Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-12-13 / 25. szám
HÁROM ÉPÜLET Az első épület egy gyár. A második is az. A harmadik pedig? A harmadik sajátos sarokház. A két gyár nem épült volna fel e sarokház nélkül. A két nagy létesítmény születése feltételezte ezt a szürke, csúnyácska sarokházat a debreceni Liszt Ferenc utca és a Kossuth Lajos utca találkozásánál. AZ ELSŐ ÉPÜLET Neve: Magyar Gördülőcsapágy Művek. Életkora: tizenhét év. Az üzem vezetői? Olyannyira fiatalok, hogy még pendelyes gyerekek voltak akkor, mikor az a szürke sarokház szerepet játszott a magyar történelemben. A Magyar Gördülőcsapágy Művek a felszabadulás utáni Debrecen legnagyobb, és legdrágább alkotása. Felépítése, s az üzem megindítása mintegy hétszázmillió forintba került. Megnéztem, végigjártam, beszélgettem az üzem vezetőivel. — Mi is a golyóscsapágy? — kezdjük az elején a beszélgetést. — Külső, belső gyűrű, kosár és golyó: körülbelül ennyi. — Magyarországon új vagy régi iparág? — Az első szakemberek a moszkvai csapágygyárban tanultak, a második csoport pedig az NDK-ban és Csehszlovákiában. És 1952 májusában megindult a tanulóüzem — jobb alkalom híján a régi debreceni huszárlaktanyában. A gyógyszergyártás a legteljesebb tisztaságot igényli. Ezért épült a BIOGAL pormentes erdőben. Még e pormentes levegőt is szűrni kell. A levegő a gyárba cseh üveggyapoton át jut be. — Mi ennek a gyárnak a sajátossága? — kezdjük a beszélgetést a gyár vezetőivel a dolgok elején. — Embereink tanultsága. Itt még a segédmunkásnak is legalább nyolc általános iskolája van. A szakmunkások pedig előbb-utóbb elérik a technikusi szintet. Egy másik sajátosság: ez a gyár soha le nem állhat. Itt nincs karácsony, nincs szilveszter, ünnepeken és hétköznapokon — természetesen váltott műszakokban —, éjjel és nappal egyaránt dolgozunk. — Hol született a magyar penicillingyártás? — A BIOGAL építését 1951-ben kezdték el, s 1952. augusztus 20-án avatták föl. Addig, de csak kísérleti jelleggel, a pesti Chinoin foglalkozott a penicillin előállításával. Tapasztalatunk alig volt. Az új üzem munkásainak nyolcvan százaléka a mezőgazdaságból jött, az iparban még nem dolgozott. Belőlük neveltük, csiszoltuk ki azt a gárdát, amely napjainkban százötvenféle gyógyszert gyárt. — Például? — Számos antibiotikumot, különböző injekciót, tablettát, végbélkúpot, kenőcsöt, solutiót, cseppeket, a központi idegrendszerre ható készítményeket, fájdalomcsillapítókat, értágító gyógyszereket, s világhírű Capsaicin kenőcsünket, amelyet még olimpikonjaink is szívesen használnak. — Ez miből készül? — Paprikából, amelynek az ereje az erezetében van. Ebben az erezetben bújik meg a maró ízű, kristályokból álló, capsaicin nevű anyag, s az ebből készült kenőcs például a sarjadzást segíti elő, a többi közt súlyos égési sebeknél is használják. Az antibiotikumok alapanyaga a kukoricalekvár, az amerikai mogyoró lisztje vagy a szójadara. Erre a táptalajra oltjuk rá a penicillingombát. A harcok, égések jutnak az eszembe, amelyek ebben a városban tomboltak és lángoltak és pusztítottak 1944 végén. A menekülés, hiszen a város akkori 12S ezer lakosából csupán 25 ezer ember maradt a helyén. Azok is pincékben, szétszórt tanyákon, s a betegek gyógyszerhiány miatt haltak meg ... — Milyen alapanyagokból készítünk gyógyszert? — Ez annyira változatos, hogy mindent fel sem lehet talán sorolni. Például állati velőből, kőrisbogárporból, édesgyökérből, jelentéktelen árokparti növényekből, füvekből, fehérürömből, zsályából, úgynevezett macskagyökérből, mezei virágokból, a csalánból kivont klorofillből. — S milyen erő rejtekezik a csípős csalánban, v. csalánból kivont klorofillbán? — Ez rejtély, amelyet a természet nem árul el. A csalánkivonat mindenesetre gyorsan megindítja a bőrképződést a legsúlyosabb sérüléseknél is. A HARMADIK ÉPÜLET Hogy mi hétszázmillió forintokból gyárakat építünk, s öt világrészbe szállítjuk a magyar gyógyszereket, s a 25 ezer főre fogyott Debrecennek ma 150 ezer lakója van... az talán összefügg ezzel a harmadik épülettel. Ez a legjelentéktelenebb a három között. A Kossuth és a Liszt utca sarkán álló épület az egykori debreceni pénzügyigazgatóság. Napjainkban más hivatalok foglalják el: a debreceni II. kerületi tanács néhány hivatala, a Hajdú-Bihar megyei Népbolt központja, a város tüdőszűrő állomása és így tovább. Olyan szürke s jelentéktelen épület, hogy észre sem veszi az, aki elsétál mellette. Oldalt, a Liszt Ferenc utcai falon emléktábla áll: „Ebben az épületben tartózkodott és ülésezett a felszabadulás után az ideiglenes nemzeti kormány 1944. évi december 22-től 1945. évi április hó 7. napjáig.” Ez polt az ország szíve több mint száz napon át. Egy-egy minisztériumra egy-két szoba jutott. Az emeleti sarokszobában dolgozott a miniszterelnök. A Belügyminisztériumnak egyetlen járműve volt: régi kis Topolino. Az államkassza tökéletesen üres volt, a kormány első bevételei abból származtak, hogy a dohánygyár tizenkét gépe közül kettő cigarettadohányt vágott a polgári lakosság számára. Az egyik miniszter például azt mondta egyetlen előadójának, hogy „édes fiam, legalább egy kockás iskolai füzetet keress, hogy beírhassuk — S hova szállítjuk a gyár termékét? — Először a hazai piacot láttuk el. A szocialista piacon 1955-ben, a tőkés piacokon 1962-ben jelentkeztünk. A Nyugat piacai már több magyar golyóscsapágyat kérnek, mint amennyit termelni tudunk. Legnagyobb vásárlónk Lengyelország, de szállítunk golyóscsapágyat Argentínába, a Német Szövetségi Köztársaságba és Svédországba is. — A hazai golyóscsapágy-gyártás itt született, Debrecenben, tizenhét évvel ezelőtt. Azelőtt importáltuk. — Mihez kell golyóscsapágy? — Autó, motorkerékpár, jármű, szerszámgépipar, gépesített mezőgazdaság, háztartási gépek: jelentősége rendkívüli. — Hol tanultuk a gyártást? A svédektől talán? — Vizet öntünk a Dunába? — gondolom. A svéd golyóscsapágy-gyártás a világ termelésében az első helyen áll. — De nem tudnak annyit gyártani, amennyire szükségük van. A világon 400 golyóscsapágygyár üzemel. Minőség tekintetében mi az első ötven közt szerepelünk. Ezért vásárolnak a svédek tőlünk is. S ha arra gondolok, hogy új iparágat teremtettünk abban a Debrecenben, ahol az idők elején, 1945-ben tízezer ház, az épületek hatvan százaléka súlyosan meg volt rongálódva, s ezen belül háromezer épület romokban állt... De ez a meditálás már a harmadik épület történetéhez tartozik. A MÁSODIK ÉPÜLET A debreceni Nagyerdőben csend van, s fenyőtiszta levegő. Ebben a csendben és tisztaságban épült fel és áll a hajdúsági BIOGAL gyógyszergyár. Kora, mint az imént említett gyáré: tizenhét év. Az ideiglenes nemzeti kormány székháza hTTVYí* A város kapuja a vasútállomásnál azoknak a nevét, akik kihallgatásra jelentkeznek”. Az új Magyarország első nagy cselekedete, a földreform törvényjavaslata úgy született, hogy a törvényelőkészítők dr. Valentiny Ágoston igazságügy-minisztertől kértek kölcsön egy szobát a debreceni Balogh-ház harmadik emeletének Valentiny-lakásán, s három nap és három éjszaka alatt kidolgozták azt a törvényjavaslatot, amely több száz évet késett Magyarországon. Itt született minden: a súlyos megpróbáltatások, szenvedések láncolata után az első mosolyunk is. Itt született az a másik két épület is, amelyről szóltam. 1945 áprilisában a kormány felköltözött Budapestre. A villamossíneken gurultak be a vasúti kocsik a Kossuth utcába, a pénzügyi „palota” elé. Minden minisztérium egy vagont kapott. A vagonba berakták a minisztérium néha csak kockás iskolai füzetekből álló „irattárát". S a vonat elindult egy ország újjászületése felé. Ruffy Péter I A FíLSIABAi :: DEBRi TÖRTÉNELEM - SZA Debrecen, az ősi hajdúváros nevével három régi épület kapcsolódik elválhatatlanul. A Nagytemplom, a Kollégium és — az Aranybika szálló. Az Aranybika — Magyarország egyik legöregebb, legtágasabb és leghíresebb szállója — 1944 őszén és telén, valamint 1945 tavaszán egyszerre volt történelmi színtér és szereplő, a vén cívisváros rangjának, módjának és tekintélyének tömör falakra épült jelképe annyi forgatagos történelmi esemény után 1944. október 19-én kaput nyitott az első felszabadító szovjet katonának, a következő hetekben szállást adott az ideiglenes kormány tagjainak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magas rangú tiszti küldöttségeinek, egyúttal terített asztallal várta első vendégeit. Magyarországon Az Aranybika akkor még harcok folytak, Budapest vérzett és éhezett, amikor a debreceni Bikában olyan jelek tünedeztek elő, amelyeket jobb kifejezés híján „békebeli” életjeleknek nevezhetünk. A történelem néha pongyolában jelenik meg a világ előtt, a história fejezeteit néha pergamentlapokra jegyzik, néha számolócédulákra. Az Aranybika régi emberei — szobapincérek, portások, szakácsok — számolócédulákra jegyezgették emlékeiket azokról a napokról, amelyekben a szabaddá vált tiszántúli városban megindult az élet. M. az öreg pincér, aki azóta nyugalomba vonult, még a háború alatt — mintegy magánhasználatra — feljegyezte egy számolócédulára a háborús kormány intézkedését: „Kedden, szerdán és pénteken hústalan nap. Hétfőn tilos a sertés-, borjú- és birkahús, csütörtökön a borjú- és birkahús. Levesből, főzelékből, húsból és tésztából két-kétféle étel szolgálható ki, egy aprópecsenye és zsírjegy nélkül egy szabad étel." (1942. január 12.) Debrecen a város felszabadítása után még hadműveleti területnek számított. Az Aranybikát katonai parancsnokság alá helyezték — a parancsnok: Kotlarevszkij alezredes —, de már volt „civil” igazgatója is: Alexandra Fedorova. Az első séf egy orosz katonaszakács: Petrov. A vendégkönyvből 1944 decemberénél kihullott egy számolócédula: szállóvendég egy napra Dálnoki Miklós Béla vezérőrnagy, a kormány elnöke. A vezérőrnagy egy napig lakott a Bikában, azután magánházhoz költözött. Az első nagy „vendégroham” 1944. december 19—21-én zajlott le a Bikában. A szálló előtt katonai teherautók álltak meg, az autókról olyan emberek szálltak le, akik azelőtt semmiféle szerepet nem játszottak a magyar politikai közéletben s ha játszottak, szereplésüket üldöztetés kísérte. Az ideiglenes nemzetgyűlés 230 képviselője jelentkezett a Bika halijában felállított asztaloknál. A szálló halijában megkezdődött a demokratikus Magyarország parlamentáris élete. M. az öreg pincér feljegyzése: „Különös szilvesztert ünnepeltünk ma a Bikában. A díszteremben népgyűlés volt, Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök úr tartott megnyitót, majd beszámoló hangzott el az ideiglenes nemzetgyűlés intézkedéséről. Bejelentették, hogy a háborús és népellenes bűncselekmények megtorlására felállították a népbiróságokat. Hadat üzentünk a németeknek. A gyűlés után elénekeltük a Himnuszt.” 1944. december 31. Légvonalban alig százötven méterre van a Nagytemplom, ahol Kossuth... Az Aranybika szállodai szobáiban katonák és politikusok laktak, a szobákban katonai távírógépek és rádiók működtek, de a konyhában már fehér kötényt kötöttek a magyar szakácsok, a polgári
