Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-05 / 7. szám

Megkezdődött a magyar televízió színes kísérleti adása (Székely László felvételei) A budapesti Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban a legmodernebb eszközökkel folyik a tanítás és a tanárképzés Az Egészségügyi Minisztérium jól felszerelt, kedves otthont rendezett be Ürömön az idős egészségUgyi dolgozók részére kt Ä {mLÍKSi°/<ajÍo2 Vidám rejtvónyvetólkedő Magyarországról 7. „Száll az ének szájrul szájra ...” — Adj isten, Kiss koma! — Adj isten, Nagy koma. — Mi az újság, Kiss koma? — Levelet kaptam, Nagy koma. — Kitói kapott levelet, Kiss koma? — Egyik buzgó olvasónktól, Nagy koma. — Aztán, mi állott abban a levélben? — Az állott abban a levélben, hogy a levélíró csodálkozott. — Az mindenkinek istentől való joga. Hogy csodálkozzék. Aztán min csodálkozott az illető? — Azon csodálkozott az illető, hogy honnan a csudából vettük mi a múltkori beszélgetésünkben azt a sokféle idé­zetet? Petőfit, meg Jókait. .. — Aztán mit felelt neki, Kiss koma? — Még semmit, Nagy koma. Megvártam kendet előbb. Mi­velhogy a válasz magára is tartozik. — No akkor válaszolja meg a levelet azzal, hogy aki be­szél magyarul, az — már énszerintem —, olvasson is magya­rul. Mert már Arany János is megírta a Rege a csodaszarvas­ról című versében, hogy: Száll a madár ágrúl ágra, Száll az ének, szájrúl szájra; Fű kizöldül ó sírhanton, Bajnok ébred hősi lanton. — Azazhogy a dal, a vers, az irodalom, mint a madár, kel szárnyra, s terjed — de ahhoz, hogy terjesszék, le is kell írni, ki is kell nyomtatni, s végül: el is kell olvasni. Tisztelt olvasónk olvasott bennünket; mi olvastuk ugyebár Jókait, meg Petőfit; mármost, ha olvasónk olvasta volna szintúgy Jókait meg Petőfit, akkor nem írt volna levelet, amit olva­sott kend, s biztat engem, hogy írjak választ én a tisztelt olvasónak; no ezzel a kör, gondolom, bé is zárult. — Kissé kacifántos kör volt, de lényegében igaz. A regény, a vers, egyáltalában: a szép szó kell az ember testének, lel­kének, ha igazán szereti, becsüli a nyelvet amelyen először megszólalt. Mármost inkább azon gondolkodom, hogy elég-e a szándék ha már a gyakorlatról beszélünk? Mert egy do­log, hogy valaki akar-e olvasni magyar könyvet, s másik, hogy tud-e? — Már én azt hiszem, a kettő együtt jár. Hiszen van egy vállalat, a Kultúra, amelyik hivatásból terjeszti a magyar könyvet, s van ezer más forrás is, ámbár elismerem, nem mindig a szem előtt. De aki igazán vágyódik valami után, az meg is szerzi magának. És én nem ismerek olyan magyar családot erre a mi környékünkön, amelynél ne lenne leg­alább egy-két magyar könyv a polcon ... S mivel kend tudja, hogy nekem mindig van a tarsolyomban néhány számadat is, hadd mondjam meg, hogv amíg 1946-ban Magyarországon körülbelül ezer könyv jelent-meg, összesen hatvannyolcezer példányban, húsz esztendővel később közel négyezer könyv került egy esztendőben a kirakatokba, majd félmilliós pél­dányszámban! Erre mondják Magyarországon, hogy „olvasó ország” lettünk.. S erre mondhatjuk mi, hogy aki akar, az talál olvasnivalót magának a hazai választékból... — Jó, hogy a választékot emlegeti — szólt közbe Kiss úr. Amíg mi itt a válaszon törjük a fejünket, elfeledkezünk ar­ról, hogy kérdést tegyünk fel... Nos tehát, ha már a válasz­tékról esik szó, én megemlíteném, hogy Magyarországon ti­zenhat könyvkiadó gondoskodik róla, méghozzá úgy, hogy mindegyik ennek a választéknak egy-egv részét képviseli. Mai első kérdésünk tehát az, hogy nevezzenek meg legalább három mai magyar könyvkiadót, megjelölve, hogy milyen jel­legű kiadványokat jelentetnek meg? Jutalom-pontot kap az, aki még hármat, tehát összesen hatot nevez meg. — Kár, hogy a mai, élő magyar irodalomról nem mondha­tunk többet... De annyi lenne a mondanivaló, hogy még töredéke sem férne el a mi rejtvényünkben. Meg aztán le­gyünk csak őszinték, koma: az íróemberek kényes lelkek... Ha egyiket néven nevezzük még reklamáló levelet kapunk a másiktól, hogy ő ugyan miért maradt ki? Arról nem is szólva, hogy az olvasók ízlése is különböző, ki ezt az írót kedveli, ki azt. Vagy akár csak a véletlen hozza úgy, hogy melyik műveit volt alkalma megismerni... Pedig a mai magyar iro­dalom éppen mostanában kezd mind népszerűbb lenni kül­földön is .. . Mert itt van például... De Kiss úr ismét közbevágott: — Ne mondjon nevet! Ré­szint, mert imént fejtette ki, hogy miért nem ajánlatos, ré­szint pedig azért, mert éppen ez lehet mai második kérdé­sünk: tessék legalább öt olyan író, költő nevét felsorolni, aki a felszabadulás után tűnt fel, kezdett írni? Jutalompontot kap, aki egy-egy művük, versük, kötetük címét is tudja! — Helyes — hagyta jóvá a kérdést Nagy úr. — Mármost, mivel utolsó kérdésünk mindig egy képhez kapcsolódik, le­gyünk ezúttal stílszerűek, s kép helyett egyik legnevesebb élő költőnk nagyon ismert szép versét idézzük. Kérdésünk, ma a harmadik: Ki írta a verset? — Jutalompontot kap, aki a vers címét, születésének évszámát is tudja. Megy az eke, szaporodik a barázda, mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra. Papirosa a határ, a tengerszéles, a tolla meg az a szegény öregbéres. Megy az eke, telik a könyv sorról sorra. En vagyok az egyedüli olvasója. Én tudora csak, mit jelent ez és mit ér ez, először szánt a magáén az a béres. Megy az eke a felemás két tehénnel, mintha menne édesanyja kisdedével. Elkerülik a páncélos roncsát bölcsen; legyen az a magyarázó kép a könyvben. Megy az eke, megy a magyar, sorról sorra lankadatlan, mintha puszta szerszám volna. Fogy az ugar, nő a szántás telve-terjed. Magyarország, így írják a történelmed. Ki az a kéz, ki az a nagy névtelen toll? Megvárom, míg kifordul a mezsgyesorból, hadd szorítsam a kezembe valahára — De meg sem áll, de csak int, hogy még ml várja. (folytatjuk) A Magyar Televízió Szabadság téri központjában március 21-én, 11 óra előtt néhány perccel Tótfalvi Gyula Kossuth­­díjas, az Elektromechanikai Vállalat főmérnöke jelentette Tömpe Istvánnak, a Magyar Rádió és Televízió elnökének és Horn Dezsőnek, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesének, a posta vezérigazgatójának, hogy a vállalat el­készítette a Secam-rendszerü, első magyar színes televízió adóberendezést, amely készen áll a műsor sugárzására. A Szé­­chenyi-hegyi tv-toronyban levő adót a stúdióból távvezérlő automatikával bekapcsolták. Az első színes adást 11 órakor a Himnusz hangjai vezették be, majd Tömpe István köszöntötte a nézőket. Az adósnál a televízió székházában a hazai szakembereken kívül ott volt Raymond Gastambide francia nagykövet és az eseményre ha­zánkba érkezett francia televíziósküldöttség. (ittaztL Jláixló ptű(uizM at'.SWSŰEketeiütiljeJjunj6tj.1 tuzűttsáujának e/nöűe Magyar javaslatra alakult meg az ENSZ nemzetközi keres­­kedclemjogi bizottsága (UNCITRAL), amely tavalyi, New York-i első ülése után ezekben a hetekben tartotta második ülésszakát Genfben. Réczei László egyetemi tanárt, hazánk képviselőjét a bizottságban, az alakuló ülésszakon alelnökké, ezúttal pedig Genfben — egyhangúlag — elnökké választották a 29 tagország képviselői. KARDOS TIBORNAK ÍTÉLTÉK FIRENZE IDEI DANTE-ÉRMÉT Firenze város 1969. évi Dante-érmét Kardos Tibor profesz­­szornak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem olasz tanszéke vezetőjének ítélték, a megokolás szerint a Dante­­kutatásban elért kiemelkedő eredményeiért. Az aranyérmet Dante születése évfordulóján adják át a Palazzo Vecchióban, május 18-án. kUagyaf4 plnthónap Párizsban A párizsi Stúdió 43 filmszínházban, a Cinema National Po­­pulaire rendezésében március közepén megkezdődött a ma­gyar film hónapja. A moziban négy héten át magyar filme­ket mutattak be, összesen 32 játékfilmet és igen sok rövid­filmet is. A filmhónap keretében több vitaestet is rendeztek, ismert magyar filmművészek részvételével. A magyar film hónapjának megnyitása alkalmából Mód Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete fogadást adott. Jogi tanácsok A tartásdíjak átutalásáról A megállapodáson, hatályos jogszabályon vagy magyar bírósági ha­tározaton alapuló lartásdfj megfizetése (átutalása) bírósági végrehajtás Utján is kikényszeríthető kötelezettség. Az átutalások során észlelt huzavona (pereskedés) kiküszöbölése ér­dekében azt tanácsolom az érdekelteknek, hogy ne várják meg a ható­ságok (bíróságok) megkeresését, hanem önként tegyenek eleget tartási kötelezettségüknek. Mindenekelőtt célszerű arra törekedni, hogy a tartásdíj összegét illetően megegyezés Jöjjön létre, amit ajánlatos írásba foglalni. Ha megegyezés nem Jött létre, az Illetékes magyar bíróság a tartásra kötelezett személy vagyoni (kereseti) viszonyai alapján állapítja meg a havonta esedékes gyermektartás összegét olyképpen, hogy a tartásdíj összege elérje a kötelezett személy átlagos havi Jövedelmének (kerese­tének) húsz százalékát. Ennél alacsonyabb tartásdíjat csak akkor álla­píthatnak meg, ha a tartásra kötelezett személy legalább két másik gyermek tartásáról Is köteles gondoskodni és a húszszázalékos tartás­­díj megállapítása e gyermekeknek megfelelő eltartását veszélyeztetné. A Magyar Népköztársaság (27 más állammal együtt) részese a tartás­­díj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. Június 20-án kötött többoldalú nemzetközi egyezménynek, amely biztos Jogi alapját képezi a tartási igények érvényesítésének. Célszerű tehát az említett eljárás bevárása nélkül intézkedést tenni az átutalás érdekében. A tartásdijak átutalását a küllőid! pénzintézetek megbízás alapján bonyolítják le a Magyar Nemzeti Bank közbenjöttével. Az átutalásra vonatkozó megbízásban meg kell jelölni a magyarországi kedvezmé­nyezett személy nevét és pontos lakcímét, utalni kell továbbá arra. hogy az. átutalandó összeg tartásdíj kiegyenlítésére szolgál. Dr. M. Végig Dél-Atnerikán Mint már hírt adtunk róla, a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat egyik csoportja február végén dél-amerikai turnéra indult. Az alábbi nyilatkozatot a társulat egyik tagja, Gervai Imre adta a Magyar Hírek számára indulás előtt a Ferihegyi repülőtéren, jól­lehet mire e sorok napvilágot látnak, a társulat már odakint van és bemutatkozott a dél-amerikai közönségnek. — Ezzel a vendégszerepléssel régi vágya teljesül a magyar artistáknak. Noha már a világ csaknem valamennyi országá­ban megfordultunk, most eljuthatunk egy olyan területre, ahol eddig magyar cirkusz nem szerepelt. Három héttel ezelőtt be­hajózták már a teljes felszerelést és az állatseregletet. A pre­mier 1969. március 9-én lesz Buenos Airesben. A tervek szerint Buenos Aires után Sao Paulo, Rio de Janeiro, Santiago de Chile következik s lehetséges, hogy ellátogatunk Paraguayba, Uruguayba és Ecuadorba is. Társulatunk ízig-vérig magyaros temperamentummal elő­adott cirkuszi műsorral kíván bemutatkozni Dél-Amerikában. A turné előreláthatólag öt-nyolc hónapig tart, sőt talán tovább. — Most itt a repülőtéren az artisták és hozzátartozóik bú­csúznak egymástól. A mi köreinkben megszokott aktus a bú­csúzkodás, hiszen életünk állandó utazásból, újabb és újabb állomáshelyeken való fellépésből áll. Ez az életmód, a családtól és a hazától való elszakadás sok izgalommal és megpróbálta­tással jár. De az igazi szakmai, művészi izgalom a Buenos Aires-i cirkuszporondon kezdődik. Ezek az izgalmak a siker­ben. a közönségtől kapott tapsban oldódnak fel. Bízunk benne, hogy a dél-amerikai közönség — s köztük a kint élő honfitár­saink — elismerése ezúttal is kárpótolni fog az otthonunktól való hosszú távollétért. «

Next

/
Thumbnails
Contents