Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-12-13 / 25. szám

ANCIENT BUDAPEST DUDAPEST people ar u old architecturearchitecture and Inok after it with loving care. Time has not spared this city, and the tempesli of pisi centuries left little to hand over to the latecomer In stones and build­­inns. Yet, »hat we have wo wish to protec and guard with rare end respect. wqU* a special enrro8puulcnl Architectural remains in Budapest icn hark to the time of the Koron ns A abort ride to the north fron- the ropltal win take you to Aquincum. the en­campment of the Itmiun leulons from the find to tin- fonrlli century, The vast Held* of wins surround Aquincum Museum, where architects are busy revealing the secret» of On .Margaret Island the ruins of a 13th century convent seem to resound to Ihe quick steps and murmured prayer* of the women of the Middle Ages In Mecset I Mosque) Street In Buda GUI He ha. the Palhur of Hoses reposes in peats- in hl» tomb bullt nt tlic time of the Turkish occupation, in Hungary. Gill Baba, a dancing cicis Isii In the army or Huleiniau II, has heetmte a saint of Ihe Mohain­­itietlan faith. Ills turbtdi was creeled by Ihe Paslia of Buda In the hesl style til' contempor­ary oriental. architecture in the ycats 15-13-151" I rom thfe 12tli century. Its final form gained from 1725 to 1739 is a strange mingling of the Gothic and the Baroque taste. Tills the church as you see it today. The facade Is Baroque, the lower storeys of the lower* and the nhrlne are Gothic . . . Walk on (or two minute* or so and hidden in a block of five anti six-etorey house* you will coiue across a small house In Baroque. The one-storey house Imiit In If»« is known by the name of the Krisy.l family. Do viliit the Hundred Year Old res­taurant on ihe ground floor of the country, the National Museum was built In the period of Keo-clMsicl*m, from 1(137 to !M7 according to Hie designs of Mihály Pollack. Óbuda (Old Buda) is the old­est settlement of Budapest. There you tan see the baroque Monas!ry of the Trinitarians (17-14-18', housing the modern collection of Budapest Historical Hiidapt-tl .... ill«* very word conjures up visions of a romantic-, faraway city. More and more tourist» are visiting thi» lovely edd city. The Houses of Parliament art* shown above. Built on the banks of ihe blue Duuultc. the city include* the former towns ol’ Buda on the right hank und Pest on the left hank. Il bus iniieli to offer the holiday­maker and some of its charms are described in articles on the travel The rest of architectural I terest ill Pest l* comparatively j young. The Baroque palace of the J Municipal Couiicil wan designed j by the Italian architect Martin- ) eill and built from 1710 on, The < fundaments of the Neo-classical t polsc-c of Pest County Council t were laid in -182* anti the Basilica, the largest ratbcdr.il , ol tiro Hungarian capital was J being built for over SO year. M The work was started by * Joseph Iliid tn 1851 apcl con­tinued by Mikit» Ybl. Il is with it* monumental dimension« that llro Basilica fascinate* the «pcc- 1 lator. At Jtooscvelt Square you will j lie' spellbound by the panorama < of Ilit Buda altit- ■ It is worth turning to iho j nedt to have a glanc« at the 1 home «r the Hungarian Academy I of Sciences, m palacu hullt J exactly « hundred .veal's ago nt t tiro style ol the Italian Itenais- J \ The Pretoria News egyik cikke — a sok közűi — Ma­gyarországról HSTOMÁ KElü, n KSDAY, Jl \K 3». I M 3 ____________________________________________________________ HVNGARIAN RHAPSODY Gyors arcképvázlat a 78 esztendős Kónya Sándorról Kónya Sándor Lent: A The Keys 1S66. áprilisi számá­ban Jelent meg Mó­ra Ferenc novellája Reggel fél 7-kor átnézi az újságokat és iszik egy csésze teát. 8-kor bevonul a műtermébe, fest vagy grafikát csinál. Aztán olvas. Többnyire olyasmit, amiről recenziót kell írnia. Dél­után ismét dolgozik, magyar tudományos munkákat fordít angolra, s a vacsorát követően is folytatja a munkát. Amikor 1966-ban 75-ik születésnapját ünnepelte, barátai, tisztelői a világ minden részéből elárasztották jókívánsá­gaikkal. Csodálkozott, miért csapnak olyan nagy hűhót. A 76. születésnapon elhatározta: „Igyekszem nagyon jól kihasználni az időt.” Idei születésnapján a Magyarok Világszövetsége üdvözlő táviratát a tőle megszokott kedvességgel köszönte meg: „Jó­kívánságaik beváltak — életem, amennyire emberileg lehet­séges, boldog volt eddig. Talán azért, mert én sohasem unat­koztam és sokat dolgoztam." KI hát ez a boldog ember, akinek születésnapját, szerető családja, felesége, gyermekei, unokái, barátai sorában, itthon, Budapesten mi is számon tartunk? Ki hát ez a „nagy öreg", aki maga választotta otthonát sok évtizeddel ezelőtt úgy épí­tette fel és határait olyan szélesre körvonalazta, hogy abba beleférjenek azok a lazán vagy szorosan, halványan vagy még erősen múltba nyúló szálak, amelyek határainkon belül és azon túl is, a haladó magyar alkotóművészeket valamiféle fi­nom kötelékkel összefűzik. Kónya Sándorról, a dél-afrikai Pretoriában élő neves építő­művész-grafikusról van szó. Budapesten született, tanulmá­nyait Olaszországban és Párizsban végezte. A Tanácsköz­társaság idején készített plakátjait becses emlékeink között őrizzük. Bécsi emigrációja idején Korda Sándorral dolgozott együtt, és Reinhardt számára átépítette a Josef Städter Thea­ter! Párizsban a Folies Bergére díszlettervezője, grafikai ki­állítást rendeznek műveiből. Párizsi utcarészleteket ábrázoló albumának címe: Paris vue par Kónya. A húszas évek végén három amerikai mozi tervezése fűződik nevéhez, majd az African Theatre meghívására kerül Dél-Afrikába. 15 szín­ház- és moziépület tervezését bízzák rá. Éveken át a dél­afrikai Iparművészeti Iskola igazgatója. A harmincas évek közepén Hongkongban tevékenykedik, házakat tervez és az egyetem építészeti osztályán ad elő. 1938 óta él ismét Dél-Afrikában, állami épületeket tervez, hatalmas falfestmények, domborművek hirdetik a magyar művész alkotókészségét. Évekig a pretoriai Technical College művészeti osztályának a vezetője, a Művészeti Tanács elnöke. (Ma tervezőasztala mellett már fia áll, a Dél-afrikai Építé­szek Egyesületének nagydíjával kitüntetett építőművész, a pretóriai egyetem tanársegéde, a tokiói nemzetközi építészeti pályázat idei nyertese.) íme, a mi „nagy öregünk” életéből néhány érdekes mozza­nat — korántsem teljes. De miként is volna lehetséges közel egy évtized gazdag levélanyagának ezernyi mozaikjából egy — hozzá méltó — kisméretű írói képet formálnunk. Emlékei­ből idézzünk, amely tán minden kortársnak kedves? Hogy amikor néhány esztendeje először küldött számára szövetsé­günk könyveket, köztük a Magyar festészet a XX. században című alkotást, mint tárta elénk egykori tanára, Ferenczy Ká­roly alakját? Vagy egy hanglemez kapcsán Kodályt, akit 1919-ben látott utoljára, Vértes Marcell műtermében, Szo­­mory Dezsővel és Karinthy Frigyessel ? ... Ám a múlt felidézésével egyidejűleg a mindenkori jelen számottevő — magyar vonatkozású — eseményeiről is híven tudósított és tudósít minket. 1960. „A johannesburgi lapok elismerően méltatták Her­mann Wald magyar szobrászművész alkotását, egy, a város főterén felállított nagy szökőkutat.” — „Több mint hetven, régen letelepedett magyar család él Pretoriában, orvosok, bá­nyamérnökök, egyetemi tanárok. A magyar üzletemberek jelentős szerepet játszanak az ország közgazdasági életé­ben ... Afrika legnagyobb gyógyszergyárát magyar szakem­berek szervezték...” 1962. „A 22 tagú pretóriai magyar tánccsoport táncait Kozma Andor tanítja be. Szeretnék megkapni az Ecseri lako­dalmast ...” 1963. „Edgar Cree, a dél-afrikai rádió igazgatója nagy cso­­dálója Kodálynak... A Sík—Kodály Te Deumot már gyako­rolja a katolikus templom énekkara...” 1964. (Ez év júniusában már mint a Mikes Kelemen Magyar Kulturális Szövetség titkára jelentkezik Kónya Sándor. Az elnök Rév. A. Nagy Sándor.) „A szövetség célja — írja leve­lében —, nemcsak ébren tartani az itteni magyarokban a magyar kultúra szeretetét, hanem megismertetni a dél-afri­kaiakkal is a magyar kultúra különböző aspektusait... a ma­gyar zenét különösen...” A rádió gyakran játszik Kodályt, Bartókot, Dohnányit... — Ebben az évben Kónya Sándor angol nyelvű előadást tart „Contemporary Hungarian Art” címmel. 1965. Magyarországról szóló fényképes Ismertetéseket közöl több ízben a The Pretoria News (Mrs. Kónya a lap munka­társa). — Augusztus 3-án húszperces (később rendszeresített) adások szerepelnek a rádióban. A hanglemezen Szervánszky második hegedű-quartettje és Kónya Sándor ötperces recen­ziója új magyar könyvekről. — A pretóriai egyházkerület fo­lyóirata (The Keys) a pannonhalmi apátságról közöl illusz­­rált cikket, ugyanitt jelenik meg később Füst Milán egyik novellája. 1966. A The Keys Móra-novellát közöl. — Húsz perc helyett harmincperces magyar adás megy a rádióban. — A Mikes Kelemen Egyesületben egyre mozgalmasabb az élet. — A Vi­lágszövetségtől küldött hanglemezekből rendezett zenei este­ket a pretóriai zenekedvelők is szívesen hallgatják. — Kovács Iván matematikus 40 magyar iskolásgyermeket magyarul ta­nít olvasni. — Mr. Kónya a pretóriai balett igazgatója, Mr. Tayior előtt lejátssza A csodálatos mandarint, — A magyar nyelvet elfogadják érettségi tárgyul a pretóriai gimnáziu­mok. — Kónya Sándor 75. születésnapjára a múzeum két képét megvásárolja. 1967. „Nagy az éhség magyar olvasmányok iránt...” El­készül Kónya Sándor mozaikműve, amely az új „Mikes Ke­lemen” helyiségét díszíti. 1968. „... Hogy az Önöktől kapott könyvek ne rongálód­janak túlságosan, víkenden egy felnőtt összegyűjti a gyere­keket és felolvas nekik...” 1969. Galambos Ferenc budapesti grafikusművész Kónya Sándornak küldött anyagából a pretóriai Szépművészeti Mú­zeum ex libris és kisplasztikái kiállítást rendez. — A beveze­tőt Kónya Sándor tartja — magyar nyelven. * Kónya Sándor reggel fél 7-kor átnézi az újságokat és iszik egy csésze teát. 8 órakor bevonul a műtermébe, fest vagy levelet ír... „Fiam felesége már két hónapja tanul magyarul abból a könyvből, amit Önök voltak szívesek küldeni... Már elbeszélgetünk anyanyelvemen.. H. M. HONGAARSE EX LIBRIS HUNGARIAN EX LIBRIS Egy XV. századbeli francia kóruskönyvből: a halál és a lovag. LENT: Az 1482-ből származó Tiroll Evangélium iniciáléja: Krisztus feltámadása „1554 let Balasa Bálint 20 octobris 9 óra szombat napon Zólyomban délelőtt." Az iro­dalomtörténészek számára felbecsülhetetlen értékű dokumentum Balassi Bálint születési dátumáról a költő nagybátyjának bibliájában található, amelyet az esztergomi főszékesegy­házi könyvtárban őriztek meg az utókornak. A nagy történelmi múltra visszatekintő Du­na menti városunk — az Árpád-házi királyok székhelye volt, első királyunk, István szü­lővárosa — művészeti gyűjteménye, a Keresz­tény Múzeum és a bazilika kincstára kétség­telenül a legjelentősebb, Budapest múzeumai után. Esztergom középpontjában, a vár déli oldalánál, ahol Balassi Bálint „két combját el­lővén” 1594-ben meghalt, nemrég reprezenta­tív kiállítás nyílt a főszékesegyházi könyvtár mintegy 250 000 kötetes anyagából. A „Kó­dexek, Corvinák és ősnyomtatványok” kiállí­tás az utca emberének is bepillantást enged a nyilvánosság által eddig kevéssé ismert, ha­talmas értékű gyűjteménybe. A huszadik század technikai vívmányain nevelkedett látogató csodálattal szemléli a ré­gi korok kultúráját: az állatbőrre, hártyapa­pírra rajzolt és festett iniciálékat, a művészi kötéseket, az aranyozott díszítéseket. A könyvtár legrégibb kódexe a 166 levélből álló Evangelistarium 900 évvel ezelőtt készült az észak-frank maastichti bencés kolostorban. Mekkora munka rejlik egy-egy kódexben, corvinában! Például a szokatlanul nagy mére­tű — 760X605 milliméteres formátumú — Bakóc-Graduálét -jiűf évig rajzolta és festette a miniátor, s az ismert esztergomi érsek ha­lála után sajnos, a kódex is félbemaradt. A legrégibb magyar eredetű emlék az Ex­positions in Centica Canticorum. A XII. szá­zadból származó kódex borítója is érdekesség: a XIV. században készítették fatáblára, barna bőrhuzaittal. A felső tábla előzéklapja peres oklevéltöredéket tartalmaz. Magyar zenei és nyelvi emlék is egyben az itt kiállított legrégibb magyar nyelvű tan­könyv, az 1489-es évbő! Egyébként a könyv­tár első iskolai emléke a XII. század elejéről származik: latin nyelvű iskoláskönyv, amely­ben külön lapon tüntették fel az Árpád-házi királyok temetkezési helyeit. Két különösen szép korvina fűződik Má­tyás király nevéhez. A lövöldéi korvinát nürn­bergi mesterek nyomtatták, s az előzéklapon ilcnui Q-inklálé a sí (UK) A Bakócz Jézus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents