Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-12-13 / 25. szám
A mátraderecskei gyógyvizű strand, háttérben a téglagyár (A szerző felvételei) Magyarország északi részén, a Mátra messzenyúló lábainál helyezkedik el Mátraderecske. Ezt a vidéket a XX. század első évtizedeiben a „cifra nyomorúság” földjeként emlegették, mive^ a látványos dombhátakon elhelyezkedő urasági birtokok és a kisparaszti parcellák a földművelő nép nagy részének nem nyújtottak megélhetést. Ez volt az oka, hogy a húszas években nagyon sokan elhagyták ezt a környéket, az ország távoli részein kerestek munkát, és tömegesen vándorolt ki a lakosság a tengerentúlra. Azt mondják, hogy Mátraderecskéről szinte minden családból elköltözött valaki a távoli kontinensre. A megyeszékhelyről portalanított úton érkeztünk a faluba, egészen az új tanácsházáig, ahol a kőművesek az épület előtt az utolsó simításokat végezték. A régi kis községháza helyén valóságos palotát emeltek, előtte hatalmas kőedények sorakoznak. — Ide majd virágokat ültetünk — magyarázza az építésvezető —, hadd legyen itt minden városias. ♦ * VASARELY BUDAPESTEN Már hírt adtunk arról, hogy Victor Vasarely — Vásárhelyi Győző .’,*z op-art világhírű művésze munkáiból átfogó reprezentatív klmc* a budapesti Műcsarnokban. Az alábbiakban Selmekt irtá b J1an0S íotor,Portla révén egy-ogy részletet villantunk fel a A falu tanácselnökének szobájában alig győztem jegyezgetni a község fejlődéséről elhangzó adatokat. Rohamosan halad a lakásépítkezés. A családi házaknak alig 30 százaléka idézi még a régebbi képet, a többit felújították vagy lebontották, és újat, sokkal nagyobbat építettek helyére. Régen a faluban az egyszoba-konyhás lakás volt a divat, ahol gyakran több család is meghúzódott. Most három-négyszobás lakásokat építenek, fürdőszobával, közműhálózattal, kényelmes berendezéssel. A televízió már csaknem minden házban megtalálható, rádióból pedig több is van egy-egy családnál. — Két évtizeddel ezelőtt — meséli elégedetten a tanácselnök — még itt volt a faluszéle, ahol a tanácsháza áll. Most ez a hely a falu közepére került, mivel hogy a település egy új lakónegyeddel megnyúlt, ahol több mint 400 modern családi ház épült. Az utcasorokat higanygőz lámpák világítják meg. A falutól nem messze impozáns gyárépület. Az idősebbek jól emlékeznek még az egykori téglaüzemre, ahol idénymunkában 80—90 embert foglalkoztattak. Az utóbbi években itt az ország egyik legkorszerűbb tégla- és cserépgyára épült fel. Fél ezer dolgozónak nyújt kedvező munkalehetőséget. Az üzem kapacitása több mint húszszorosa a réginek, és 16-féle terméket állítanak elő. A szántóföldek hasznáról a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezet vezetői tájékoztattak. A mezőgazdasággal foglalkozóknak nyugodt megélhetést biztosít ez a közös gazdaság. A mátraderecskei határban tudományos kísérletek kutatják, hogyan lehet kedvezőbben felhasználni a dombvidéket mezőgazdasági művelésre. Gabonából most kétszer annyit termelnek, mint 15—20 évvel ezelőtt. A falu lakossága 2000-ről 2700-ra növekedett az utóbbi két évtizedben, és a faluban több mint 400 nyugdíjast tartanak számon. Közülük is hadd szóljak a régi mátraderecskeiek által is jól ismert Csikós Gyula bácsiról, aki a legszegényebbek között, a cigánysoron lakott. Most 1900 forint nyugdíjat kap, és szép, új családi ház építéséhez kezdett a falu központjában. A falubelieknek mindez persze természetes, de ha valaki Mátraderecskére látogat, a helybeli strandfürdőről tudomást kell szereznie, mert arról mindenki beszél. Bizony, jogosan büszkék rá a mátraderecskeiek. Kiss Boldizsár, a helyi tanács titkára adatokkal bizonyít. 1967-ben kutatófúrások közben melegvíz tört fel Mátraderecskén, 900 méter mélységből. A földtani és egészségügyi szervek vizsgálata kedvező volt, és a falu lakossága birtokba vette a kutat, ahol a gazdag gyógyvíz hasznosítására azóta országos hírű strandfürdőt épített a lakosság. Örömmel beszélnek arról, hogy mindezt a falu népe saját erejéből, közös munkával építette, ötholdas parkterületet alakítottak ki két medencével. Az érdeklődést bizonyítja, hogy az idei nyáron egy-egy forgalmasabb napon a kétezret is elérte a fürdőzők száma. Tervek? Most fejezték be egy újabb medence építését, és jövőre már az igényeknek megfelelő kabinsor is várja a fürdőzőket. Az ország minden részéről érdeklődnek az idén kijelölt víkendtelep iránt. Eddig 50 víkendház helyét engedélyezte a községi tanács, és a jövő nyáron már minden bizonnyal tarka víkendház-sorok is élénkítik a mátraderecskei gyógyvizű strandot... Kovács András I Maga pedig ment a benyíló szobába, Melyben asztalnál ült anyja gyászruhába* Minden alszik. Miklós nem tétováz sokat, Küszöbre fekteti le a farkasokat, Aztán a lándzsákat a kezébe kapja, Melyek a fal mellé voltak támogatva. Órái lók ruháit földre jzegzi vélek. S bemegy a szobába. Jaj! most Toldi Györgyöt, Ha még el nem vitte, elviszi az ördög. Hogy ne kelhessenek, majd mikor kelnének. No megölhetnélek, Megérdemelnéd, ha rávinne a lélek. Felmegyek Budára ti bajnok katonának, 1 Mutatok valamit ottan a királynak, Olyat, ami nem lesz ■ bátyám szégyenére,t Sőt irigység miatt megszakad a lépe. Azért szépen kérem, édes anyámasszony,’ Sohase aggódjék, Sohase sirasson; j Aki meg se halt meg, J minek azt siratni, I Mikor a halott sem ■ Azzal a két farkast az ölébe vette, /j Az öreg nyoszolya szélire fektette. halott maradni Feltápászkodnak a szolgák Uggyel-bajjal, Györgyöt is fölverték a fertelme» zajjal. „Ki járt itt? mi járt itt?" így óbégatának, Hogy a két farkasra reá akadának. Ez a Miklós dolga! ezt más nem tehette! Utána! utána! ilyen szedtevette! Többet is beszélne még a szülőjének, Ha az ebek alant nem üvöltetének. A kutyák haragját nem egyéb okozta, Hanem hogy a farkast az udvarba hozta. Miklósnak nem érnek nyomába az üldözők. A legény negyednapra, késő este, Pest alá ér. Rákos mezején, egy temetőben, gyászruhás, zokogó aszszonyt pillant meg. Mintha csak édesanyját látná ... így megértve Miklós a bajnak mivoltát, Tovább az asszonnyal nem közlötte dolgát. Hanem köszönt » indult Pestnek városába, Menet nagy dolgokat forgatván magába’. Kérkedik nagy fennen, magát hányja veti, A magyar nemzetet csúfra emlegeti: Sok bajnok kiment már életre halálra, özvegyet, árvát és jajszót hagyni hátra. Elrémült a világ; nem is akadt már ma Aki a kegyetlen csehvel szembe szállna. Meg is esett szíve, oda is ment hozzá, Hogy kiért? miért sír? tőle tudakozó. Jaj, fiam! ne kérdezd az én esetemet: Ma temettem el két vitéz gyermekemet: Duna szigetében gyilkoló meg egy cseh. Isten a pokoltól soha meg ne mentse. MÄ1wm FOLYTATJUK
