Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-12-13 / 25. szám
I 1 1I I I 1 Ez még csak mehetne, de most jő a nagyja: Ordít a hímfarkas s hátul megtámadja; — Mit csinálsz most Miklós? jaj. dehogy bírsz vélek! Ezer lelked volna, mégis megölnének. — Semmi baj! az néki a tulajdonsága //"“ Hogy, ha nő veszélye, nő a bátorsága: //. J Mikor aztán Miklós az. éhét elverte, Hence a kulacsnak nyakát kitekerte. Jő az anya-farkas szörnyű ordítással, Rohan a fiúnak, birkóznak egymással. Miután nehéz küzdelemben végzett a két fenevaddal. Miklós vállára kapja a dögöket, és folytutja útját. Már nemcsak a búcsú jár a fejében . .. Egymilliárd forint értékű ipari termék az egykori kis mezővárosból Az iparosodás szükségszerű következménye a közművek, az egészségügyi és kulturális szolgáltatások állandó korszerűsítése. Nyolc év alatt 1400 lakás épült, új lakónegyedek alakultak ki a városi gyümölcsös helyén, a Keceli út mentén és másutt. Eltűnt sok rozzant épület, így a Körösi-malom és a belvárosi „párizsi bazár” is. Helyükre impozáns bérházak kerültek. A város vezetői jól tudják, hogy még sok minden hiányzik, ami egy modern kisvárosban elengedhetetlenül szükséges. íme néhány fontos terv. Ki győzné mind felsorolni! ÜJ BUDAPESTI PANORAMA (Vámos László felvétele) TOLDI ARANY JANOS elbeszélő költeménye nyomán összeállította Cs. Horváth Tibor, rajzolta Korcsmáit» Pál. Mondd meg ezt, jó Bence, az édesanyámnak! Gyászba borult mostan csillaga fiának: Egykorig nem látja, még nem is hall róla; Eltemetik hírét, mintha meghalt volna.' De azért nem hal meg, csak olyaténképen, Mint midőn az ember elrejtezik mélyen, És mikor fölébred bizonyos időre, Csodálatos dolgot hallani felőle. Miklós búcsút vesz az öregtől és elindul. Később, alkonyatíelé mégis visszafordul: nem tud köszöntés nélkül elszakadni édesanyjától. Amint hazafelé ballag, akaratlanul réti farkas fészkébe tapos. Megsajnálja a két vinnyogó kölyköt és lehajol, hogy megsimogassa őket. Hátha annak, aki szomjúhozza vérit, Mint a farkasoknak most, megadná bérit? . • Állj meg, állj meg, Toldi! gyilkos a szándékod, ne vess bosszúdnak véres martalékot. vére A régi városházán, barátságos munkaszobájában fogad a tanács titkára, Fodor József. Az ő segítségével alkotunk képet a mai Kiskunhalasról. Azzal kezdi, hogy a város lélekszáma tíz év alatt 3000-el szaporodott, s most 29 000-re tehető, persze a tanyasiakkal együtt, akik viszont egyre fogynak: már „csak” 6000-en élnek odakint. Eljár az idő a magányos öreg tanyák felett; 583-at bontottak le 1960 óta. Lakóik közül legtöbben Halasra, a fejlődő városba költöztek. Fő ok: az ipar. A tanács titkára sorolja. A háború előtt a Schneider-cég, a mai baromfifeldolgozó volt az egyetlen üzemük, most pedig a hazai iparvállalatok 15 telephelye, gyáregysége, továbbá négy kisipari szövetkezet és három tanácsi ipari, fémipari és pamutnyomó üzem. Az vállalat működik eredményesen a Kiskunság legdélibb városában. Van köztük papír- és fautóbbi a legújabb, csak augusztus óta termel, 200 fővel, de pár esztendő múlva már mintegy 900 embernek — többnyire nőnek — nyújt munkaalkalmat. Egyébként a halasi ipar által előállított termékek értéke jövőre, 1970-ben már meghaladja az egymilliárd forintot. Mindezek mellett lelkesen ápolják világhírű népművészetüket: a csipkevarrást. „Élő” múzeum a háziipari szövetkezet Csipkeháza. Tárlókban fél évszázad legszebb termékei, s ugyanabban a szobában születnek a népművészet új remekei, angol selyemoérnából, utánozhatatlan asszonyi kézügyességgel, 42 féle öltésformával. Különleges külföldi megrendeléseknek is gyakran és szívesen eleget tesznek. Csupán érzékeltetésül: egyetlen 50 centiméter átmérőjű halasi csipketerítő kivarrása 2000 órát igényel. A népművészet megteremtőjének, Markovits Máriának szobrot állítottak a Csipkeház udvarában. Az új kórház 1973-ra készül el, 632 ágyas lesz, és magas színtű gyógykezelést biztosít majd a betegeknek. Az eddiginél több lakás, és újabb általános iskola is épül. Szünet nélkül fejlesztik az ivóvízművet, mert még mindig csak 40 kilométernyi a jónak mondható vízvezeték-hálózat a városban. Ismét fürdő, sőt, nyaralóhely lesz a Sóstó és környéke, amelyet az 1950-es évektől kezdve elhanyagoltak. Az ügyben széles körű közvéleménykutatást rendeztek, s a város lakói döntöttek így. Egyidejűleg a Natkai-szigeten sportuszoda; a Nagy tó helyén sporttelep körvonalai bontakoznak ki. Kiskunhalas egyre inkább kulturális centrumává is válik a Kiskunság déli részének. Ez is igen vonzó tényező. Zeneiskolájuk most tízéves. Az iparitanuló-intézetben 900 fiatal tanul szakmát, a közép- és felsőfokú mezőgazdasági technikumban agrárszakembereket képeznek. A kibővített, 300 éves Szilágyi Áron Gimnáziumban 500 diák tanul. Országos hírű a valamikori Kolozsvári-házban működő múzeum, néprajzi anyaga, de főleg a Thormaképtár miatt. Az intézmény névadójának, Thorrna János festőművésznek a hagyatékát őrzik itt, köztük a két legismertebb, monumentális képet, a „Talpra magyar”~t és az „Aradi vértanúk”-at. A közelmúltban a családi hagyatékból ide került Thorrna újabb öt alkotása, íestőállványa és számos fénykép, amelyeken az alföldi festészet jeles képviselője látható. Rapi Miklós Helyreállítják a híres halasi szélmalmot. A malomácsok újjávarázsolják a fából készült fogaskerekeket (MTI felvételei) * lain: r()eizpr4mgaha Három napi# maiját ekkép vesztegelte, ^ Harmadik nap a nád megzörrent megette, Azt gondolta farkas, meg se moccant karja, \ Mert ellátta, hogy öt csak testvére marja. ' , Hódig Bence volt az, régi hű cseléde, Akit anyja küldött fölkeresésére. f' j*. ■ij. / .(Már csak arra várok, /ib/J hogy ftk k!kort>od jék A világ mezőrül haza takarodjék, fis akkor nyakamba veszem az országot. Szél sem hoz felétek énrólam újságot. Jaj! eszem a lelked. heh jő, hogy meglellek Harmadnapja már. hogy mindenütt kereslek. Veszprém megye az apró falvak vidéke. A Bakony és a Balatonfelvidék hegyei-völgyei szeretettel fogadták be m.ár évszázadokkal ezelőtt az embert. A 200—300 lelkes falvakban most megindult egy „közlekedési” folyamat, öszszefognak, hogy a nagyobb közösség meggyorsítsa a fejlődés ütemét. Egyesülnek a községek. Némelyik már így is összenőtt kertes, fürdőszobás családi házaival. Például: Veszprémpinkóc és Zalagalsa község névtábláját egymás mellé kellett tenni. Az egyik falu utolsó háza kezet fogott a másik első épületével. Az egyesülésből új név is született: Veszprémgalsa. A nagyobb közösség eredményét ma már mindenki láthatja. Űj faluközpont alakult ki, egészen városias képet varázsoltak a község belsejében. Ott, ahol négy közút találkozik, felépítették az orvosi rendelőt, az orvos szolgálati lakását, ami csakúgy tartozéka egy ilyen, jól felszerelt rendelőnek, mint a vizsgálóasztal. Szemben vele modern fodrászüzlet, posta és autóbusz váróterem kapott helyet egy épületben. S most készült el a Dunántúl egyik legszebb klub-könyvtára. Űj mozgalom, hogy a nagy, sokszor kihasználatlan művelődési otthonok helyett a kisebb, de a szakkörök, az ifjúsági szervezetek tevékenységének jobban megfelelő klubkönyvtárakat építenek. S hogy a „belváros” negyedik szögletében is új épület legyen, a fogyasztási szövetkezet itt építi fel modern vendéglőjét. Veszprémgalsa — a két község egyesülésének és összefogásának következtében — városias jellegű, és városias igényeket is kielégítő község lett alig három esztendő alatt. És példája nem egyedülálló. —gáldonyi— Veszprémgalsa „belvárosa” a klubkönyvtárral (Péterfay Endre felvétele) EXCLUSIVIDADE EXPORT IMPORT BODOLAY TELEFONE 22-1672 Tokaji aszú Tokaji szamorodni édes Tokaji szamorodni száraz Badacsonyi kéknyelű Badacsonyi szürkebarát Egri bikavér Pecsétes barackpálinka Pecsétes szilvapálinka Hubertus Baracklikőr és még számos kiváló minőségű magyar bor és szeszesital különlegesség Brazíliában 9
