feltételezi a kötelességek betartását is! Olyan iskola ez, amelyben tanuló és tanár egyformán tanulhat, ha nem is egyforma mértékben. Azt jelenti-e ez, hogy vitáink vannak a l fiatalsággal? Nem. Az ifjúság nagy többsége alapjában bizakodó társadalmunk fejlődését illetően. Életútjuk elején álló emberekről lévén szó, ez összefügg azzal, miképpen biztosítja a mi társadalmunk az egyén céljainak elérését. A továbbtanulás lehetősége korlátozott, s még korlátozottabbnak tűnik az olyan fiatalok szemszögéből, akik elképzeléseikhez képest megrekedtek. Mi, idősebbek tudjuk, hogy az élet, a változások a legtöbb esetben gyógyírt kínálnak az esztendők folyamán a kapott sebekre. A fiatalok azonban még nem rendelkeznek ilyen tapasztalattal, s kevésbé türelmesek. , A fiatalok közül sokan mondják, hogy ma összeszűkült érvényesülési lehetőségük, az 1945-ös vagy akár az 1957-es időszak fiataljainak lehetőségeihez képest. Kétségtelen: e két időszakban, főleg a felszabadulást követő esztendőkben a fiatalok nagy tömegei kerültek vezető beosztásba s ma már ilyen tömeges generációs csere nincs. Ma azonban mások a követelmények és mások az igények. Tanultabb, jobban képzett fiatalságra van szükségünk, amely ugyanakkor jelentős gyakorlatot is szerzett a szocializmus építésének különböző területein. Az előrehaladás kiegyensúlyozottabb és alapjá a jól végzett munka, a tehetség, a szocialista eszmék, a nép ügyének hűséges szolgálata. Pethő Tibor llllllllllllllillllllllllllllllllllllllllltllllllllliillliliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiillillllllll Lapunk egyik korábbi számában hírt adtunk arról, hogy Bartók Béla halálának 25. és születésének 90. évfordulója tiszteletére megrendezésre kerülő ünnepségsorozat lebonyolítására Bartók Béla Emlékbizottságot hoztak létre. Mivel a nagy zeneköltő emlékezete messze túlnő hazánk határain, a Bartók Béla Emlékbizottságra hárul a hazai és a külföldi ünnepségek koordinálása is. A bizottság munkájáról és az ünnepségek programjáról adott tájékoztatót május végén dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és Behringer Éva, a Bartók Béla Emlékbizottság titkára. A nagy zenetudós halálának 25. évfordulóján, szeptember 25-én ünnepi ülést tart a Bartók Béla Emlékbizottság. A fővárosi tanács rendezésében a művész életét, munkásságát bemutató kiállítás nyílik meg a Budapesti Történeti Múzeum metszettárában. Aznap este az Erkel Színházban az Állami Hangversenyzenekart Lórin Maazel vezényli, közreműködik Fischer Annie. Az Állami Operaház szeptember 26—27-én új rendezésben mutatja be Bartók három színpadi művét. A szeptember 25-én kezdődő Budapesti Zenei Hetek keretében 40 hangversenyen a legkiválóbb magyar és külföldi karmesterek, előadóművészek közreműködésével csendülnek fel Bartók művei. A vidék zenei életében jelentősnek ígérkezik a június végén Debrecenben megrendezésre kerülő hagyományos Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, amelyre 19 külföldi és 34 hazai kórus jelentkezett. A Kulturális Kapcsolatok Intézete vándorkiállításai Bartók Béla életéről és munkásságáról, Szabolcsi Bence tanulmányával, már bemutatásra kerültek Bolognában, Párizsban és Prágában s folyamatosan a jövő év márciusáig láthatók lesznek Európa országaiban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is. Kiállításra alkalmas fotóanyagot küldenek a többi közt Japánba, Brazíliába, Uruguayba, Chilébe, Argentínába, Olaszországba, Ausztráliába, Indiába, Franciaországba, Spanyolországba. Három Bartók-ihletésű grafikai kiállításra is sor kerül Angliában, Ausztriában és néhány szocialista országban. Párizsban, a magyar és a francia UNESCO bizottság együttműködése nyomán zajlott le a Bartók hét, Baselben Werner Fuchs elnökletével megalakult Bartók Béla Emlékbizottság kiállítást rendezett és Bartók-emléktáblát leplezett le, s a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Ferencsik János vezényletével adott koncertet. A magyar művészek külföldi vendégszereplései ezekben a hetekben is folynak. Június közepén Franciaország több városában lépnek fel művészeink, Nizzában, pedig magyar hét keretében rendeztek emlékestet. Angliában a Bartók Vonósnégyes szerepel december 1—15 között, Ausztriában szeptember 17-én a Collegium Hungaricumban Bartókné Pásztory Ditta és Tusa Erzsébet vendégszerepei a Bartók-emlékesten. Montreux-ben augusztus 25—szeptember 1. között a Magyar Rádió és Televízió Szimfónikus Zenekara Lehel György vezényletével, Sionban augusztus 25—27 között a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Kórody András vezényletével lép fel. A Német Szövetségi Köztársaságban október 11. és november 1. között a Bartók Vonósnégyes vendégszerepei, míg november 12 és december 4 között a Sebestyén Vonósnégyes ad Bartók-emlékkoncertet. Hollandiában a filharmónikusaink a július 28—29-i kerkradei zenei fesztiválon szerepelnek. Finnországban júliusban a Bartók Vonósnégyes a jyväskyläi fesztiválon adózik a nagy zeneköltő emlékének. Svédországban ugyancsak júliusban ad hangversenyt a Bartók Vonósnégyes. Az Egyesült Nemzetek Székházában, New Yorkban kiállítást tervez a Bartók Béla Emlékbizottság az Emberi Jogok Napja alkalmából, s ezzel egyetemben 1970. december 10-én fellép ott a Bartók Vonósnégyes. líj könyvek Fehér Klára—Nemes László: Mecsetek, basák, efíendik. Ütikalandok sorozat. Illusztrált, 193 oldal 30,50 Ft Sági Károly—Zákonyl Ferenc: Balaton útikönyv fotóillusztrációkkal, 581 oldal 88,— Ft Palotai Boris: Pokróc az ablakon, kötve 360 oldal 33,50 Ft Mit akar ez az egy ember I—n. Vas István összegyűjtött versei, kötve, 338 oldal + 356 oldal * 59,- Ft Molnár Géza: Elfogynak az éjszakák kötve, 318 oldal 33,50 Ft Eösze László: Forr a világ, kötve, 318 oldal 15,— Ft Magyar Műemlékvédelem 1967—1968. Kötve, 446 oldal, 464 képpel 116,— Ft Fehér Lajos: Agrár- és szövetkezeti politikánk 1965—1969. Kötve, 361 oldal 35,— Ft Pölöskei Ferenc: Kormányzat, politika és parlamenti ellenzék 1910—1914. Kötve, 358 oldal 53,— Ft Tompa József: A mai magyar nyelv rendszere 1. (Bevezetés — Hangtan — Szótan) Kötve, 599 oldal 90,— Ft Tompa József: A mai magyar nyelv rendszere □. (Mondattan) Kötve, 578 oldal 90,— Ft Az új könyvek megrendelhetők a KULTÜRA Külkereskedelmi Vállalattól (POB. 149, Budapest 63.), vagy külföldi megbizottaitól. DÍJTALAN FILMVETÍTÉS A gazdasági élet képei A milánói Montecatlnl-Edison cégtől vásárolt Ucenc alapján nagy hatásfokú, új növényvédószert gyártanak a Peremartonl Ipari Robbanóanyaggyárban. Képünkön a lepárlóberendezés ellenőrzése folyik mhnrtei Magyar légügyi küldöttség járt Amerikában. Képünk a miami repülőtéren készült a visszautazás alkalmából: Lénárt György, a MALÉV vezérigazgatója és Hűvös Sándor, a KPM légügyi főosztályának vezetője (mindketten középen), Kerekes Ferenc, a Progressive American Tours magyar részlegének vezetője, felesége, kislánya és Schutz Z. Rudolf, az Air India budapesti kirendeltsége igazgatóján&k társaságában. (Dr. Szalal Gyula, Miami, felvétele.) Jobbra: kép a Milánói Magyar Klub megnyitásáról A JUBILEUMI ÉV-ben hazalátogató külföldön élő honfitársak és magyarországi hozzátartozóik, barátaik részére szeptember 30-ig minden héten csütörtökön délután 14 órakor a MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE SZÉKHÁZÁBAN (Budapest, VI., Népköztársaság útja 101.) díjtalan filmvetítést rendezünk. Június 18-án az UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL, június 25-én A VERÉB IS MADÁR (főszereplő: Kabos László) kerül bemutatásra. Az épülő Beremendi Cementmfl forgókemencéinek első alkatrészei Csehszlovákiából érkeztek hazánkba (MTI felv.)
