Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-03 / 3. szám

JitAxyris-Q-itA&n,

Ha a Magyarországon mostanában megjelent naptárak, évkönyvek, kalendáriumok hosszú sorát kívánnánk végigböngészni, jóformán más olvasnivalóra nem jutna időnk. Éppen ezért mi, az „Itthon-otthon” rovatunk „profiljának” megfelelően, laptársunk, a Nők Lapja Évkönyvéről emlékezünk meg, előrebocsátva azt, hogy aki netán az évkönyvben szereplő rengetek ételreceptet megkísérelni kipróbálni, akár rögtön fogyasztókúrába is kezdhetne. Éppen ezért most nem a főzés-sütés szent tudományáról zengünk dicséretet, nem a háztartási tanácsadásokban merítkezünk el, s még csak a gyermeknevelés, a divat, s egyéb hasznosítható tudnivalókkal sem foglalkozunk.

A női nevek eredetéről szeretnénk szólni, mert az évkönyvben érdekes összeállításra bukkantunk. A két szerző, dr. Kallós Ede és Sólyom László alapos kutatómunkát végeztek, amíg összegyűjtötték szép neveink eredetét, íme, néhány a gyűjteményből.

ANNA. Eredeti alakja a héber Hanna. Jelentése: kegyelem. Már a görögök és rómaiak Anna alakjában használták. Hazánkban már az Árpád-házi királyok idejében kedvelt leánynév. Magyarrá válásának bizonyítására hadd említsük meg, hogy az első füredi Anna-bálok valóságos hazafias összejövetelek voltak, tiltakozásul a Bach korszak ellen.

ÁGNES. Aki tud latinul, önkéntelenül is az „agnus” (bárány) szót hallja e névben. A tudományos magyarázat azonban más. A név alapja ugyanis a görög „hagnos” (kegyes) szó, amelyből eredetileg a Hagnodike (Kegyesen igazságos) és Hagnagora (Kegyes szavú) leányneveket alkották.

ÁGOTA. Csupán annyi köze van Ágneshez, hogy szintén görög eredetű. A görög „agathos” (jó) szóból úgy lett leánynévvé, mint a magyar jó leányból a Jolán.

EMESE. Történelmünk első Emeséje Álmos vezér anyja, Árpád nagyanyja. Ez az ősmagyar női név azonos a ma is használatos emse (nőstény disznó) szóval. amely nyilván összefügg az emlővel. A ma Emeséi ne restelljék ezt a szótani származást, hajdanában ez volt a divat. Hiszen például Orsolya (Ursula) nősténymedvét, Lea tehenet, Ráchel anyajuhot jelent.

ERZSÉBET. Eredeti héber alakja: Elisabeth, Istenbe vetett bizalom. Árpád-házi királyaink családjában u. Endre lányától kezdve gyakran találkozunk Erzsébetekkel. A királyi palotából azonban csakhamar alászállt a név és elvegyült a nép között.

ILDIKÓ. Attila hun király második feleségét a Nibelungenlied Kriemhildának mondja, míg Jordanis, VI. századbeli gót történetíró Ildico-ként emlegeti. Ez a két adat világosan magyarázza Ildikó származását. Űjabbkori elterjedését Arany Jánosnak köszönheti, aki a Buda halálában keltette életre a hun királynét.

ILONA. Az ógörög Helena nevet a legendás spártai királyasszony tette népszerűvé, ö érte folyt a tízéves trójai háború, az ő szépségét zengték Homérosztól Offenbachig századokon keresztül a költők. Hazánkban az első ismert Helena szintén királyi vér volt: I. Béla király leánya, a második hasonlóképp: Vak Béla felesége. Tekintve azonban, hogy az előbbinek az anyja lengyel, az utóbbi pedig maga szerb volt, a Helena szláv közvetítéssel, mint Jelena majd Jelona került hozzánk, s lett végül a magyar Honává. A névnépszerűségét fokozta a Tündér Ilona meséje, Vörösmarty Szép Ilonkája. Kosztolányi Ilonája.

JOLÁN. A görög mitológia rettenhetetlen hősének, Heraklesnek utolsó nagy szerelmét hívták Iolé-nak. A görögök ehhez a violát jelentő szóhoz hozzátették az „anthos” (virág) szót. így lett az Iolanthe (violavirág), majd a nyugati országokban ma is használt: Jolantha. Hozzánk a bizánci császár lánya, II. Endre második felesége hozta. Ám mint legrégibb okmányaink bizonyítják, ebben az időben volt két hasonló hangzású magyar név is: Jólián (jó leány) és Jólegén (jó legény). Természetes, hogy a múlt század elejének névmagyarosítói örömmel fedezték föl ezt a népi nevet és összeboronálva a hivatalos Jolantával alkották a Jolánkát, amely azután a mai Jolánná rövidült.

JŰLIA. Julius Caesar nemzetségének női tagjai voltak az első Júliák. Ebben az eredeti formában került hozzánk, s annyira kedvünkre, nyelvünkre való volt, hogy csakhamar a „legeredetibb” magyar leánynév lett: Juli, Julis, Julcsa, Juliska.

KATALIN. Az ókori Egyiptomnak ma már megállapíthatatlan női nevéből formálták az ott járó görögök az Aeikatherine nevet, mivel ennek számukra értelme volt: „aei” (mindig), „katharos” (tiszta). Eredeti alakját azonban csak az orosz Jekaterina őrzi.

KLÁRA. A latin „darus” (világos, ragyogó) szóból lett a Clarus név és nőnemű változata, a Clara. A férfinév csak a franciáknál honosult meg (Clair) igazán, de női változatát szívesen viselik szerte a világon.

MARGIT, őskori görög becézésbői lett leánynévvé a Margaris, Margarito („margaron” — gyöngy). Latin alakja Margarita, s ebből formálta kedvére minden nyelv. Hazánkban IV. Béla király lánya tette népszerűvé.

PIROSKA. Mátyás király korabeli két latin nyelvű krónika is megemlékezik Szent László király lányáról. Az egyik (Turóczi) Pirisknek, a másik (Bonfini) Piriskának írja. Nem kell hozzá különösebb nyelvtudományi képzettség, hogy e két adatból biztonsággal következtethessünk az ősi magyar Piroska névre.

VERA. Tulajdonképpen a Veronika becézése. Erről pedig az illetékes tudósok évszázadok óta egyfolytában vitatkoznak. Az egyik vélemény szerint a latin „vera” (igaz) és a görög „eikon” „ikon” (kép) szavak ötvözete, a másik vélemény szerint az ókori görög Fherenike (diadalt hozó), változata („magyarul”: Berenike).

(Az Évkönyv megrendelhető a KULTÚRA Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalattól (Budapest 62, P. O. B. 149.) vagy külföldi megbízottaitól.)

c ehú taoa&zi (Lima

Talán éppen a tél leghidegebb napján rendezte a Kézműipari Vállalat a városligeti Gundelban tavaszi-nyári divatbemutatóját, s ezzel megelőzte az egész pesti divatszakmát. A bemutató különös érdekessége volt, hogy néhány párizsi divatház eredeti modellje is szerepelt, mégpedig iker-megoldásban, az egyik manöken a párizsi modellben jelent meg a „testvére” pedig abban, amelyik a modell után Budapesten készült. Az elképzelés szerint a párizsiak megtekintik a modelleket, s ha nem tudják megkülönböztetni az eredetitől, rendelnek majd belőle. Nehéz dolguk lesz, mert mi igazán nem tudjuk felismerni, melyik az eredeti és melyik a dublöz. De... Még a francia modelleknél is sokkal jobban tetszett, hogy a kollekció teljes egészében hazai anyagokból készült, s hogy Weingruber Éva, a művészeti vezető tervező megint elegáns, célszerű és mindnyájunkra való kollekciót állított össze.

Elsőnek Anikó bemutatja a türkizkék-barna kockás, pelerines kiskomplét. amelyhez ügyes kis fejkendőt is viselt a

bemutató Oiudapestea

manöken. Második képünk a divatbemutató egyik legnagyobb sikert aratott modellpárja: fekete és fehér jersey ruha, fehér illetve fekete és narancsszínű farkasfog díszítéssel. Érdekes a derék karcsúságát kiemelő széles, zsinórral összefűzött öv. A feketét Dóri, a fehéret Mari mutatja be. A harmadik kép: narancsszínű selyem esti kosztüm, a kabáton aranylurex paszpól dísszel. A kosztümhöz aranylurex blúzt viselt Kati.

Az első budapesti tavaszi-nyári divatbemutató „mondja” az új divatról: divatos a kompié (ruha kabáttal, ruha velerinnel, szoknya kis kabáttal és felette nagy kosztümkabáttal), divatos a kétféle anyag kombinálása, divatos a magyaros díszítés; a hímzés, farkasfog, divatos a karcsúsított vonal, a redingot kabát, a nadrágszoknya alkalmi ruha, divatos a keskeny pánt, a cakkozás, a nagy masni, a fehér garnitúra. A tavasz egyik legdivatosabb színösszeállítása a barna fehérrel, de persze csak a sötétkék-fehér és fekete-fehér mellett! (Komlós Lili felv.) (f. b.)

Ä gólyák

QÁRDONYI QÉZA MESÉJE

A gólyák elmentek. István napján láttam őket utoljára a mezőn. Nem halásztak, csak álltak, álldogáltak elgondolkozva a fűben.

Furcsa madarak ezek. Tavasszal mindig idejönnek a másik világrészből; ősszel meg mindig visszatérnek oda. Ott nem raknak fészket és nem költenek, csak itt minálunk.

Melyik hát az igazi hazájuk? A mi magyar hazánk.

Ide térnek mindig vissza, ide ám, a mi házaink közé, a mi mezőinkre. Mi van a mi falunkon olyan szeretni való, hogy érdemes érte átrepülni egy egész nagy tengert meg egy egész nagy országot?

Ahogy a két gólya ott állt egymás mellett, bizonyára így beszélgettek:

— öregem — szólt az aszszony —, a vízililiomnak fogytán a virága. — Az ura bólint erre a fejével csöndesen.

(Kürthy Hanna rajza)

— Mikor indulunk?

— Mikor az utolsó liliom is eltűnik.

— A gyerekek eléggé erősek?

— Megbírják.

Később sok-sok gólyát láttam a magasban. Odafenn kanyarogtak a falu fölött. Bizonyára a falura néztek alá, meg a vidékre, aztán elszálltak a messzeségbe.

(^VWWWVWWW

DOMINÓI,061A

A dominókövek bizonyos logikai sorrendben követik egymást. Figyeljétek meg e sorrendet és mondjátok meg, milyen kockának kellene a kérdőjeles kocka helyére kerülnie.

jozfej B pse'l :satf»jSaW

AAAAAÄ

•

•

• • • •

• • • • • •

ü• •

• •

•

•

• • • • • •

• •

• • • •

//

Xfj terítő

• • • •

1. sor: 2 kettős csomó és 1 pikó váltakozik tizenkétszer.

2. sor: gyűrűk és pikóval díszített gyűrűs ivek váltakoznak.

Gyűrű: 6 kettős

csomó, kapcsoljuk az 1. sor gyűrűjének egyik pikóját, G kettős csomó zárja a gyűrűt.

Gyűrűs ív: lo kettős csomó után az alsó szállal gyűrűt készítünk G kettős csomó és 1 pikó után 2 kettős csomó és 1 pikó váltakozik ötször, majd fi kettős csomóval zárjuk a külső gyűrűt, ltí kettős csomóval befejezzük az ivet, s a mintát körbe ismételjük. A következő belső gyűrűt az 1. sor harmadik pikójához kapcsoljuk, tehát 2

ilyen gyűrű között az 1. soron X szabad pikó marad. A csillagokat a külső gyűrűk pikóinál a kép szerint kapcsoljuk.

VWWVWWWWS

Receptek

UJHAZY-T YUKLE VÉS. Egy tyúkot négy részre feldarabolunk és mosás után feltesszük főni másfél liter vízbe, kis sóval. Ha felforrt, 20 deka vegyes leveszöldséget, egy kis fej hagymát, néhány szem egész borsot és gyömbért, egy kis vászonruhába teszünk és jól kifőzzük a levesben. A levest addig főzzük, amíg a tyúk megpuhul. Akkor kivesszük a füszerzsákot, s csak a zöldséget hagyjuk a levesben. Finom tojásos metéltet főzünk bele, személyenként 2—3 dekát. Tésztával, hússal, zöldséggel együtt adjuk fel a levest. A hús mellé kísérőnek jól ízesített paradicsommártást adhatunk vagy ecetestormát.

PIRÍTOTT MAJSZELETEK. Hozzávalók: 50—60 deka máj, 12 deka főtt sonkaszalonna, 2—3 deka liszt, 5 deka zsír, 1 evőkanál paradicsom, i csipetnyi majoránna, pecsenyelé és só. — A vékony borjúmájszeleteket gazdagon megtűzdeljük sonkaszalonnával, lisztbe mártjuk és kisujjnyi forró zsírban mindkét oldalán két—két percig pirítjuk. A májnak nem szabad kisujj vastagságnál vékonyabbbnak lennie. Zsírjába egy kis majoránnát, pici paradicsomot öntünk, jól lepirítjuk, pecsenyelével feleresztjük és ezt a májra öntjük. Idénysalátával, vajasburgonyával tálaljuk.

BELSZINSZELETEK LIBAMÁJPÜRÉVEL. Hozzávalók: 14—16 dekás bélszínszeletek, 16—20 deka libamáj, só, törött bors, reszelt szerecsendió, 5 deka szárnyaszsír, 5 deka olaj, 5 deka sertészsír, 2 evőkanálnyi tejszín. Személyenként a bélszínszelet nagyságának megfelelő, zsírban pirított, pogácsaszaggatóval kiszúrt ujjnyi vastag kenyérszeletek. — A libamájat lesütjük és szitán áttörjük, összekeverjük egy kis reszelt szerecsendióval és sóval. Zsírjával együtt hozzáadjuk a tejszínt és jó erősen kikeverjük. A hússzéleteket forró olajban, mindkét oldalán megsütjük, feltesszük_a pirított kenyérszeletekre, melyeket a májpürével megkentünk. A szeletek tetejét nyömózsák segítségével a májpüréből díszíthetjük. Zsírban sült burgonyát, spenót-pudingot adhatunk mellé.

PARADICSOMOS BORJÜSZELET. Hozzávalók: 4 db 14—16 dekás borjúszélet, 6 deka zsír, egy kis liszt, só és 6 deci paradicsom. — A megtisztított és megveregetett szeleteket megsózzuk, lisztbe mártjuk és 6 deka zsírban mindkét oldalán hirtelen megsütjük, majd lábosba tesszük. Zsírjába 2 deka lisztet pirítunk, a paradicsommal feleresztjük, s a kisütött szeletekre öntjük. Egy kis sóval, cukorral, pici törött borssal ízesítjük és lassú forrással puhára főzzük benne a szeleteket. Vajas galuskát vagy metéltet adunk mellé.

APRÓ KIFLIK. Hozzávalók: 20 deka vaj, 20 deka áttört tehéntúró, 25 deka liszt, 2 deka cukor, csipet só, 3 cl rum, 3 tojássárgája, 10 deka őrölt mandula. 40 deka kemény lekvár, l gramm sütőpor, 10 deka vaníliás cukor. — A vajat a. liszttel, túróval, cukorral, sóval, sütőporral, rummal és a tojások sárgájával összeállítjuk. Nyújtjuk, téglalap alakúra hajtjuk és 15 percig pihenni hagyjuk. Ezt háromszor ismételjük. Kinyújtjuk, de a nyújtáshoz csak kevés lisztet használjunk. 20 téglalapra vágjuk, a közepén lekvárral töltjük, összehajtjuk, begörbítjük kifliformára, tojásfehérjével bekenjük, vágott mandulá val beszórjuk és forró sütőben sütjük. Ha kisült, vaníliás cukorral meghintjük.