Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-05 / 7. szám
A Szent OlaLrenddel tűntették ki Hajdú Henriket Egy életet töltött el a skandináv irodalom fordításával Hajdú Henrik. Csaknem hat évtizedes munkásságát 101 kötet őrzi. Nevéhez fűződik a világ három teljes Ibsen-kiadásának egyike. Hajdú Henriket ezért a munkásságáért, amely a norvég irodálom kiemelkedő alkotásainak magyar nyelvre átültetésével hozzájárult az emberiség kultúrkincsének gyarapításához, harminc évvel ezelőtt a Szent Olaf-rend lovagjává nevezték ki. A rend mostani nagymestere, V. Olaf norvég király, ezúttal a legmagasabb kitüntetést, a Szent Olaf-rend érmét adományozta Hajdú Henriknek. A kitüntetést március 19-én a norvég nagykövetségen adott fogadáson Tancred Ibsen nagykövet — aki egyébként a két norvég költőóriás, Ibsen és Björnson dédunokája — adta át ünnepélyes keretek között Hajdú Henriknek. étláttuk, olvastuk, hallottuk... A KÖZELEDÉS ÜTJAI Az Angliában vendégszerepeit Mihály András és Petrovlcs Emil zeneszerzők tiszteletére fogadást adott a londoni magyar nagykövetség kulturális attaséja. Petrovics operáját, a C’est la guerre-t nemrég sugározta, Mihály András hegedűversenyét március 18-án mutatta be a BBC. A magyar vendégek látogatását a közeljövőben Budapesten két angol zeneszerző, Nicholas Moore és Peter Maxwell-Davies viszonozza. A LÓSPORT VILÁGÁBÓL A Nemzetközi Lovas Szövetség kongresszusa elhatározta, hogy az 1969. évi Európa-bajnokságot július 17 és 20 között Az esztergomi érseki palotában levő Keresztény Múzeumot a következő három évben — 10 millió forintos költséggel — teljesen felújítják. Az ott őrzött, felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseket 10 éves munkával restaurálják. A Központi Múzeumi Igazgatóság és az esztergomi főegyházmegyei hatóság erről szóló megállapodása az első állami-egyházi közös vállalkozás a magyar múzeumügy történetében. A munkák idején a múzeum eddigi kiállításainak anyagát az esztergomi Bibliotéka épületében láthatja majd a közönség. az angliai Hicksteadban rendezi. Az ifjúsági küzdelmekre pedig július 30 és augusztus 4 között a franciaországi Dinardban kerül sor. * A mexikói olimpia óta megnövekedett a magyar sportlovak iránt a kereslet. Egyedül Kanada 29 előidomított ugrólovat vásárolt. A világ minden részéből érkeznek vásárlók. A tenyésztő ménesek előidomító telepeket állítanak fel, hogy a keresletet kielégíthessék. * Űj üzemet avattak Salgótarjánban. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek megvásárolta a londoni Dexion-Limited cég világszabadalmát jelentő acél-építőelemek licencét és automata üzemi berendezéseit. Az új üzemben dexion elemekből raktárak, lépcsők, hajtatóházak, újságárus pavilonok, piaci standok és víkendházak készíthetők pár óra alatt. Az Olimpia Bizottság utolsó értekezletén javasolták a fogatversenyek beiktatását az olimpiai számok közé. A javaslat elfogadásáról rövidesen döntenek. A fogatversenyek beiktatása hazánknak újabb esélyt jelentene. A magyar fogatok a világversenyeken eddig mindig az élmezőnyben végeztek és sok értékes helyezéssel gazdagították sportsikereinket. Sz. L. Magyar hetet rendezett március végén a Victoria állambeli Corryong város főiskolája. A kiállításra művészi fotókból, könyvekből, népművészeti tárgyakból álló anyagot küldött Ausztráliába a Kulturális Kapcsolatok Intézete. A Magyar Hírlap március 22-i száma közölte az angol International Management című lap bécsi tudósítójának, Fred Baernek, Bognár József professzorral készített interjúját. Az interjú a kelet-nyugat gazdasági kapcsolatai korszerű módszereinek néhány fontos kérdését tartalmazta. Uitz Béla festőművész, aki az elmúlt évben a Nemzeti Galériában rendezett kiállítására látogatott haza a Szovjetunióból, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére 400 újabb művét ajándékozta a magyar államnak. Kéthetes Kodály-szeminárium kezdődött március 17-én a l.iszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A szemináriumot, amelyre most 27 külföldi zenepedagógus jelentkezett — a tervek szerint —, ezután minden tavasszal és ősszel megrendezik. A világhírű mezőhegyes! ötös fogat A Budapesti Nemzetközi Vásárra érkező külföldi áru jelentős részét magyar teherautókon szállítják. A Hungarocamion 100 gépkocsija hozza majd a vásárra az olasz, a német szövetségi köztársaságbeli. az osztrák és más külföldi cégek áruit. A 48-as szabadságharccal kapcsolatos dokumentumokat találtak — dr. Ferenczi Miklós orvos, helytörténész kutatómunkája nyomán — Bódi Józsefné tatabányai asszony tulajdonában. Bódiné szülei Világoson laktak, édesapja, valamint férje is báró Bohusék alkalmazottja volt. Bódiné ma is őrzi azt a naplót — Bohusné visszaemlékezéseit —. amely Görgey és a győzteseket képviselő Frohlof tábornok ebédjéről és a világosi kastélyban elhangzott beszélgetésekről számol be. A magyar—argentin kereskedelmi megállapodás életbe lépett. A magyar külkereskedelem nagy mennyiségben szerez be Argentínából nyersbőrt és cserzőanyagot, ugyanakkor mód nyílik többféle magyar ipari termék Argentínába irányuló exportjára. Dr. Kárpát Zoltán, magyar dal- és zeneszerző, zongoraművész, családi nevén dr. Kasztriner Árpád, arany- és gyémántdiplomás orvos, nyugalmazott kórházi sebészfőorvos, életének 87. évében Budapesten elh ,nyt. Az eddigi legnagyobb új budapesti lakótelep — Újpalota — alapkövét helyezte el Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke Rákospalota határában. Több mint 14 ezer lakás épül majd itt, lesznek 22 emeletes épületek is. Hat bölcsőde, nyolc óvoda, négy egészségügyi intézmény, hét iskola, nyolc áruház, éttermek, műjégpálya, filmszínház és nagy üzlethálózat kap helyet a lakótelepen. Állandóan bővül és gazdagodik az az anyag, amelyet szorgos kutatók az Országos Széchenyi Könyvtár kéziratos zeneműtárából kibányásznak. Legújabban nyolc Haydnszimfónia került elő. A föllelt zenei kincsből az első kompozíció a „Sinfonia in D” partitúrája és szólamanyaga most jelent meg, az 1788 elején keltezett zenemű kéziratos partitúrája alapján. i%sxxxxs%%%xxxx%s%x%x%x%\%%\'%%xx%%x-xsx%\%%x; A magyar faikutyák a legjobb barátok! A VIZSLA élénk, tanulékony, nemes, erőteljes testalkattal, kitűnő vadásztárs. A PULI nemcsak terelésre elsőrendű a szabad pusztán, mezőn, de Ház körüli őrzésre is kiváló. Intelligenciája, figyelőkészsége közismert, akárcsak, a KUVASZ éber, élénk tekintetével, barátságos jellemével igen jóindulatú barát, a KOMONDOR a leghatalmasabb valamennyi között, komoly megjelenéssel, erőteljes, impozáns állat. Mindennemű felvilágosítás és megbízható tanácsadás a MAVAD-tól, a MEOE szakmai véleményezése alapján az igényeket a legmesszebbmenőkig kielégíti a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat Budapest, I., Úri u. 39. MAQYAROK A VILÁGBAN cÁ szoinszédsáíf magyarjai ii. Áttérve a másik kategória, a szomszédos államok területén élő magyar népesség számának összefoglalására, elsőnek Ausztria adatait mutatom be. Az 1950. és 1955. évi népszámlálásban egyaránt mindössze 11 000 magyar anyanyelvű lakos szerepelt. Számuk korábban magasabb volt: 1923-ban a Magyarországtól átcsatolt területeken 14 929, Bécsben 10 922, összesen tehát 25 851 magyart mutattak ki. Számukat a későbbi kivándorlókkal együtt 1938-ban már 35 000-ré becsülték. A Nemzetközi Menekültügyi Szervezet kimutatása szerint 1956-ban 19 020 magyar maradt Ausztriában és néhány ezren az 1944—45-ben kintmaradtak közül is ott telepedtek le. Számításba véve azonban az elszórtan élő és anyanyelvi oktatásban sajnos ötven éve nem részesülő burgenlandi és bécsi magyarok németesedését és az 1956-osok egy részének továbbköltözését, Ausztria magyar lakosainak számát 50 000-nél többre nem lehet becsülni. Csehszlovákiában az 1949. évi népszámlálás során a magyarok jelentős része anyanyelvét nem vallotta be. Így az 1930. évi népszámlálás által Csehszlovákia mai területén kimutatott 604 000 magyar száma 368 000-re csökkent. (Az 1938. évi magyar népszámlálás szerint viszont ugyanezen a területen 800 000 magyar élt.) Ha feltételezzük, hogy a lakosságcsere és a menekülések kapcsán Magyarországra költözők 20 év természetes szaporulatát vitték el, az 1930. évi, 600 000 fölötti népességszámot 1950-ben akkor is meg kellett volna találnunk. A szocialista Csehszlovákiában időközben jórészt megszüntetett hátrányos megkülönböztetések hatására az 1961. évi népszámlálás némileg korrigálta a korábbi helytelen adatot és 534 000 magyar anyanyelvűről adott számot. A természetes szaporulat várható értékeinek figyelembevételével erre az időpontra inkább 700 000 körüli magyar lakosságot várnánk. Ezért a nagy körültekintéssel végzett legújabb számítások eredményeit (Üj Szó. 1968. IV. 12.), a 720—740 000 főt 1968-ra akkor is feltétlenül jónak kell tartanunk, ha időközben különösen a városok és a magyarság tömeges letelepülési helyeitől távoleső „szigetek” népességének egy része felszívódott. Az 1930. évi népszámlálás szerint Kárpátalján összesen 155 000 magyar élt. Ha tekintetbe vesszük az itt is jelentkező vándorlási veszteségeket és az e területrészeken jelentős magyar nyelvű zsidóság pusztulását — 1959. évi adataink szerint Kárpátalján összesen 155 000 magyar élt — a Szovjetunióban 1968-ig becslésem szerint a magyarok száma mintegy 170 000 főre emelkedhetett. A magyar anyanyelvűek száma Romániában 1910 óta a következőképpen alakult: 1910. évi magyar népszámlálás szerint 1 660 ezer 1920. évi román „ „ 1 326 ezer 1930. évi „ „ „ 1 553 ezer 1950. évi „ „ „ 1 500 ezer 1956. évi „ „ ,, 1 654 ezer A természetes szaporulat értékei alapján valószínű, hogy a magyar anyanyelvűek száma 1968-ig elérte az 1 800 000—1 850 000 főt. E becslésemet részben a Román Demográfiai Évkönyv 1967- ben megjelent adataira alapozom, melyek szerint 1965-ben 278 362 születésből 247 684 román apa és 247 484 román anya mellett 20 567 apa és 20 812 anya magyar volt. Ez az arány nagyjából megfelel a magyarság 1956. évi 9,1 százalékos arányszámának és így feltételezhető, hogy Románia népességének 1956—1968. közötti gyarapodásából a magyarság arányának megfelelően részesedett. Románia lélekszáma az 1956. évi 17 480 000-ről 1966. július 1-ig 19 143 000-re emelkedett. E növekedésből a magyarságra tehát mintegy 160 000, 1968-ig további 20—30 000 természetes szaporodás esik, A romániai magyarok számának 1910—1920. illetve 1930—1950 közötti csökkenésének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az első világháború után 197 000. a második világháború után pedig mintegy 125 000 magyar költözött át a mai Magyarország területére. A két világháború közt a magyarság számát a más országokba irányuló kivándorlás is apasztotta, amelynek során például 1922-ben 1541, 1926-ban 1397, 1927-ben 872 magyar hagyta el az ország területét. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a háborús veszteségek, továbbá a magyar anyanyelvű zsidóság 50 százalékának elpusztulása ugyancsak csökkentette a magyarság lélekszámát. E jelentős veszteségek ellenére Románia magyar népessége 1910. évi számához képest növekedni is tudott. Bár a moldvai csángók és a korábban izmos bukaresti kolónia magyar anyanyelvűinek száma erősen megcsappant, elsősorban a Székelyföldet magába foglaló volt Magyar Autonóm Tartománynak az országos átlagot meghaladó szaporodása e veszteségeket is pótolni tudta. Jugoszláviában a magyarok száma kedvezőtlenebbül alakult. Az 1910. évi magyar adatok szerint az átcsatolt területen öszszesen 577 549 magyar anyanyelvű volt, számuk az 1921. évi jugoszláv népszámlálás szerint 467 658-ra, 1930-ig 465 800-ra csökkent. A következő adat 1948-ból származik, ekkor némi emelkedés volt tapasztalható (496 492), azóta azonban a magyar anyanyelvűek száma alig növekedett. 1953-ban 502 175, 1961-ben 504 368 volt a magyar anyanyelvűek száma. Az adatokat területi bontásban vizsgálva kitűnik, hogy a többé-kevésbé egy tömbben élő bácskai és bánsági falvak és városok az elmúlt 50 évben megtartották magyar népességüket — mivel azonban a szerb és más délszláv nemzetiségűek időközben gyors iramban szaporodtak, a magyarok arányai a Vajdaságban is állandóan csökken. A horvátországi magyar szórványnépesség, amely az 1910. évi adatok szerint még 105 948 főt tett ki, 1961-ben már csupán 42 347 főt számlált. (Ebből is 34 992 Szlavóniára esett.) A jugoszláviai magyarság megritkulását a belső vándorlások, a városiasodás, a vegyesházasságok és a mai életforma velejárójaként meggyorsuló asszimiláció mellett részben a kivándorlások idézték elő. Adataim szerint az első világháború után 44 903 magyar optált Magyarországra és körülbelül ennyire becsülhető az 1945 után érkezők száma is. amelyben a Bukovinából Bácskába, majd onnan Baranya—Tolna megyébe telepített csángók is szerepelnek. Jelentős kivándorlás állapítható meg a tengerentúlra is, amelynek során 1921'—1927-ig 12 598 magyar kelt útra. A nyugati országokban engedélyezett munkavállalás az utóbbi évek népszaporulatának csökkenéséhez bizonyára szintén hozzájárult, ennek nagyságáról azonban nincsenek pontos adataink. Jugoszlávia magyar népességének számát a népszámlálás végrehajtása óta számítható természetes szaporulattal együtt 550 000 körül vonhatjuk meg. Mindezeket az adatokat összesítve becslésem szerint a szomszédos államok területén 1968. január 1-én 3 350 000 magyar élt. (folytatjuk) Dr. Dávid Zoltán MAGYAR KÖNYVKIALLÍTASOK KÜLFÖLDÖN Hatvan könyvkiállítást rendez az idén a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem külföldön. Még a tavasszal Amszterdamba viszik a magyar könyveket, ezután a bécsi Collegium Hungaricumba. Részt veszünk a lipcsei és frankfurti nemzetközi vásáron, Svédországban vándorkiállítást rendezünk. Clevelandben a nemzetiségi napok keretében kerül sor magyar könyvkiállításra és Tokióban is lesz magyar könyvbemutató. * s f t 8
