Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-12-13 / 25. szám
AZ OPERAHÁZ ÍAIITTECYÜTT PÁRIZSBAN — Büszke vagyok magukra... Csodálatos este volt — ezt a mondatot hallottam Párizsban, november 4-én este, a Théátre-des-Champs-Élysées Színház előcsarnokában, az első szünetben, természetesen magyarul. Igaz, ezen a premieren csak kevés párizsi magyar volt, de szinte mindegyik megkereste a budapesti Operaház vezetőit, hogy azon nyomban valljon e különös büszkeségről. De hát ideje már elmondanom, milyen előadás is zajlott 1969. november 4-én este az előkelő párizsi színházban? Ezen az estén kezdődött meg a hetedik Nemzetközi Táncfesztivál, s a nyitányt a Magyar Állami Operaház immár nagy hírű balettegyüttese szolgáltatta: a „Spartacus” című három felvonásos balettet mutatta be. Azon a héten 'a magyar balettművészek uralták a Théátre-des-Champs-Élysées színpadát, ők hajoltak meg a függöny előtt, az ő táncaikat jutalmazták a nyíltszíni tapsok és bravó kiáltások. Az a tény, hogy a budapesti balettegyüttest immár másodízben hívták meg a párizsi fesztiválra, önmagában is jelentős. Sokan emlékeznek még arra, hogy 1963-ban a Bartók-balettek kiváló előadásáért az együttes ezen a fesztiválon díjat nyert. Az első eset, hogy már ott vendégszerepeit együttest hívtak meg újra. Jó néhányszor lehettem tanúja már Operaházunk balettegyüttese külföldi sikerének. Elkísértem őket Helsinkibe, Stockholmba, Montecarlóba, Belgrádba, Bécsbe, Szófiába, s mindenütt élvezhettem a taps muzsikáját, mely idegenben, ha magyar művészeknek szól, még nagyszerűbb, még meszszebb hangzó. S gyakran hallottam ezekben a városokban azt a mondatot, amellyel krónikámat kezdtem: „Büszke vagyok magukra...” A Spartacus egyik drámai Jelenete ! vn.1 FESTIVAL INTERNATIONAL ET PREMIER FESTIVAL INTERNATIONAL du FILM de DANSE Az első két estén — ahogy Jean Robin, a fesztivál igazgatója megfogalmazta — meghívott, tehát protokoll-közönség volt, diplomaták, előkelőségek, szakértők — „tout Paris”. Azt is megjegyezte már a búcsúelőadás után, hogy ilyen alkalmakkor ekkora siker, ilyen zajos ünneplés aligha volt még ebben a színházban. Meg kell vallanom, a művészek először kevesellték a tapsokat, de a harmadik és negyedik előadáson, amikor már a jegyvásárló közönség töltötte meg a nézőteret, pontosan összehasonlíthatták: mi a különbség a protokoll-taps és az igazi között. Pedig itt a protokoll-taps is szokatlanul zajosabb és melegebb volt. A kritikák nem voltak egyöntetűek, már ami magát a koreográfiát illeti; de a legtöbb francia kritikus és párizsi tudósító egyetértett abban, hogy rangos, kiváló együttes ez, olyan remek szólistákkal, mint Kun Zsuzsa, Orosz Adél, Kékesi Mária, Menyhárt Jacqueline, Pártay Lilla, Mák Magda, Gombkötő Erzsébet, Fülöp Viktor, Róna Viktor, Havas Ferenc, Sipeki Levente, Dózsa Imre, Sterbinszky László, Nagy Zoltán, Sebestyén Katalin s természetesen az egész, kitűnő balettkar. Seregi László koreográfiáját, ha olykor vitatták is, mindenképp érdekesnek és izgalmasnak tartották. E szép magyar sikeren kívül azonban azokban a napokban volt még néhány fontos magyar vonatkozású esemény. Az például, hogy a Rue Talleyrand-on felavatták a párizsi magyar intézet új helyiségét, s a bensőséges ünnepi esten — ahol Házy Erzsébet, Sebestyén Ernő és Pál Tamás lépett fel — igen sok párizsi magyar és párizsi francia volt együtt kitűnő hangulatban. Az Operaház balettegyüttese pedig, alighogy befejezte párizsi szereplését, elindult Le Havre városába, hogy ott meg az első ízben megrendezett magyar hét eseményeit nyissa meg, két parádés előadással, amelyen koncertműsort mutattak be táncosaink. Magyar filmhónap is elkezdődött Le Havre-ban, Jancsó Miklós három filmjét („Szegénylegények”, „Csillagosok, katonák”, „Csend és kiáltás”), s Kása Ferenc „Tízezer nap” című alkotását vetítették. Az utóbbi film díszbemutatóján ott volt a „Tízezer nap” operatőrje, Sára Sándor, s Balogh Zsuzsa színművésznő is. Az egész világon népszerű Rajkózenekar háromszor lépett fel, és a Le Havre-i városházán érdekes magyar fotókiállítás vallott fotóművészeink tehetségéről s a magyar tájak szépségéről. Ugyanitt népművészeti kiállítás is nyílt. Azóta megküldték az elragadtatott kritikákat s a nagy közönségsiker hírét is. Így hát Franciaország két városában vizsgázott jelesre novemberben a magyar művészet, s vitt hírt a franciáknak Magyarországról. * Lapzárta után érkezett a hír: december elején döntött a zsűri a fesztivál díjairól, s a legjobb együttes díját, az Aranycsillagot a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének ítélte. A francia tánckritikusok szövetségének különdíjával pedig Kun Zsuzsái jutalmazták a Spartacus női főszerepének remekbe sikerült táncalakításáért. Orosz Adél és Róna Viktor Fülöp Vüktor és Kun Zsuzsa (Féner Tamás ffelv.) KILENCEDIK! ny Aff A magyar könyv- és újságkiadásnak a múlttal össze sem hasonlítható, szinte lenyűgöző számadatai közül is kiugró, és hazánk rejtvényeket kedvelőinek hatalmas tömegére jellemző: a Füles, ez a sajátosan hazai sajtótermék, elérte a heti kettőszázezres példányszámot, és a napokban — immár kilencedik alkalommal — forgalomba került FÜLES ÉVKÖNYV- et 300 000 példányban nyomták! Mivel joggal feltételezzük, hogy olvasóink közül is jócskán akadnak olyanok, akiknek kedvenc hobbyja a rejtvényfejtés, az 1970. évi FÜLES ÉVKÖNYV ezernyi, különféle fejtörőjéből itt közlünk néhány sebtében válogatott szemelvényt. Tessék megpróbálkozni a megfejtésükkel. Ha ez netán nem sikerülne, sebaj, lapunk egy másik helyén közüljük a megfejtéseket. A NÉVNAPOKRÓL Az Évkönyv naptárrészében magyarázatot talál sok névnap eredetéről. Például: GYÖNGYVÉR: Nem is olyan régi, Arany János alkotta ezt a nevet, „Buda halála” című eposzában. A Gyöngy régi magyar női név. A vér szót Arany itt testvér jelentésben használta. A Gyöngyvér Arany János elképzelése szerint tehát: Gyöngy nevű nőtestvér. A Buda halálá-ban kicsoda Gyöngyvér? HÁROM + EGY Nemcsak a rejtvényeket kell megfejteni, hanem a két + kérdést is! Az első + kérdés: Melyik a bal oldali három rejtvény közül egyben egy világhírű regény címe? « A másik + kérdés: A jobb oldali három rejtvény egyikének megfejtése egy ismert opera egyik szereplőjének neve is. Mi az opera címe, és melyik szereplőjéről van szó? VIDÉKIEK ELŐNYBEN Ez a rejtvény-fejezet harmincegy magyar városba viszi el a megfejtőket Ráismer az itt furfangos módon jellemzett városunkra? Az ódon tornyok és a romantikus csigalépcsők középkori emlékekben gazdag városa, amelyben minden délelőtt 11 órakor megszólal a harang annak emlékére, hogy vára alól, amelyet nem tudott meghódítani, hosszú ostrom után, 1532-ben, ebben az órában vonult vissza Ibrahim pasa seregével. Melyik ez a város? VICCTÖRTÉNELEM Ez a gyűjtés több mint száz esztendő megjelent kedves magyar vicceivel szórakoztatja az olvasókat. 1860. — Olvasta, szomszéd úr, hogy mi áll megint az Allgemeine Zeitungban? — Ugyan mi? — Hogy nekünk magyaroknak mindig a németek szolgáltatták a fenntartó elemet. Vajon ml a fránya lehet ez a fenntartó micsoda? — Alighanem a hózentróger. TAMAR ÚR KÉREM című, népszerű rovatát Évkönyvében is szerepelteti a Füles. A 36.-» kérdésből — mintának három: JANUÁR 1.: Húsz esztendeje, 1950- ben lett Budapestből a peremkerületek beolvasztásával Nagy-Budapost. Mekkora most a főváros területe? ÁPRILIS 19.: Hatvan éve (1910), látogatott Budapestre Theodore Roosevelt, az USA volt elnöke. Mi volt budapesti látogatásának egyik célja? EGY NEGYEDSZÁZAD KÉRDÉSEI Magyaroszág felszabadulásának 25. évfordulójáról emlékezünk 1970-ben. Ahány esztendő, annyi kérdés, vagy kérdés-csoport szerepel a FÜLES ÉVKÖNYV-ben. Vegyük az 1951-es esztendőt: Az Operaház felszabadulási ünnepségén mutatkozott be egy magyar együttes, amely azóta óriási sikerrel szerepelt a világ számos városában. Melyik ez az együttes? A BIKA HAVA Az Állatöv mind a tizenkét jegyét vidám jelenettel illusztrálta Vértes György. Április 20. — május 20.: a Bika hava: < — Bezzeg, amikor én kértelek, nem akartad levetni a piros ruhádat! /ÄIM» IIHiimhi«' M//Í1UU Mt« TEXPORT M:=NY Hazánk a tehetségek országa. Annyi kiváló tudóssal, művésszel dicsekedhetünk, hogy bőven jutott külföldre is. Közülük egy világhírű íróra kérdezünk: Hollywoodban töltött évei után, most Rómában él. Nemrégiben hazalátogatott. Bartók Béla pantomimjének szövegkönyvét ő írta, idős tagja a Nyugat nemzedékének, Taifun című darabja bejárta a világot. A neve? A LABDARÚGÓ VB TÖRTÉNETE Amikor e sorok megjelennek, sajnos, már biztos, hogy válogatott csapatunk nem lesz a mexikói tizenhat között. Az elmúlt VB-k történetén azonban így is el lehet merengeni ... A VII., Chilében, 1962-ben rendezett Labdarúgó Világbajnokságon a magyar válogatott legjobbja az itt karikatúrában bemutatott védőjátékos volt, akinek chilei szereplése helyet biztosított számára az 1962. évi „világcsapatban” is. Ki volt ez a játékos? A FÜLES ÉVKÖNYV számos, tarka anyagának minden féle-fajta fejtörőjéből idézni nincs elég terünk. Ha megemlítjük még, hogy az Évkönyv két teljes képregényt közöl, két óriási méretű keresztrejtvényt és 20 000 forinttal díjazza másik, tíz nagy keresztrejtvény megfejtéséből álló pályázatának nyerteseit — úgy még csak annyit fűzünk hozzá ehhez, hogy a pályázat külföldi nyertesei nyereményük fejében könyvjutalmat kapnak. 11
