Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-12-25 / 26. szám

j~6tA&n, - Q ttA o tx. ,.SZERETET, MINDENEKELŐTT... A gyermek jogáért Nemzetközi konferencia Budapesten Művészek, tudósok, pedagógusok, a világ gyermekeinek érdekeiért, jogainak érvény­re juttatásáért küzdő felnőttek, 30 ország 40 gyermek- és ifjúsági szervezetének képviselői jöttek el Budapestre, hogy felhívják a világ figyelmét a gyermekekért, jólétben, béké­ben élésükért folyó küzdelem világformáló jelentőségére. A gyermeki jogok nemzetközi konferenciá­ja rendezője a Gyermek- és Serdülőkori Moz­galmak nemzetközi bizottsága, a CIMEA el­nöksége, budapesti vendéglátója a Magyar Úttörők Szövetsége volt. Időszerűségét az ENSZ 1959. november 20-án megjelent Gyer­meki Jogok Nyilatkozatának 10. születésnap­ja adta. Az évforduló közös megünneplésén túl a konferencia célja, feladata volt, hogy részvevői tájékozódjanak az egyes országok­ban folyó ifjúságvédelmi munkáról, és meg­tudják, melyek legsürgetőbb közös feladataik. — A négynapos tanácskozás részvevői, a világ gyermek- és ifjúsági szervezeteiből — köztük kilenc nemzetközi szervezetből, az UNESCO-ból is — Budapestre érkezett ven­dégek a gyermekeket érintő kérdések egész sorával foglalkoztak — mondta Lakatos Ti­bor, a CIMEA főtitkára. — Hat szekcióban tanácskoztak a gyermeki jogok jelentőségé­ről és a gyermekmozgalmak szerepéről, a gyermek és a társadalom felelősségéről, a nevelés és a gyermeki jog összefüggéséről, a gyermekvédelem és a segélyezés kérdéséről, a gyermek és a nemzetközi jog kapcsolatáról, valamint a gyermek perspektíváiról, a hol­nap emberének társadalmi hivatásáról. Az előadásokból világosan kiderült, hogy a Nyilatkozat alapelveinek megvalósítása a legtöbb országban több-kevesebb akadályba ütközik; hogy a gyermekek szebb jövőjéért még világszerte temérdek a tennivaló. „Adassák a legnagyobb tisztesség a gyer­mekeknek” — mondta két évezreddel ez­előtt Juvenalis római költő. Mégis, a világ­­statisztikák adatai szerint jelenleg is több százmillió gyermeknek nincs meg a lehe­tősége veleszületett adottságainak képesség­gé fejlesztésére. Egymilliárd kétszázhetvenöt­millió 15 éven aluli gyermek él a Földön, s e gyermekeknek csupán 40 százaléka olyan ország szülöttje, amely legalábbis a fejlődés útjára lépett; ahol az elemi iskolát minden öt tanköteles gyermek közül átlag kettő befe­jezi. A mai napig a földkerekség sok helyén nem elfogadott igazság: az emberiség tarto­zik önmagának azzal, hogy a gyermekeknek — a jövő alkotóinak és hordozóinak — a legjobbat adja abból, amit elért. — örülünk, hogy e fontos tanácskozás színhelye Budapest — mondta a konferencia megnyitójában Szabó Ferenc, az Úttörőszö­vetség főtitkára. — Azoknak az erőfeszíté­seknek az elismerését látjuk ebben, amelye­ket a magyar állam és a társadalmi szerve­zetek tettek az ENSZ nyilatkozatban foglal­tak megvalósulásáért. A Gyermeki Jogok Nyilatkozata — 10 alapelvbe sűrítve — az Egyesült Nemzetek népeinek az emberiség szebb jövőjébe vetett hitét, s az ehhez segítő tennivalókat doku­mentálja. „Minden körülmények között a gyermek az elsők között legyen, akik védel­met és segítséget kapnak” — szögezi le a többi között a Charta. — Az UNESCO fő célja az Emberi, s en­nek szerves eléggé nem hangsúlyozhatóan je­lentős részeként a Gyermeki Jogok nyilatko­zatában foglaltak minél tökéletesebb megva­lósítása — mondta érdekes előadásában Lud­milla Fritsch, az UNESCO nevelésfejlesztési főosztályának munkatársa. — Ez a magyar kezdeményezésre létrejött tanácskozás tehát szerves támogatója a mi munkánknak. A rokonszenves Ludmilla Fritsch roma­­nisztikát tanult az egyetemen. A diploma megszerzése után férjhez ment. Ma egy 13 éves lány és egy 9 éves fiú édesanyja, és a gyermekügy megszállottja. Férje az UNESCO természettudományi szervező központjában dolgozott; hároméves indiai kiküldetésük idején meghalt. Ezután vállalta el Ludmilla Fritsch ezt az egyetemi diplomát elengedhe­tetlenül igénylő állást. Az UNESCO nevelés­fejlesztési főosztályán belül az egyenlő beis­kolázási lehetőségeket biztosító osztályon dolgozik. — Az oktatás területén jelentkező minden­fajta megkülönböztetés elleni küzdelemre szólította fel tagországait az UNESCO az 1960. évi közgyűlésen. Az egyezményt 1969. november 15-ig 52 tagország fogadta el, köz­tük Magyarország is. Az én feladatom a meg­valósítás munkájáról szóló rendszeresen be­futó jelentések ellenőrzése. — Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országai igénylik pillanatnyilag a legkomolyabb segít­séget, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. Az UNESCO az UNICEF-fel (Egyesült Nemzetek Gyermek-Alapja) együtt pénzügyi és szakmai erőfeszítéseket tesz; mintegy 75 nevelési terv megvalósításán te­vékenykedik'csaknem ugyanennyi országban. Az UNESCO pénzügyi lehetőségeinek egy­­harmadát, 36,5 millió dollárt fordít évente nevelési kérdések, teendők megvalósítására. — Minden nép jövője annyit ér, ameny­­nyit az új nemzedék jelenére fordít — mond­ta Deana Leevin, a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség titkára, a szövetség gyer­mekbizottságának elnöke. — A szovjet fiúk­ról és lányokról írt könyvemben ezt szeret­tem volna megértetni az emberekkel. Nem­rég Nepálban jártam. Megrendítő élmény volt a fényes paloták, az ősi kultúra gyöngy­szemei mellett látni a sivár viskókat, a be­teg gyerekeket — a lázas kisfiút például, aki egy óráig állt sorba, hogy egy korty ivóvízhez jusson — az iskolát, ahol a betűvetéssel is­merkedő gyermekek a földön ülnek, füzet és ceruza nélkül... — Amikor a mi úttörőink azt éneklik: „Legyen mindig napfény”, a világ minden gyermekére gondolnak — hangsúlyozta Va­lentina Puskina, a CIMEA elnökségi tagja, a Szovjetunió ifjúsági szervezetének, 35 mil­lió gyermeknek a képviselője. — Egy gyűlé­sen beszéltem a gyerekeknek arról, hogy An­golában azért hal meg sok gyerek, mert ke­vés a gyógyszer. Az úttörők gyűjtést indítot­tak, és egy repülőgépet béreltek, hogy a gyó­gyító szérumot eljuttassák távoli barátaik­nak. Algériába pedig egy nyári táborra való felszerelést küldtek. — Franciaországot az európai kultúra fel­legváraként emlegetik — mondta Georges Doussin, a francia úttörők, a Vaillant szö­vetség főtitkára, a CIMEA elnökségének tag­ja. — Azt azonban kevesen tudják, hogy e fellegvárban nehéz anyagi körülményei miatt sok gyermek késve kezdi meg tanulmányait, és idő előtt kimarad az iskolából... A gyermekek társadalmi védelméért dol­gozó szakemberek képzését tekinti feladatá­nak Pierre Zumbach, a Nemzetközi Gyer­mekvédelmi UNIÓ főtitkára. A genfi egye­temhez tartozó, gyermekvédelmi szakembe­reket képző főiskolán tanít. — A gyermekvédelmi unió képviseletében két év óta rengeteget utazom. Mindenütt, Ke­nyától az Amerikai Egyesült Államokig azt tapasztalom, hogy a szülők többsége nem ér­zi, nem tudja, talán kényelmi szempontból nem is akarja belátni a családnak, mint a legkisebb társadalmi egységnek a gyermek­­nevelésben betöltött hatalmas szerepét. Tár­sadalmi feladatunk tehát kettős; egyrészt az iskolák, intézetek valamennyi neveléssel foglalkozó intézmény pedagógiai, pszicholó­giai feltételeit biztosítani, de emellett nem szabad, nem lehet lemondanunk, tudatosíta­nunk kell a család, a gyermeket legközvet­lenebbül érintő hatás erejét. — A szeretet erejét mindenekelőtt — tette hozzá Jósé Cabrero Árnál rajzoló, a fran­cia gyermeklapok és folyóiratok népszerű ku­tyahősének, a világhírű Pif-nek alkotója, akit — mesélik — majd „szétszedték” a gyerekek, amikor az úttörővasutat meglátogatta a nem­zetközi küldöttség. Ez a párját ritkítóan szerény ember 1939- ben Spanyolországból menekült a köztár­sasági hadsereg alakulataival Franciaország­ba. Azóta Párizsban él. Se nemzeti, se nem­zetközi szervezetnek nem tagja. Munkája, szenvedélye, hivatása: a gyermekek tanítása, nevelése, szórakoztatása — a művészet va­rázserejével. Helye tehát neki is itt volt, a gyermekek szebb jövőjéért fáradozó nemzet­közi összejövetelen. Azon a tanácskozáson, amelynek eredmé­nyeképpen a „gyermekügyet” előbbre vivő ajánló jellegű határozatok születtek, amelyen nyilvánvalóvá vált, hogy a gyermekjogok si­keresebb érvényre juttatásához nemzetközi egyezmények, a világ gyermek-szakemberei­nek az eddiginél szorosabb együttműködése szükséges, Heimann Ildikó SZŐRMÉD IVAT PESTEN Világszerte ismert és kedvelt magyar szőrmespecialitás a panofix és az irha, amelyekből évről évre gazdagabb szín- és formaválasz­tékot kínál a budapesti Pannónia Szőrmegyár. A hagyományos őszi bunda divatbemutatón, amelyet az idén is a Technika Háza díszter­mében rendeztek meg, újból megcsodáltuk a redingot vonalú, köny­­nyű irhakabátok, rövid sportbundácskák széles színválasztékát, a halvány almazöldtől a türkizkéken, az aranysárgán keresztül a pasz­tell árnyalatú ciklámenpirosig. A meleg és tartós panofixbundák és a divatos hosszú szőrű róka­­báránybundák is elsősorban színeikkel tűntek ki. A hagyományos barna-szürke színárnyalatokon kívül láttunk narancssárga, kék, pi­ros színű bundákat, szőrmekabátokat, és természetesen megjelentek a már hagyományosnak számító filmnyomott panofix bundák, tig­riscsíkos, a vadmacska és ocelot-mintával. Bár a szőrmedivat las­sabban változik, alakul, az idei bemutatón a szőrme modellek ter­vezői sok újdonsággal jelentkeztek. — Nagyon divatosak a szőrme- és bőrkombinációk — nyilatkozta Návrády Edit tervezőnő, A bundák keresztben csíkos bőrbeállítás­sal, széles bőr övvel készülnek. Az idei, szigorúnak ígérkező télre olyan szőrmebunda és irhakabát modelleket terveztünk, hogyha be­következik a maxi divatja, könnyen meg lehessen hosszabbítani. A bemutatón nagy tapsot kaptak a szép nemes szőrmekabátok, a sötétbarna nerc, és az egyenesvonalú fekete perzsa, a mutatós mor­­mota kabát, a világos színű pézsmabunda, de a legnagyobb sikert új szabásvonalukkal és ötletes díszítéseikkel inkább a panofix-bárány és a róka-bárány bundák aratták. A magyar irhakabátok és pano­fix-bárány bundák keresett cikkek a külföldi szőrmepiacokon, főleg a Német Szövetségi Köztársaság. Svájc, Svédország, Hollandia, Ang­lia vásárol belőlük nagyobb tételben, de újabban a magyar szőrme­bundák eljutnak Kanadába is. (P. J.) Modern vonalú sötétbarna panofix-bárány bunda, barna bőrdíszítéssel, érdekes gom- Doláspánttal megoldott bőrövvel Aranysárga színű, könnyű, redingot vonalú Irhakabát, sötétebb sárga szőrmegallérral és kézelővel Pezsgőszínfi festett róka-bárány kabát, világosbarna keresztcsíkos bőrbeállítással, külön kapucnival (Komlós Lili felv.) 'JőalLg.at a nagy. erdő DONÁSZY MAQDA VERSE Hallgat a nagy erdő. Lomb, levél nincs rajta. Fázó kopárságát hópihe takarja, védi, altatgatja, tavaszról álmodik ága, boga, gallya. Csak a tűlevelű fenyők üde zöldje virraszt, hóban, fagyban. Színt hímez a földre. Színt hímez a földre: mind frissebb, vidámabb. Valami nagy titka van a fenyőfának. Toboza csöndesebb, mint a madár szárnya. Mintha csillag hullna, mintha lepke szállna. Mintha lepke szállna — Szirom a rózsáról — hangtalan száll a hir fenyők tobozáról. — Készüljetek, fenyők! Ha virrad a holnap, vigyetek örömhírt kicsiknek, nagyoknak. Kicsiknek, nagyoknak, országnak világnak: — Jövendőnk békéjét. — Népek erre várnak. PILÓTA-SAPKA Hozzávalók: 10 deka középvastag gyapjú­vagy műszálfonal, 3‘/a­­-es és 4l/3-es kötőtűk, 1 gomb. Minta: színén sima, visszáján fordított sze­mek. 49 szemmel kezdjük a 4 V2-es tűvel. 12,5 cm-1 kötünk egyenesen, majd a homlokrészen hozzá­szedünk 35 szemet, s in­nen körbe kötjük to­vább 4 tűvel (3 tűre szedjük fel, és a negye­dikkel dolgozunk). A 10. sorban minden 13. és 14. szemet egybekötünk (6 szem fogyasztás), majd minden 2. sorban to­vábbi 2 szemet egybe­kötünk csillag alakban. Az utolsó 6 szemet ösz­­szehúzzuk és eldolgoz­zuk. Ezután az arc körüli részt felszedjük a 3 1 j-es tűre. és 6 sort kö­tünk 1 sima, 1 fordított váltakozásával, majd az alsórész szemeit szedjük fel (40 szemet), és eh­hez még 34 új szemet veszünk fel az átgom­­boláshoz. összesen 7 sort kötünk 1 sima, 1 fordított váltakozásával. A pánt végére ringlit varrunk, s a jobb oldal­ra egy behorgolt fagom­bot teszünk. Italreceptek. FORRALTBOR. 1 liter borhoz 1/4 kg cukor, ke­vés fahéj, citrom- és narancshéj szükséges, továbbá 2—3 szekfűszeg. Felforraljuk és a fűszert kiszűrjük. JEGES MENTE. Széles szájú pezsgőspoharakba jégdarabkákat teszünk, ujjnyi magasan megtöltjük zöldmente likőrrel, majd tetszés szerinti mennyiség­ben jeges vizet öntünk rá. Szalmaszálat adunk mellé. Feketekávé után kitűnő. HIDEG PUNCS. 1/4 kiló vaníliás porcukrot elke­verünk 4 tojás sárgájával és 1 citrom lenével. Azu­tán 1 8 liter nagyon erős hideg teát, 1 8 liter tejet és a 4 tojás habját adjuk hozzá. Behűtjük és poha­rakban tálaljuk. MAZAGRAN. Jeget törünk, a poharakat félig megtöltjük vele, meghintjük porcukorral, ráöntünk egy kis konyakot vagy rumot és teletöltjük erős fe­ketekávéval. Szalmaszálat adunk hozzá. RÓMAI PUNCS. (6 személyre) 6 tojás sárgáját 6 kanál cukorral habosra keverünk, 1/2 liter kemény habbá vert tejszínhez vegyítjük és rummal ízesít­jük Ízlés szerint. Poharakba tesszük és minden po­hár tetejére egy szem epret vagy ananászdarabkát helyezünk. TOKAJI BOR CSIPKEBOGYÓBÓL. A nem túl­érett csipkebogyót megmossuk, kis csumáját lecsíp­jük és egyben hagyjuk. 1 1/2 kilót cukrot, 3 liter hi­deg vízben feloldunk, beleteszünk 1 1/2 kiló csip­kebogyót és 14 napon át naponta egyszer jól felráz­zuk, hogy a cukor teljesen felolvadjon. Azután be­kötjük az 5 literes uborkás üveget légmentesen és meleg helyen 5 hónapig állni hagyjuk. Felhasználás előtt leszűrjük. FÜGEBOR. 1 kiló fügét élére vágunk, uborkás üvegbe tesszük, 1 deka élesztővel, 3 4 kiló cukrot három liter vízben felforralunk, s ha kissé kihűlt, a fügére öntjük. Tenyérnyi helyet üresen hagyunk, mert a füge felforr. Lekötjük és két hétig meleg he­lyen tartjuk. Ha a füge leszállt és a lé tiszta, merő­kanállal leszűrjük a levét óvatosan, az üveget nem döntve, hogy ne legyen zavaros. Másik üvegbe tesz­­szük és ha lehiggadt, újból átszűrjük.

Next

/
Thumbnails
Contents