Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-22 / 4. szám
Kl /Hkt£mUKsZJ/< vio? Vidám rejtvényvetélkedő Magyarországról Mezei bokréta (Székely László felvétele) — Adj Isten, Kiss koma! — Kendnek is adjon Isten, Nagy koma! — Aztán jó formában van-e ma, Kiss koma? — Remélem, mivelhogy tréningben vagyok, mint látja... — Azazhogy: edzésben, ha már került rá jó magyar szó, Kiss koma. Aztán melyik klubban, akarom mondani egyesületben végzi edzéseit? — Amelyikben parancsolja ... Mivel úgyis sejtem, hogy ebből valamilyen kérdés lesz... — Jól sejti. Felváltva mondunk egy-egy egyesületi színt, a legnevesebb magyar egyesületek közül, a másik pedig megmondja az egyesület nevét, meg amit még tud róla. 4 . GÓL , GÓL , GÓL ... I — Állok elébe. Mondtam, hogy tréningben ... oppardon: edzésben vagyok. Kezdheti. NYELVÖRSÉQEN A közelmúltban eszmecsere folyt lapunk hasábjain arról, hogy a távolba szakadt magyaroknak új hazájukban érdemes-e megőrizni magyar nyelvüket. A kérdésre Sinor Dénes professzor — érdekes cikkében — egyértelmű igennel felelt. Határozott válaszát elsősorban általános érvényű tárgyilagos „észokokkal” magyarázta; vétek elfelejteni egy nyelvet, amelyet mór tudunk, hiszen idegeneknek nem könnyű dolog megtanulniuk a magyar nyelvet, s hosszú évek múltán sem tanulják meg oly tökéletesen, mint a gyerekkoruktól magyarul beszélők. A gyakorlati életben — az egyre bővülő kapcsolatok folytán — magyar nyelvtudásukat is szinte a világ minden sarkában számos területen hasznosítják a nyelveket tudók. De e gyakorlati szempontból függetlenül is van egy nagy előnye a magyar nyelv megőrzésének, amint Sinor professzor erre is rámutat: a magyarul tudók eredetiben olvashatják a magyar kultúra alkotásait, a világirodalomban tekintélyes helyet elfoglaló magyar költészetet, amely rendre hódítja meg a külföldi olvasókat is. / Nem nagyon akarunk ehhez új érveket hozzáfűzni: eléggé meggyőzőek ezek magukban is. Csak annyit tennénk hozzá, hogy nem elég akárhogyan megőrizni az anyanyelvet: hibátlanul, épen kell tartani az idegenben is magyar tudásunkat. Nincs szánandóbb — sokan megírták már —, mint a rosszul tudott nyelv mankóin bicegő ember, aki mindent összekever s voltaképpen egyetlen nyelvet sem tud tisztességesen. Anyanyelvűnk nagy művésze, Kosztolányi Dezső írta valahol, hogy a töltött káposzta s a tejszínhabos csokoládé egyaránt kitűnő — külön-külön; de egymásba borítva, összekeverve — ehetetlen. így vagyunk a nyelvekkel is: szép az angol nyelv, szép a magyar nyelv külön-külön — de ha valaki mindkettőt csak felébe-harmadába tudja, összekeveri, s úgy kezd el írni, beszélni, fordítani, nem válik dicséretére. Tudjuk, hogy az idegen országba, idegen nyelvi hatások alá került magyar embernek többnyire mások a nyelvi gondjai, mint a magyarországiaknak. Az idegen szavak sokszor betolakodnak, nyomakodnak a külföldiek magyar nyelvébe, magyar ragokkal, képzőkkel álcázva magukat. Ám az idegen szavak beáramlása nem is legnagyobb veszélye a külföldön élők magyar nyelvének. Egy kis igényességgel ezek a nyelvi szépséghibák könnyen eltávolíthatók. A súlyosabbak a nyelv szerkezete, a helyes, magyaros fogalmazás, kiejtés elleni vétségek, amelyek szinte észrevétlenül lopakodnak beszédünkbe, s éppen ezért védekeznünk is nehezebb ellenük. Mi ennek az akaratlan nyelvi „elmagyartalanodásnak” az ellenszere? Mindenekelőtt klasszikusainknak, a magyar nyelv legnagyobb mestereinek: Csokonainak, Arany Jánosnak, Jókainak, Móricz Zsigmondnak, Gárdonyinak. Móra Ferencnek s többi remekírónknak olvasása. így mintegy öntudatlanul szívjuk magunkba a helyes magyarság, szép magyar beszéd ízeit. De van egy másik, talán még hathatósabb módszer is ennél az öntudatlan nyelvápolásnál: a tudatos nyelvgyakorlás. Mert nemcsak egy idegen nyelvet lehet s kell könyvből tanulni, tudatossá téve magunkban szabályait, hanem saját anyanyelvűnket sem árt könyvből felfrissíteni, megtanulni. Szerencsére van ilyen könyv nem is egy, amely nem száraz tankönyv módjára igazít el anyanyelvűnk titkaiban. Egy ilyen könyvet szeretnék most olvasóinknak bemutatni, Lörincze Lajos neve s anyanyelvűnkről szóló könyvei jól ismertek Magyarországon, de az ország határain túl is. A Magyar Rádióban immár másfél évtizede tartja hetente népszerű, szórakoztatva oktató műsorait nyelvünk sok ezer tudnivalójáról. E népszerű előadások a rádióműsor címét követő Édes anyanyelvűnk című kötetben már eddig is megjelentek. Most új kötetben láttak napvilágot az újabb előadások, Nyelvőrségen címmel. Hogy mit is akar kifejezni a könyv címe, elmondja az előszó: „Aki ma nyelvőrségen áll, nem öldöklő szerszámokkal fegyverkezik fel. Nem fegyveres őr, inkább talán olyan t.oronyőr, aki helyzeténél fogva meszszebb io , s a magaslatról beszámol tapasztalatairól azoknak, akiknek a szemhatára szőkébb. Elmondja, mit lát a tájban, merre vannak szépen rendben tartott gazdaságok vagy vadvirágos, esetleg gazos földek. Térképezi a tájat: merre vezetnek a jó utak, hol téved az utazó nehezen járható helyre, veszedelmes szakadékba. Beszámol a táj életéről, változásairól. De nem kerüli el figyelmét a bomladozó épület s a viruló vetéseket fenyegető kártevő sem. Továbbadja azt a sok szépséget is, ami szeme elé tárul...” Hogy miről is olvashat, miben okoskodhat a könyv olvasója, hely szűkében itt éppen csak megemlítjük: olvashatunk benne vezetékneveink, keresztneveink eredetéről, a nyelv zenéjéről, a helyesírás kérdéseiről, szavaink elfeledett múltjáról; megtudjuk például, hogy honnét eredt az Ildikó, a Katalin, a József név, hogy nagy zeneköltőnk neve, a Bartók név voltaképpen a Bertalan keresztnév származéka, hasonlóan a Dániel névből származott Dankó névhez. Megtudjuk, honnét eredt a farsang szó s hogy aggastyán szavunk voltaképpen az Ágoston név származéka. Különösen sokat igéi a külföldi olvasóknak a Melyiket válasszam? című fejezet, amely a kétes vagy kettős nyelvi alakok helyes használatában igazít el, csak néhány címet sorolunk fel e fejezetből: Újsága vagy újságja? Sízünk vagy sietünk? Nézz vagy • szzél? Tudnánk vagy tudnák? Hasonló kérdésekben igazít el az össze ne tévessze című fejezet is, amely a leggyakoribb nyelvi botlásokra hívja föl a figyelmet, arra pl., hogy nem mindegy, azt írjuk-e: egyelőre vagy pedig egyenlőre. A Téves kapcsolás című fejezet a pongyola, pontatlan fogalmazást tűzi tollhegyre, a Stílusunk szereplői pedig a körülményes, hivataloskodó stílusról, a stílustalan vagy modoros nyelvhasználatról rántja le a leplet. A Mesterek példája című befejező rész nyelvünk nagy művészeinek örökségével ismerteti meg az olvasót. Talán ez a mutatóba adott kis vázlat is jelzi, milyen kincseket rejteget magában ez a kis könyv. Valóságos kincses gyógyszerkönyv, olyan receptek gyűjteménye, amelyek gyógyulást, felüdülést hoznak mindenkinek, aki úgy érzi, hogy romlásnak indult, ernyedőben van, s frissülésre, erősödésre szorul magyar nyelvtudósa. Szilágyi Ferenc Amerikai fllatelisták körében nagy érdeklődést keltett a Magyar Posta új bélyege, amelyet az Apollo—8 Hold körüli útja alkalmából bocsátottak ki. A Washington Post és a washingtoni Sunday Star közli a 10 forintos bélyeg fényképét is. A bélyegblokk bélyegképe ciánkék háttérrel stilizált űrhajót ábrázol, amint közeledik a Hold felé, a körök Jelzik, hogy tízszer megkerülte azt, majd visszamegy a Földre. Sötétvörös színben a Föld képe felett „Apollo 8", ez alatt három sorban a három űrhajós neve: „Frank Bormán”, „James Lovell” és „William Anders” olvasható. A bélyegkép alatt ugyancsak sötétvörös színben „Ember holdközeiben" szöveg és a repülés időtartamát jelző időoont: „1968. XII, 21—21.” helyezkedik el. A bélyeg Légrády Sándor grafikusművész grafikája alapján készült. — Zöld-fehér! — Könnyebbet nem is kérdezhetett volnál Hiszen az FTC-t ugyan ki ne ismerné? Pontosabban, a Ferencvárosi Torna Clubot, amelyet 1899- ben alapítottak, és leghíresebb a futballcsapata, de a vízipólózói és úszói se utolsók! ... Most maga jön: kékfehér? — Ez se nehezebb, hiszen az FTC örök riválisa éppen a kék-fehér MTK, teljes nevén Magyar Testgyakorlók Köre, amely az elmúlt esztendőben ünnepelte fennállásának nyolcvanadik évfordulóját. De kik a lila-fehérek? — Az újpestiek. A Dózsa SC, amely még az előbbieknél is idősebb, mivel már 1885-ben megalakult. Hiába no, nagy sporthagyományoknak kell ott lennie, ahol még az ilyen messzire származottak is, mint mi, így fújják az évszámokat! Piros-kékek? — Vasas Sport Club... És a piros-fehérek? — Azok a kispestiek, a Budapesti Honvéd SE. — Kékpiros? — Csepel SC . . . Ezzel nagyjából a labdarúgó-bajnokság valamennyi éllovasát elsoroltuk...-- Nos, ha már a labdarúgásnál tartunk, nem kellene megkérdeznünk az olvasókat is: melyik a magyar labdarúgás eddigi legnevezetesebb diadala, amelyet másként az „évszázad mérkőzésének" is neveznek; mikor, hol, ki ellen játszották, milyen végeredménnyel, és mi tette a vesztes számára különösen emlékezetessé ezt a mérkőzést? — Ez a mai első kérdésünk! Az olvasó pedig, az eddigiekből már úgyis kitalálta, hogy barátaink ezúttal a sportot választották vetélkedésük tárgyául. Méghozzá, nem csupán a labdarúgást, mert mint Kiss úr megjegyezte: — Bármennyire is szeretjük a focit, azért a magyar sport más ágakban is ért el nevezetes sikereket. Tanúk erre az olimpiai eredmények. Tényleg, kedves komám, el tudná sorolni, milyen eredményeket ért el a magyar sport a háború utáni olimpiákon? — Haha! — ütött a mellére Nagy úr, mint egy operettbasszista, és mór sorolta is: 1948, London: tíz első, hat második, tizenhárom harmadik helyézés; 1952, Helsinki: tizenhat arany, tíz ezüst és tizenhét bronzérem; 1956, Melbourne: kilenc aranyérem, tíz ezüst-, és nyolc bronzérem; 1960, Róma: hat első, nyolc második, és hét harmadik hely; 1964, Tokió: ismét tíz első, hét második és öt harmadik helyezés; végül pedig a most lezajlott mexieói olimpián a magyarok ... —• Elég, elég! — vágott közbe Kiss úr. — Gondoljon az olvasóra is! Ha mindent elsorol, mi marad neki? — Igaza van, komám. Legyen ez a mai második kérdésünk: 1968-ban, Mexicóban a magyar sportolók mely sportágakban hány arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek? Felsorolandó az egyéni aranyérmek szerzőinek neve és eredménye is! De jutalompontot kap az, aki a további három, tehát a 4—6. helyezett magyarok nevét, sportágát és eredményét is felsorolja! — Jó kérdés — bólintott Kiss úr. Végül is, ha meggondoljuk, nem csekélység az, hogy amíg a magyar sportolók az 1898 és 1936 között lezajlott kilenc olimpián 34 aranyérmet szereztek meg, addig a háború utáni öt olimpián 51 aranyérmet! A mexikóival pedig ez az arány tovább javul, és csak azért hagytam ki a számításból, mert azzal egy ügyes számoló a fentiek ismeretében ki tudná számítani, hogy hát ezúttal hány arany jutott nekünk, és akkor mi lesz a re j tvényf ejtőkkel ? — Micsoda pesszimizmus! — legyintett Nagy úr. — Annyit azért mindenkinek illik, súgás nélkül is tudni, hogy hány arany volt tavaly Mexikóban! Mint ahogyan azt is mindenki tudja, hogy kit tartunk a legeredményesebb magyar sportolónak! .. . Apropos, maga tudja? — Gondolom, Papp Lacira gondol? Mivel azt még senki se tette meg, amit ő: három egymást követő olimpián, Londonban, Helsinkiben és Melbourne-ben megszerezte a középsúlyú ökölvívás aranyérmét! Utóbb, mint hivatásos ökölvívó, elnyerte az Európa-bajnokságot, és egyetlen egyszer sem szenvedett vereséget (hivatásosként). — Ha jól tudom, a mostanában sajnos gyengélkedő magyar ökölvívó-válogatott felkészítését nemrégen éppen Papp Lászlóra, és hajdani edzőjére, irányítójára, Adler Zsigmondra bízták ... — Jól tudja, komám. És bizonyára sok minden egyebet is jól tud, de lejárt az időnk. Vegye elő a fényképalbumját, és mutasson benne egy olyan képet, ha ugyan van magánál, amelyet magyar sportlétesítményről készített ... — Már hogy’ ne volna! Nézze csak, itt a magyar sport fellegvára, és egyben legjelentősebb létesítménye! Kérdezzük is meg, mai harmadik kérdésként, az olvasótól. hogy mit ábrázol az alábbi kép, mikor nyílt meg, kik között zajlott az avató mérkőzés, és milyen eredménynyel végződött? (Folytatjuk) KOSZORÚZÁS FÉNYES LÁSZLÓ SÍRJÁNÁL Az amerikai New Jersey államban lévő Hackensack temetőjében koszorúzási ünnepséget rendeztek Fényes László sírjánál, halálának 25. évfordulója alkalmából. A kegyeletes ünnepségen megjelentek egykori barátai és munkatársai. A sirra elhelyezték a washingtoni magyar nagykövetség és a Magya rok Világszövetsége koszorúját is. JOQI TANÁCSOK Családi ház öröklakás vásárlása A hazatelepülő magyar állampolgárok körében gyakran felvetődik a kérdés: hogyan lehet Magyarországon családi házat vagy OTP-öröklakást vásárolni? Megnyugtatásként sok érdeklődő honfitársamnak már most annyit, hogy a városi belterületeken ingatlant vásárolni szándékozók, ha jelenlegi külföldi lakóhelyükről átutalással bonyolítják le az adásvételt, abban a kedvezményben részesülnek, hogy a vásárlást megelőző öt évben nem szükséges az adott magyarországi városban bejelentett lakással rendelkezniük. Családi ház adásvétele előtt kívánatos a szóban levő ingatlanra vonatkozó telekkönyvi kivonatot beszerezni, amelyből ki kell tűnjék, hogy az eladó telekkönyvi tulajdonosa az ingatlannak. A hatályos magyar jogszabályok szerint az Ingatlan adásvételéhez feltétlenül szükséges a szerződés írásba foglalása. Jóllehet Magyarországon ügyvédkényszer nincs, az adásvétel tárgyának értéke és e jogügylet bonyolult volta folytán célszerű magyarországi ügyvédi munkaközösségnek írásban meghatalmazást adni a szerződés megkötésére. Ezt a meghatalmazást a magyar külképviseleten működő konzul a minimális konzuli illeték megfizetése mellett elkészíti és a meghatalmazást adó aláírását hitelesíti. A meghatalmazást a lakhely szerint illetékes külföldi közjegyző is elkészítheti. Ebben az esetben a közjegyző aláírását a külföldi hatóságok hitelesítik, majd ezt követően a magyar konzul az okiratot felülhitelesíti a szokásos konzuli illeték megfizetése mellett. A meghatalmazás alapján eljáró magyar ügyvédi munkaközösség a meghatalmazást adót köteles írásban tájékoztatni mindazon ténykedéséről, amelyekben eljárt és a keletkezett okiratokat is természetesen megküldeni. Az öröklakások adásvétele Magyarországon túlnyomórészt az Országos Takarékpénztár közbejöttével történik. (Természetesen bármely hazatelepülő személyi tulajdonban álló öröklakást is vásárolhat.) Az OTP-öröklakást vásárló személy a lakásra nézve személyi tulajdonjogot szerez szerződéskötés útján, amelyet természetesen a telekkönyvbe is bejegyeznek. Mindegyik lakásról külön-külön telekkönyvi albetétet vezet az Uletékes magyar telekkönyvi hatóság. A lakások árát az építési költségektől, a helyiségek számától, méreteitől, emeleti elhelyezésétől és felszerelésétől függően állapítják meg. A külföldön élő magyar állampolgárok bankátutalással egyenlíthetik ki az öröklakás árát. Az Országos Takarékpénztár minden vevő részére külön számlát nyit. Az átutalásoknál (ha az a Magyar Nemzeti Bank Utján történik is) mindig hivatkozni kell arra, hogy öröklakás céljára történik az átutalás és a kedvezményezett nem magánszemély, hanem az Országos Takarékpénztár. Nincs akadálya annak, hogy bárki részletekben utalja át a lakás árát, de a szerződés megkötésére csakis a vételár teljes kifizetése után kerülhet sor. Jelenleg Budapesten az I., II., V., IX., XI., XII., XIII. és XIX. kerületben épülnek különböző típusú (1—4 szoba összkomfortos) öröklakások. Nagy előnyt jelent a vásárló részére az a tény, hogy az OTP által értékesített lakások után 25 évig nem kell házadót fizetni. Miután az öröklakások személyi tulajdonban állnak, azokat a lakástulajdonos bármikor eladhatja. A lakások vásárlása az IKKA Utján is történhet. A szerződés megkötését azonban ilyen esetben is a vevőnek vagy írásbeli meghatalmazással ellátott hozzátartozójának, ill. ügyvédi munkaközösségnek kell intéznie. A részletesebb felvilágosítást kérőknek szívesen adok jogi vonatkozásban tanácsot az ingatlanvásárlásokról is. Információ kérhető továbbá az öröklakások ügyében az Országos Takarékpénztár öröklakás osztályától is. Címe; Budapest, V., Münnich Ferenc u. 16. 2
