Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-11-29 / 24. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Felavatták a párizsi Magyar Intézetnek az Invalides közelében levő új helyiségét, amelyet dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke adott át rendeltetésének, és átnyújtotta a KKI emlékérmét Jacqueline Ribiere-Reverlat zenetanárnőnek és Guillevicnek, az ismert költőnek. Az ünnepség műsorában közreműködött Házy Erzsébet, az Operaház magánénekese, Sebestyén Ernő hegedűművész és Pál Tamás zongoraművész. A Jugoszlávia és Magyarország közötti baráti kapcsolatok és kulturális együttműködés fejlesztése terén végzett eredményes munkásságáért Josip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a Jugoszláv Zászlórend aranykoszorús érdemrendjével tüntette ki Csuka Zoltán költőt, írót és műfordítót, aki — négy évtized alatt — Jugoszlávia irodalmának több mint 70 jelentős alkotását ültette át magyar nyelvre. Ignotus születésének 100. és halálának 20. évfordulója alkalmából róla nevezték el a XII. kerületi volt Klára utcát, amelynek 35-ös számú házában ő is lakott. Ignotus egykori lakóházának homlokzatán emléktáblát lepleztek le. A Magyar Nemzetben olvastuk: Mozgalmas napja volt november 3-án Ernster Dezsőnek, a Svájcban élő világhírű operaénekesnek Budapesten: délelőtt a Zeneműkiadó Vállalatnál Sarlós László igazgató átnyújtotta neki a „Nagy magyar előadóművészek” című sorozatban megjelent új kötetet, amely szövegen, képen, lemezen Ernster Dezsőt mutatja be. Délben a rádió „Ki nyer ma?” című népszerű zenei műsorában ő adta fel az első kérdést (a Szöktetés a szerájból című Mozart-opera egyik áriája volt a rejtvény, Ernster előadásában), délután pedig a Rózsavölgyi könyvesboltban dedikálta kötetét. Bényi I,ászló festőművész a Páris-Sud 1969. nemzetközi kiállítás ezüstérmét nyerte el két képével: a Sirályok és a Napnyugta című kompozícióval. Major Tamás rendezi a kolozsvári Állami Magyar Színházban Shakespeare Téli rege című művét. Több estén fellép a Kedves hazug és Az ember tragédiája előadásán is. Neményi Lili, az Operaház magánénekese hangverseny turnéra indult az Egyesült Államokba és Kanadába, ugyancsak a napokban startol ugyanoda a népszerű konferanszié Kellér Dezső, Fényes Szabolcs zeneszerző, Csikós Rózsi és Major Ida előadóművészek. Robert Goffin, a Belga Pen Club elnöke, a Nemzetközi Pen Club alelnöke, a magyar Pen vendégeként hazánkban tartózkodott. Belga költővendégünknek most jelenik meg magyarul Márvány vágtatás című könyve az Európa Könyvkiadónál. Megérkezett Banja Lukára, a földrengés sújtotta jugoszláv városba a Magyar Vöröskereszt 300 ezer forint értékű adománya, tízezer négyzetméter ablaküveg, 100 darab összecsukható ágy és 40 ezer forint értékű tejpor. A rostocki egyetem fennállásának 550. évfordulója alkalmából Arvay Sándor debreceni orvosprofesszort és Kerpel-Fronius Ödön budapesti professzort díszdoktori címmel tüntették ki. A Teheránban megrendezett nemzetközi gyermekfilm-fesztiválon A Pál utcai fiúk elnyerte a zsűri különdíját. Kondor Ernőnek, az első magyar kabaré, megalapítójának, több száz nóta szerzőjének legszebb dalai csendülnek fel a Zeneakadémián december 7-én „Kedvelt melódiák, népszerű dallamok” címmel. Az 1951-ben, 70 éves korában elhunyt neves nótaköltő Londonban élő özvegye is eljött Budapestre, hogy a régi melódiákat mai fiatal művészek előadásában meghallgassa. A Times Literary Supplement, angol könyvkritikai hetilap terjedelmes szemlében foglalkozik Varannai Aurél „John Browring és a magyar irodalom” című munkájával, amely az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. A bírálat kiemeli, hogy Magyarországon az elmúlt években figyelemre méltó erőfeszítéseket tettek a magyar költők és írók műveinek méltó angol fordítására, s így nem meglepő, hogy a magyar irodalomtörténész felújította annak a John Browringnak emlékét, aki 1830-ban az első angol nyelvű magyar antológia: a „Poetry of the Magyars” szerzője volt és Zrínyitől Vörösmartyig 96 költményt, és 64 népdalt fordított angolra — majd 1866-ban egy kötetnyi Petőfi-verset adott ki. Sándor Zsuzsa, az ismert fotóművész, aki mély humanizmusról tanúskodó alkotásaival, kiállításaival és riportjaival megbecsülést szerzett a szakma és a nagyközönség körében, baleset következtében Budapesten elhunyt. Kodály-intézetet szerveznek Bostonban, a nagy magyar zeneszerző énektanítási módszerének elterjesztésére. Zeneoktatási központot hoznak létre, amelynek igazgatója, Denise Bacon egy évig Magyarországon tanulmányozza a zenei nevelést. A tananyag-összeállításban és az oktatásban segítséget nyújt Erdei Péter magyar zenepedagógus. Az új intézet kérésére néhány hétig Bostonban tartózkodik Kodály özvegye és közreműködik az intézet munkájának megszervezésében. DÜHÖS FÍRJ — Kikérem magamnak, hogy fixírozza a feleségemet! 4Pfo:1 mmrr:;4r r: ■ p flip*! feil Nap mint nap változik Budapest képe. Nemcsak új városnegyedek emelkednek máról hőnapra, hanem régi utcák, utak is megújulnak. Képünkön a Fehérvári út egyik vadonatúj része (Vámos László felvétele) JtLi is (pNthilálu nk Kanadában élő kedves honfitársunk, a Kovácsházaspár családi ünnepét hozta hírül a posta. És mi posta-, azaz lapfordultával szeretnénk gratulálni Kovács János és felesége 50. házassági évfordulójához. ök maguk is írtak nekünk az ünnepélyes alkalomból, de elsősorban nem saját életük szép eseményéről szólnak. A levél így kezdődik: „A Magyar Hírek szeptember 6-i számában, a Láttuk, olvastuk, hallottuk rovatban megragadta figyelmünket, hogy Canada ’ főkormányzója, Mr. Roland Michener táviratban mondott köszönetét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Canada nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért__ Augusztus 20-án ünnepeltük házasságunk 50. évfordulóját, s erre az alkalomra, mely bizony nem soknak adatik meg, mi is kaptunk üdvözlő táviratot.” ... Hosszú felsorolás következik, fontos közéleti személyiségek nevei, kik közt első helyen áll Kanada főkormányzója és felesége, Mr. és Mrs. Roland Michener. Megindító az a tiszta, bensőséges érzés, amely Kovács Jánost és feleségét arra készrEil FORDULUNK i A Kovács házaspár JJrní>imr if íOntariii Psrlisarnt Bail inni* Jtiruntn Ang.óf II. IMI PruvinfiQl imrtirg ub Wnistrr John P. Roberts, Ontario állam miniszterelnöke és kormányzója is üdvözölte az ünneplőket tette, hogy a két állam közötti baráti gesztusban mintegy jelképesen, népeink közeledését, az emberi közeledést is lássák, s a közügyet, a magasabb szintű ünnepet, gondolatban összekapcsolják a maguk családi ünnepével. A jókívánságaikat, üdvözletüket küldők hosszú névsorához tehát — akiknek felsorolása helyszűke miatt már nem férne el e rövid, de szeretetteljes megemlékezésben — hadd csatlakozzunk mi is, A MAGYAR HÍREK SZERKESZTŐSÉGE A LÓSPORT VILÁGÁBÓL Telivértenyésztésünk újabb nemzetközi elismerést szerzett. Egy nagy francia tenyésztő tárgyalásokat folytat sokszoros sampion apaménünk, Imi bérbevételére. Imperiál apja nemzetközileg elismert kiváló fedezőmén. * Meghonosítják az agárversenyeket hazánkban is. A Lósport Vállalat a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületével karöltve, a budapesti galopp-pályán két bemutató agárversenyt rendezett. A világszerte kedvelt versenyeket a pesti közönség is szívesen fogadta. A két vállalat a sikeres bemutató után elhatározta, hogy jövőre rendszeresíti az agárversenyeket. 1971-ben pedig, a Budapesten megrendezendő Vadászati Világkiállítás alkalmából „Európa-kupa” agárverseny kerül lefutásra. * Két új — loVasiskolát Is mágaban foglaló — lovardát építenek az országban. Az egyiket Budapesten a Széchenyi-hegyen, a Vörös Csillag Szálló mögött. A másikat a Duna-kanyar legszebb részén, Visegrádon. A visegrádi lókultusznak történelmi múltja van. A Duna partjának e festői szépségű helyén volt egykor az Anjouk, aztán Zsigmond, Mátyás király és sok más történelmi nagyság „Hippodróniuma”, lovasjátékok és mérkőzések színhelye. Sz. L. Lovasiskola növendékei, túrán a hegyekben •• -*■ A királynak nincs pénze Ferdinánd király — erről már tettünk is említést — hatalmas birodalmat és még nagyobb adósságot hagyott utódaira. Miksa császár csak kemény harccal tudta magának megszerezni a német-római császári trónt, az örökségből pedig Alsó- és Felső-Ausztria, valamint Magyar- és Csehország jutott neki. Bár uralkodása alatt a nyugati határon csökkent a nyomás, a török ellen mégsem tudott kellő erővel, és erényei fellépni. Az 1566-os kudarc után már az európai segélyek is elmaradnak. 1576-ig sem a német birodalmi gyűlés, sem a spanyol király nem ad pénzt, a pápát pedig az bosszantja, hogy Miksa elnéző a protestánsok iránt. A befolyó jövedelmek még a kiadásokat sem fedezték, nem szólva arról, hogy az állami bevételek legtöbbjét magas kamattal előre lekötötte, hogy hitelezőit kielégítse. Rudolf császár alatt a pénzhiány még tovább nőtt, és a bevételek már a kiadások egyharmadát sem fedezték. Az állam pénzügyi csődje az amúgy is hiányos magyar határvédelmi rendszert végső katasztrófába sodorta. Amikor Miksa trónra lépett, már egymillióra nőtt a várkatonaság zsoldhátraléka. A zsoldfizetés végül téljesen elakadt. A várakban nem volt élelem, lőszer, felszerelés. A végvárrendszer őrsége 18 ezer emberből állott, míg a török őrség, velük szemben 47 ezer főt tett ki. A védelmi vonal bomlani kezdett, s csupán azért nem omlott össze, mert hivatalosan békeállapot volt. Ami azonban nem zavarta a török őrséget abban, hogy kihasználva a helyzetet, be-betörj ön a magyar területre, s ne csak zsákmányoljon. hanem területet is hódítson, ami egyben újabb adóveszteséget is jelentett. Kilencszáz olyan falu volt, amely mindkét oldalra adózott, hogy biztonságát megvédje. 1570 és 1576 között a királynak adózó vármegyék száma 19-ről 16-ra csökkent. Miksa megpróbált segíteni a bajokon: katonai reformtanácsot szervezett, olasz rendszerű várerődítéseket kezdett, át akarta szervezni a nemesi felkelést, megerősítette a jobbágyok szabad költözési törvényét. A kezdeményezéseket azonban kudarcra ítélte a pénzhiány és a helyi ellenállás. A magyar urak, nagybirtokosok, a majorsági gazdálkodás érdekében szívesen látták volna, ha erős állam védi őket, mivel azonban ilyen nem volt, a centralizálási törekvések támogatása helyett, rendi kiváltságaik védelmében hiszik és látják érdekeik igazi biztosítását. Egyúttal birtokaikat igyekeznek védettebb és nyugodtabb tájakra áthelyezni, Felső-Ausztriában, Stíriában, Krajnában, Csehországban vásárolnak birtokokat, osztrák, cseh és német arisztokrata családokba nősülnek be. Az országot sújtó bajok okát abban látják, hogy az ország dolgait idegenek intézik: de elégedetlenségük igazi oka elsősorban az, hogy ezek a hatóságok tehetetlenek. Mindezek ellenére, ha zsörtölődtek is, végül is mindig engedelmesen megszavazták Miksának az adót. Miksa pedig megígérte a reformokat, s azután mindent változatlanul hagyott fiára. Rudolf császár azonban végképpen alkalmatlan volt arra, hogy birodalma zilált ügyeit rendbehozza. Súlyosan idegbajos, rapszódikus természetű ember volt, akinek csillagászati és régiséggyűjtő szenvedélye, diplomáciai önkényeskedései kedves témái lettek korunk történelmi életrajz-regényíróinak. A történelem azonban nem regény, hanem népek, országok sorsa, s ha ez — akár csak részben is — egy idegbeteg embertől függ, a következmények beláthatatlanok. Hozzá kell tenni ehhez még azt is, hogy a XVI. század utolsó harmadában indult meg a katolikus egyház nagy támadása, az ellenreformáció, és a Prágába költözött császári udvar minden eszközzel támogatta ezt a mozgalmat, s teret adott élharcosainak, a jezsuitáknak. Tette ezt elsősorban azért, mert az egyház a császár iránti engedelmességet egyenértékűnek hirdette az egyház iránti feltétlen engedelmességgel. Csakhogy a magyar főurak és nemesség körében a reformáció addigra erős tért hódított, s ez a tény tovább fokozta az ellentéteket. Rudolf 1578-ban elutasította a magyar rendek kérését a szabad vallásgyakorlat iránt, és a főbb méltóságokat katolikusokkal töltötte be. A zömében protestáns nemesség erre támadással felelt, nem szavazta meg az adót és kikényszerítette. hogy a király visszaállítsa a királyi magyar tanácsot. E mozgalom vezetői a leggazdagabb, nagy majorsággal bíró főurak. akik a nehéz helyzetben levő Udvari Kamarát kölcsönökkel is engedményekre késztetik. Az osztrák rendek viszont csak azzal a feltétellel vállalnak részt a várvédelem költségeiből, ha annak horvát-szlavón szakasza a Haditanács helyett a grácí tanács fennhatósága alá tartozik. A rendi előretörés tehát tovább fékezi az amúgy is alig érvényesülő centralizációs folyamatot, és egy eredménytelen körmozgást hoz létre, amelyből se a rendek, se a király nem tudnak kitörni. A törökkel szemben pedig már csak a minden áron való védekezés, vásárolt béke lehetősége marad. Pedig a török birodalom a század utolsó harmadában hanyatlásnak indult. A meghódított területek kifosztásán alapuló gazdasági rend, hódító erő nélkül kifulladáshoz vezet. A hadakozáshoz szükséges erős központi kormányzás azonban Szulimán halálával megszűnt, utódai gyenge, alkalmatlan emberek voltak. Trónkövetelők harca és növekvő anarchia kezdte ki a török társadalmat. A bajok eloszlatására hódító háborút indítottak Perzsia ellen, amely felőrölte a török haderő legjavát, de csekély eredménnyel járt. A katonákat itt sem tudták már fizetni, a hivatalokat vásárolták, az állami jövedelmek elherdálása és ellopása óriási mértéket ölt. Janicsárlázadások rázzák meg a hadsereget. Mindeközben, egyre nagyobb mértéket öltenek a határvillongások. Szaporodnak a török betörések, nagy fogolyvadászatok indulnak a perzsiai veszteségek pótlására. Ugyanakkor van olyan magyar vállalkozás is, amely nagyobb zsákmánnyal jár, mint amennyit a császár egy egész évre fizet a töröknek adóba. A portyák élére a birtokaikat védelmező nagybirtokosok állanak. Idézőjelben mondva, szinte „megkönnyebbülés” mindkét félnek, amikor kitör az „igazi” háború . B. P. (Következik: A tizenöt éves háború) 8
