Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-11-29 / 24. szám
Beöthy Ottó, HZ MVSZ Kulturális Bizottságának elnöke Szent István, mint államalapító, és egyúttal mint egyházalapító a saját korában.” Majd így folytatta: „Tisztán vallási ünneplést a magyar püspöki kar sem óhajt. Itt az 1000 éves magyar állam fennállásának olyan történelmi tényére való emlékezésről van szó, hogy ezt igenis teljesen államilag kell megünnepelni. Miért? Hiszen ezzel állt be a magyar nép, a magyar nemzet az európai történelembe. István — mondotta később — a magyar népet akarta megmenteni, nem egy klikket. Ha történelmileg szemléljük a kérdést, igenis összeegyeztethetönek tartom, hogy együtt ünnepeljük a.z 1000 éves évfordulót a 25 éves évfordulóval.” (A továbbiakban beszámolt arról, hogy a magyar püspöki kar bizottságot szervezett a Szent István év méltó Cserháti József pécsi katolikus püspök hozzászólása. Középen Cserháti püspök, tőle balra Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, jobbra Hunya István nyugdíjas és Lőrincze Lajos professzor Egy kedves pillanat. A 75. születésnapját ünneplő Hunya Istvánt köszönti Kárpáti József és Kiss Károly (Novotta Ferenc felvételei) konferencia célja legyen: megvitatni a magyar irodalom művelőinek és terjesztőinek és e területek hazai szakembereinek részvételével a magyar nyelvtanítás évtizedes tapasztalatait, jelenlegi helyzetét az emigrációs lét sajátos feltételei között. Javasolta, hogy készüljön a magyar nyelvet tanuló gyerekek számára ábc-s könyv, nyelvkönyv és olvasókönyv, valamint magyar daloskönyv is. A kulturális bizottság helyesnek tartaná — mondotta Beöthy Ottó —, hogy az egyházak által fenntartott magyar iskolákban tanuló gyerekek és fiatalok a különböző felekezetek kátéiból és hitvallásaiból is tanulják a magyar nyelvet. Ezért felkérte az elnökség egyházfő tagjait és a szabadegyházak képviselőit a legfontosabb magyar egyházi tankönyvek — katekizmus, zsoltáros könyv —, valamint a magyar nyelvű biblia-fordításoknak az emigráció körében való terjesztésére. Szamosközi István református püspök helyeselte ezt a gondolatot, amelyhez kapcsolódva a következőket mondotta: „Azoknak az öreg magyaroknak, akik a Károlyibibliát megszokták, a világért sem erőltetném kezükbe az új fordítást. Annak veretes magyar kifejezéseit őriznünk kell, éltetnünk kell, de az élet megy tovább és a hétköznapi szóhasználat már Magyarországon is réges régen elhagyott abból patinás kifejezéseket. Ezért döntöttünk mi amellett, hogy a modern ember füle számára érthető módon is legyen forgalomban biblia. Ez a munka jelenleg folyik és körülbelül 1971—72-re készen lesz az új bibliafordítás. Amerikai barátainkkal — folytatta — beszélgettünk arról, vegyenek ők is részt a fordítás munkájában, ők azonban kifejezték irántunk való bizalmukat, becsületesen megmondták, hogy sokat felejtettek magyarul, viszont készségüket fejezték ki arra, hogy tőlünk, Magyarországról szerezzék be ők is és a Nyugaton élő református, evangélikus egyházak nagyrésze a bibliát.” Cserháti József katolikus püspök hozzászólásában szintén kitért erre a problémára: „Ami a biblia kiadását illeti, szívvel-lélekkel támogatnám, sőt helyeslek egy ökumenikus kiadást, amit ma az egész világon csinálnak, hogy közös magyar szentírás fordítás jelenjék meg és mi lennénk a legboldogabbak, ha a református és lutheránus egyház velünk összefogva közös fordítást tudna készíteni.” A magyar nyelv kérdését érintette Schück Jenő főrabbi is. „A zsidó ember az ősi bibliai nyelven szolgálja hitbeli feladatait, de mi éppen azért, hogy szót értsünk az utánunk következő nemzedékkel is, anyanyelvűnket párosítottuk a bibliai nyelvvel, imakönyvünkben, bibliánkban és más hitbeli kiadványainkban. Ezeket a magyar vagy vegyesnyelvű kiadványokat a föld minden tájáról kérik tőlünk. A mindennapi használatra alkalmazott zsinagógái naptár is magyar nyelven jelent meg.” Lőrincze Lajos professzor a készítendő magyar ábc-s könyvön kívül gyakorlati nyelvtani könyvecske kiadására is gondolt, valamint irodalmi gyűjtemény magyar kiadását is javasolta. Lénárd György, a Szülőföldünk rádióadás vezetője szerint — az auditív módszerrel, tehát a fülön keresztül érvényesülő rádió adásokat erőteljesebben kellene felhasználni a magyar nyelv tanítására, és felajánlotta a rádió segítségét a népdal oktatás terén. A készülő ábc-s könyv alapján a Szülőföldünk újra megindítja rádiós nyelviskoláját. A Magyarok Világszövetsége Elnöksége a beterjesztett javaslatok alapján a jubileumi évre vonatkozó programtervezetet elfogadta és határozatot hozott a magyar nyelvoktatással foglalkozó jövő évi konferencia világszövetségi feladataira is. megünneplésére.) Az evangélikus és katolikus püspök véleményével teljes mértékben egyetértett Szamosközi István református püspök is, és álláspontjukat testületileg magáénak fogadta el a Magyarok Világszövetsége Elnöksége. 1970 szeptemberében a Bartók-évforduló harmadikként illeszkedik abba az ünnepség-sorozatba, amely együttesen magát a jubileumi évet jelenti. Bartók életművén keresztül az egyetemes magyar zenekultúra kerül majd a világ érdeklődésének középpontjába. És ez reális várakozás, hiszen ha felütjük a nagy világlexikonokat, három olyan magyar nevet találunk, amely minden reprezentatív világkiadványban a magyar szellemet jelképezi: Bolyai, Kossuth és Bartók nevét. Magyar sajátosság, hogy zeneművész „termelésünk” jóval szélesebbkörű, mint a „honi fogyasztás”. A nagyhírű zenekarok élén sokszor találkozhatunk kiemelkedő tehetségű magyar dirigensek nevével, a legismertebb zenekarokban sok magyar tehetség dolgozik. Bizonyára segíteni fognak abban, hogy a Bartók-emlékév koncertjei méltóak legyenek a nagy mester géniuszához. A Magyar Televízió egyébként el fogja készíteni jövőre Bartók három színpadi művének. A csodálatos mandarinnak, A kékszakállú hérceg várának és A fából faragott királyfinak tévéváltozatát és ez páratlan lehetőséget teremt majd arra, hogy a különböző nemzeti televíziókban sok százmillió néző ismerkedjen meg a Bartók alkotásokkal. A Magyarok Világszövetsége Elnöksége határozatot fogadott el arról, hogy a világszövetség a maga eszközeivel segítse sikerre a Bartók emlékév rendezvényeit. Az elnökség ülésén beszámolót tartott a kulturális bizottság eddigi tevékenységéről Beöthy Ottó, a Világszövetség volt főtitkára, a kulturális bizottság elnöke. „A bizottság úgy véli — mondotta —, hogy a magyar nyelv fenntartása, újraélesztése és terjesztése az ország elsőrendű kötelezettsége.” Tájékoztatta az elnökséget arról, hogy 1970 nyarán konferencia lesz „A magyar nyelvtanítás az emigrációban” címmel. A Az elnökség ülésén érdekes és tanulságos eszmecsere alakult ki a Szent Istvánévfordulóról. Bognár professzor, az MVSZ elnöke beszélt elöljáróban a magyar államiság megalapítójának ezredik születésnapjáról, majd dr. Ormos Mária történész kutató — dr. Pach Zsigmond Pál történész akadémikus véleményét tolmácsolva — a következőket mondotta: „I. István államalapítása progresszív lépés volt, a valóságnak megfelelő reális korszakábrázolás a történészek kötelessége. Az az István-kép. amely a Horthy-időben kialakult a maga sallangjaival, kifejezve az akkori uralkodó körök politikai érdekeit, helyesbítésre szorul: a sallangokat le kellene bontani.” „Meggyőződésem szerint — mondotta hozzászólásában dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök — Szent István annak idején bátor lépést tett előre a magyarság szempontjából.” Hangsúlyozta, hogy a 25 éves évforduló és Szent István születésének megünneplése feltétlenül összetartozó, elválaszthatatlan dátumok. „A Szent István kérdés — folytatta — nem elsőrendűen egyházi probléma, bár van egyházi aspektusa is. A magyar nép szempontjából kell hozzányúlni; ami pedig a nevet illeti — Szent István, vagy I. István — lehet használni bármelyiket, hiszen a szent, mint jelző itt nem kap egyházi értelmezést.” Cserháti József pécsi római katolikus püspök ezzel egyetértve kifejtette, hogy a „szent” — az István előtt — történelmi tulajdonnév lett, felekezeti hangsúly nélkül. „Azt, amit a mai történészek a Horthy-korszak által a Szent István gondolatra rárakott sallangoknak neveznek, valóban olyan külső és idegen réteg, amit le kell hámozni befelé is, kifelé is,” „Látjuk a különbséget, hogy mit jelentett A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGE A JUBILEUMI ÉVRŐL Bognár József professzor, az MVSZ elnöke, Kárpáti József, az MVSZ főtitkára, Beöthy Ottó, az MVSZ Kulturális Bizottságának vezetője, Hunya István nyugdíjas, Káldy Zoltán evangélikus püspök, Szamosközi István református püspök, Cserháti József római katolikus püspök, Schück Jenő főrabbi, dr. Ormos Mária történész, Lőrincze Lajos professzor, Lénárd György, a Szülőföldünk rádióadás vezetője, Koref Oszkár főorvos. Szántó Miklós, a Magyar Hírek főszerkesztője.
