Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-03 / 3. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK r/)r. puskás (Julianna: SZENKOVITS FERENC (született Rákospa­lotán, 1941. január 8-án, anyja neve Konyi­­csák Ilona) 1956-ban külföldre került. Kere­si nevelőanyja, aki 1967 óta nem kap róla hírt. KISS JÓZSEF (született 1921-ben, foglal­kozása szabó) l^eresi jóbarátja Franciaor­szágból, akivel Ausztriában együtt szabós­­kodtak. 1961-ben Buffalóból kapott tőle a kerestető utoljára levelet. KRÉMERMAYER A. JÓZSEFNÉ, született ZSILINCZKY AGNES (született Nagysom­­kúton 1916. június 16-án) New York Cityben (USA) egy nyomorékotthon vezetője. Keresi fia, aki 1943 óta Zürichben él. HARMATI GYÖRGY (született 1920. augusztus 1-én, anyja neve Kiss Franciska) 1945-ben sebesülten a linzi kórházba került. Keresik szülei, akik azóta nem tudnak róla. KOZMA JÁNOS (született Pácinton, anyja neve Szabó Erzsébet) 1914-ben az Egyesült Államokba, West Virginiába költözött. Ke­resi leánya és unokája Verpelétiről, akiknek 1932-ben írt utoljára. OLÁH ISTVÁN (született Dunaföldváron 1937. február 9-én, anyja neve Csigi Katalin) 1957-ben Belgiumba távozott. Keresi édesap­ja, aki 1965 óta nem tud fiáról. GERLANG JÓZSEF (született Velencén, Fejér megyében, 1938. július 19-én, anyja neve Pálinkás Irén) 1956-ban Kanadába ván­dorolt. 1966-ban lakhelyet változtatott és azóta nem adott hírt magáról. Keresi édesanyja. SIROKl LAJOS (született Polgáron 1937-ben, anyja neve Budai Lszter) 1956-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi testvére, Sándor, Polgárról, akinek 1962-ben Sydneyből írt utoljára. DR. EGYHÁZI IMRE francia—latin szakos tanárt, aki 1948-ban az Egyesült Államokba, Floridába ment, keresi Ausztráliából egy jó­barátja. TÓTH LÁSZLÓ (született Hatvanban 1937. május 22-én. anyja neve Lampe Mária) 1956-ban Németországban telepedett le. Keresi nagy­bátyja édesapja elhalálozása miatt. NAGY JÓZSEF (született 1935. június 15-én Budapesten, anyja ne­ve Gudricza Julianna) 1956-ban Svájcba került, ahonnan 1967. máju­sáig levelezett édesanyjával, s azóta nem adott életjelt magáról. Édesanyja kéri, jelentkezzék. MEEK POLY és ILI az 1920-as években az Egyesült Államokba (Detroit, Mich.) vándoroltak. Keresi unokatestvérük Budapestről. KOVÁCS ISTVÁN (született Hahóton 1937. október 12-én, anyja neve Papp Katalin) 1956-ban Norvégiába távozott. Keresik szülei és testvérei, mert 1963 októbere óta nem írt hozzátartozóinak. SZÄNTHÖ LAJOSNÉ, született SZÉCHÉNYI PIROSKA (született 1939. május 10-én Budapesten, anyja neve Erős Piroska) 1956-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi édesanyja Sashalomról, mivel 1966 óta nem kap hírt leányától. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket ke­resőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292, Budapest, 62. Szenkovits Ferenc Kiss József ÖL ímí s óin k fm tjeim éke A Magj'ar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 íz­ben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 70 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria; 85 schilling. Franciaország: 16 frank. Nagv-Britannia: 24 shilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesüli Államok, Franciaország, Japán, Marokko, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószám­lánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegez­tetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd., Dennington Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA : Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Hochstädt-Platz, 3. Wien 20. — BRAZÍLIA: Livraria Brody Ltda. Caixa Postal 6366. Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Caixa Postal 7943, Sao Paulo. — FRANCIAORSZAG: Agence Litteraire et Artistique Parisienne 7, Rue Debelleyme, Paris. — Société Balaton, 12 Rue de la Grange Bateliére, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Re­cord Studio, 19 Prince Arthur Street, West-Montreal 18, P. Q. — Pannónia Books, 2, Spadina Road, Toronto 4. — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schliessfach 68. München 43. — USA: Stechert and Hafner Inc., 31, East 10th Cfreet, New York 10003, Ns Y. — Culture Center, Mr. J. Brown­field, 1484, Third Avenue, New Y"ork, N. Y. 10028. — Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél is, amelynek címe: P. O. B. 149. Budapest 62. ^elkérjük kedves előfizetőinket, hogv nevüket és eh.-ükét NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szívesked­jenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlé­sét is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292.. Buda­pest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számá­ra (közép-európai időszámítás szerint): 20 órától 20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 42.2, 48.1, 75.1. méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; 21.30 órától 22 óra 30-ig: a 30.5, 41.1, 41.6, 42.2, 48.1, 75.1 méteres rövid- és a 240 méteres kö­zéphullámon; Észak-Amerikában élő honfitársaink számára: Keleti standard idő szerint: 19 órától 19.30-ig a 25,2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon. 23 órától 23.30-ig a 30.5, 30.7, 41.6, 48.1 méteres rövidhullámon. Nyugati standard idő szerint: 16—16.30 óráig a 25.2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon, 20—20.30 óráig a 30.5, 30.7, 41.6 és a 48.1 méteres rövidhullá­mon. Egyórás műsoraink keleti standard idő szerint 21 órá­tól 22 óráig, nyugati standard idő szerint 18—19 óráig a 25.2, 30.5, 31.5 és a 41.6 méteres rövidhullámon. Dél-Amerikában élő honfitársaink számára riói időszá­mítás szerint 20 órától 20.30-lg a 19.8, 25.2, 30.5, 31.5 méteres rövidhullámon. Csak vasárnap: (Zenés műsor, sportközvetítés) Európá­ban és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára: 15 órától 17 óráig a 13.8, 1G.8, 19.8, 25.2, 30.5, 41.6, 48.1 méteres rövid­es a 240 méteres középhullámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. o. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKEÖS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 Magyarok Amerikában V I. EGYHÁZI KÖZÖSSÉGEK, TEMPLOMOK A korábbi időszakokban bevándoroltaknak az első és szinte kizárólagos közösségi szervezeteik egyháziak voltak. A régi etnikai csoportok mindenekelőtt egyházaikat igyekeztek át­plántálni új hazájukba. A saját egyházi közösség és szervezet kialakítására a „new immigration” népcsoportjai is törekedtek, ha közösségi szer­vezeteiknek a kialakítását nem is mindig az egyháziakkal kezdték. A bevándorlók köreiben, minden társadalmi rétegnél a hit­élet jelentősége csökkent, olvashatjuk az amerikai irodalom­ban. Értelmiségiek gyakran lettek szabadgondolkodóvá, a templomokhoz szokott parasztok erős vallásossága is gyen­gült, de e rétegekben még így is nagy erővel élt a vágy az otthon megszokod liturgia, az anyanyelven tartott prédikáció, éneklés, imádság, és a közösségi életnek olyan mozzanatai után, amely az egyházi szervezethez kapcsolódott. Erősebben jelentkezett az elvesztett hazai egyházi közös­séggel kapcsolatos hiányérzet azoknál a vallásfelekezeteknél, amelyeknek liturgiája nemzeti nyelven folyt, bár az igény a saját egyházi közösségek, saját templom, saját pap iránt valamennyi vallásfelekezetű bevándorló csoportnál fellépett, így az egyházak nemcsak a hitélet forrásait jelentették a be­vándoroltak számára, hanem az etnikai közösségek szerve­zeteit is. Az amerikai magyar egyházi közösségek alakulásáról temp­lomok, iskolák történetéről elég gazdag anyag van a hazai könyvtárakban és levéltárakban. Az első időkben a magyarországi bevándoroltak, hogy val­lásos igényüket kielégíthessék, más nemzetiségek templomai­ba jártak el, vagy kisebb csoportokban, egymás otthonában jöttek össze időnként bibliát olvasni és énekelni. A szervezettebb egyházi közösségek kialakítása az 1890-es évektől indult meg. Kezdetben az egyházi közösségek sem különültek el élesen nemzetiségek szerint. A szlovákoknak és magyaroknak például közös templomuk volt Clevelandban. Az újonnan bevándorolt népcsoportokat nemzeti alapokon szerveződő egyházi közösségeik kialakításában segítették a már korábban megalakult nagy egyházi szervezetek, amelyek — főleg a protestánsok — nagy gondot fordítottak a belső misszióra. így az amerikai reformátusok körében, ahol legelőször in­dult meg a szervezett egyházi közösségek kialakítása — a rendszeres egyházi missziós munkát a „The Reformed Church in the United States”-nek nevezett német eredetű református egyház kezdte meg 1890-ben. Később — 1903-tól — missziós munkát indított körükben az angol-skót eredetű „Presbitarian Church” is. E két nagy amerikai egyház támogatása és gondnoksága alatt szerveződtek az első egyházi közösségek, hívattak Ma­gyarországról az első lelkészek, épültek a templomok. A legrégibb magyar református egyház 1891-ben május 3-án alakult Clevelandban (az East Side-on). Az első magyar nyelvű istentiszteletet Surányi Gusztáv lelkész tartotta 1890. október 12-én, még a német református templomban. (Az 50—60 tagból álló egyházi közösség megindította a gyűjtést templomépítésre, 1893-ban telket vásároltak 1280 dollárért, a templom 1894 október havában készült el 1600 dollárért, a parókia pedig 1896-ban 1560 dollár költségen.) 1892. október 23-án adták át rendeltetésének a pittsburghi magyar református templomot; így ez volt az első tisztán magyar templom Amerikában. A magyar református egyházközségek közül harmadik­ként alakult meg a south-norwarki 1893. április havában. Templomukat 1896. március 29-én adták át rendeltetésének. 1896. december 20-án szentelték fel a bridgeporti magyar református templomot. A trentoni magyar reformátusság 1894-ben kezdett szer- ' vezkedni, templomuk 1898-ban készült el. A „New York és környéke magyar református egyház 1895. szeptember 22-én alakult meg, istentiszteleteiket kez­detben német református templomban tartották, csak 1903-' ban szentelték fel első imaházát, s 1905-ben a helyére épített templomot. 1898 januárban alakult meg a South Chicago és környéke ev. ref. egyház, templomukat még ugyanez év novemberében felszentelték. Az első magyar római katolikus egyházi közösség Cleve­landban alakult, templomukat 1893-ban szentelték fel, miután a szlovákok és a magyarok templomközössége felbomlott. A bridgeporti Kálvin János magyar református templomi és betegsegélyző egylet új zászlóival 1909-ben Ugyancsak Clevelandban szerveződött az első tisztán magyar ajkú görög kát. hitközség Amerikában 1891-ben. A hitközség temploma 1894-ben épült fel. A clevelandiak példája ösztö­nözte a bridgeporti római katolikusokat és 1901-ben ők is felszentelték saját templomukat. 1898 őszén alakult meg véglegesen a toledói római kato­likus magyar hitközség és Szent Istvánról elnevezett temp­lomukat 1899-ben szentelték fel. Még 1897-ben szerveződött közösen a szlovákokkal a Mc. kessporti római katolikus gyülekezet, a szétválás után a magyarok 1901-ben építették fel saját templomukat, abban az időben a legnagyobb magyar templomot Amerikában. Papi teendőket missziói feladattól lelkesülök, vagy olyanok vállaltak, akiknek valamilyen oknál fogva tanácsosabb volt távozni az országból. Így az amerikai magyar egyházközös­ségek papi gárdája részint kiemelkedő személyiségekből, ré szint hivatásérzetben, kulturáltságban az átlagos hazai nívó alatt levő személyekből verbuválódott. Kezdetben sem a magyarországi egyházak, sem a magyar állam nem mutatott érdeklődést az épülő amerikai magyar egyházi közösségek iránt. Támogatásban egyáltalán nem ré­szesítette azokat. Csak 1904-től, amikor az állami vezetésnek már komoly gondokat okozott a kivándorolt nemzetiségek monarchia-ellenes tevékenysége, fordult a hazai egyházak figyelme — a kormány sugallatára — az amerikai egyházi közösségek felé. A renitens nemzetiségek szerették volna megfékezni monarchia-barát, lojális papok kiküldésével és támogatásával, a magyarországi nemzetiségűeket. különösen pedig az amerikai református egyházközségeket bevonni a hazai református egy­ház fennhatósága alá. Ez az akció az amerikai református lelkészek közötti, már amúgvis kialakult ellentéteket, vi'ákat tovább mérgesítette, és az egyházközösségeket megosztotta­­„csatlakozottak” és „nem csatlakozottak”-ra. A „csatlakozot­­tak” Magyarországról templomuk építéséhez hitelt, lelkészeik eltartásához kiegészítést kaptak. Az amerikai magvar egy­házmegye kialakításának levéltári forrásai együtt vannak, az egész folyamat részleteiben rekonstruálható, megismerése valószínűleg nem érdektelen a mai amerikai magyar egyházi közösségeknek, lelkészeknek sem. AAAAA/WVVVVWVVVVVWWWVWVWVWV Biró Miháhfrót KARL RICHTER BUDAPESTEN Fényes László halálának 25. évfordulójára lapunk 1968. évi 26. számában, Beöthy Ottó tollából „Az öreg” címmel emlékező írást közöltünk s bemutattunk neves honfitársunk­ról egy pompás rajzot is; ám valahogyan el­maradt a rajz alól annak a feltüntetése, hogy a mesteri arckép kinek a kezevonása. Nos, az arcképet Biró Mihály (1886—1948) fesi'ő, grafikus és szobrász, a magyar politikai plakátművészet megteremtője, egyik legjele­sebb mestere alkotta, egyébként 1919—1947 között maga is emigráns. A kép, mely a közel­múltban ' hazakerült s méltó helyén, múze­umban őrzik, a Magyar Hírek hasábjain az említett cikk illusztrálásakor először láto't napvilágot. Egy eredeti Biró-rajz közzététele pedig esemény és megérdemli, hogy az alkotó nevét legalább így, utólagosan, rögzítsük, s mulasztásunkat egy 1947-ben készült, Bíró Mihály grafikusművészt ábrázoló rajz köz­lésével hozzuk helyre. Híre megelőzte érkezését. Mint a bachi muzsika hivatott interpretálójái ismeri őt a világ, a magyar közönség is. Bach H-moll miséjét vezényelte nem­rég az Erkel Színházban, ugyanazt a müvet, amelyet a Magyar Rádió hallgatói nem sokkal azelőtt egyenes adásban már élvezhettek tőle. Életének érdekes­sége — több ez, mint kuriózum —, hogy sokáig a lipcsei Tamás-templom orgo­nistája volt, tehát ugyanazt a tisztet töltötte be, mint Bach, és ugyanabban a templomban, ahol a mester működött és ahol éppen a H-moll miséi komponálta. A kiváló német művész nagy sikerrel vezényelte Bachot a zene­rajongó, zeneértő magyar közönség előtt. A hangversenyen a többi között közreműködött Maria Stader, a magyar származású svájci énekesnő, Ba: lay Zsuzsa, Réti József, Dene József is. (Vámos László felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents