Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-25 / 2. szám

tek az olajbányászok, és kö­­öttük minden megváltozott, ez csak az első vetület. Jön ma a második és a többi is, Valahol Algyő közelében 'gyanó tetejű tanya szom­­dságában dolgoznak a komp­­szorok. Jzirok Mátyásné, a tanyából:- Hívom a malacot, de nem Íja. Nem bírom szólítani a öéimet sem. Mintha süketek nának. A tehenészek is pa­­tzkodnak, apad a fejősök te-Éjjel olyan világosat csinál lázfáklya, mint Szegeden, a ssuth sugárúton az ostoros m. , Így kocsis az algyői bekötő­n.- Alig lehet errefelé járni, teres árkokat vágtak a her­­italpasok. Éjszaka sokszor -iadtunk a dübörgésre. Any­­t fúrnak ezek, hogy a végén g ránkszakítják az orszá­k. város sem szokta még meg tíztonnás gépmonstrumokat, vontatók sokszor alig fémek a közúti villamosvezetékek tt zeged utcáin tíz, találomra gszólított ember közül négyen :étlénül tudják, hányadik nál tartanak Algyőn, vagy jén, melyik ígér földgázt, s lyik olajat. A kőolaj kutatás kitermelés között is különb­et tudnak tenni. boltban, eszpresszóban, or­­nál vagy a moziban nem le­lnek meg, ha valaki így kö­­n: „Jószerencsét!” íz egyik környékbeli gyenge elnöke bosszankodik:- Az elmúlt hónapban me­­t itthagyott bennünket két kezelőnk. Nem sikerült le­­zélni őket, az olajbányászok bet kapnak. LAKÄSQONDOK zegeden több egyetem, főis­­a, felsőfokú technikum, inté­­van. A diákok, a kender-, a ni-, a kábel-, a textilgyár, és építőipar vidéki dolgozói kö­­sokan kényszerülnek albér­­>e. És egyre csak érkeznek olajosok. Szoboszlóról, Tót­­nlósról, Orosházáról, a Du­­itúlról. Ezt a telítődést — vt annyi más helyen —, itt i győzi a lakásépítés. lkísértem az egyik fiatal imérnököt szobaválasztásra. ilacsony, hosszú ház (szege­sen: vízelőtti — azaz a nagy íz előtti a város szélén). A amosmegálló vagy 500 mé­­•e. Megmutatják a „lak­it”: frissen betonozott, me­lt, négyszer négy méteres he­ég, gyúródeszkányi ablakkal. >kályha, egy vaságy, két í, gyalult asztal, roskatag ■erény. WC az udvaron, kút a iék konyhájában. Házasok­­: mindez együtt: 700 forin­­havonta. Természetesen fű­­nélkül. A következő cím bel­­osi. Első emelet, központi is, fürdőszoba-használattal, nben látni a Dóm tornyait Í00 forint. A mérnök nem so­­gondolkozik, sóhajt és lete­­az öt hónapra előre kért bért. A LÁNCREAKCIÓ . szegedi medence szénhid­­én-hálózatában 1968 forduló­­tot jelent. Üj lelőhelyeket estek és találtak — ezeket is KUldnIeges gömbtartályok rejtik a földgázt. Jobbra: Az Algyő 40-es torony, amelynél 2400 méteres mélységet értek cl alaposabban megismerik. Eddig a gázt és az olajat „melléke­sen”, kísérletekkel, próbákkal hozták a felszínre. 1969 január­jától megkezdődik a rendszeres olaj-gáz kitermelés. Szeged és környéke. 1970-ben több mint egymillió tonna ola­jat és egymilliárd köbméter gázt ad a népgazdaságnak. Szeged vezetői látják és ide­jében felmérik a fordulat követ­kezményeit. Igyekeznek jól fel­készülni és gazdálkodni a lehe­tőségekkel. Gondoskodás laká­sokról, az olajbányászat köz­ponti iroda-, technológiai és se­gédüzemi épületeiről, berende­zéseiről, az új bekötőutakról, 500 millió forintos ipartelepről, ezernyi feladat.. A híres paprikát is földgáz szárítja, a fiatal gumigyárba, az öntödébe bevezették az olcsó tüzelőanyagot. Csupán Szegeden milliókkal mérhető a gáz al­kalmazása révén nyert megta­karítás. Dél-Magyarország, Szeged te­rületén a felszabadulás előtt jó­formán alig létezett ipar, az or­szág egyik legszegényebb vidé­kének ismerték. A vidéki ipar­­telepítés politikája nyomán több üzem, komoly ipari létesítmény — textilművek, kábelgyár, gu­migyár — költözött ide, épült fel itt. De az egy főre eső jövede­lem Csongrád megyében még 1967-ben így is 1600—1750 forint között mozgott, kevesebb az or­szágos kereseti átlagnál. De a helyzet napról napra változik, a szénhidrogén csodát művel, le­hetőséget teremt az iparnak. S a láncreakció hatása alá kerül a környék alig hallott, kis köz­ségeinek lakossága is. A táj iga­zi arányának, valutájának eddig a paprika, a szalámi számított. A grafikus tegnap még ezeket rajzolta volna Dél-Magyaror­szág vagy Szeged képzeletbeli címerébe. Ma már az olajkút is odaillik. Matkó István Fúrótorony az algyői tanya mellett ‘lm I f '•Ú'.áÍL .T'jV u/"' . JjV ammtm t)*1. í in összeállítható román fúrótorony (Somogyi Károlyné és MTI felvételei) Hatalmas tartályokban gyűlik az olaj. Lent: Fiatal szakmunkások szerelik az új olajgyűjtöt

Next

/
Thumbnails
Contents