Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-08-09 / 16. szám
o /j^séL ^ - é^ÉK^L BESZÉLGETÉS CARELLI GÁBORRAL Carelli Gábor, a szülőhazától távol élő azon művészek közé tartozik, akik miközben nemzetközi hírnevet szereztek, mindig magyarnak vallották magukat s egy percre sem szakították meg a kapcsolatot a szülőfölddel. Mégis a találkozás pillanatában úgy érzem, mintha a harsány és túláradó olasz szívélyesség légkörébe kerülnék. Lényéből először nem a rangos művész, hanem a meleg szívű, közvetlen ember ragad meg, s hogy a kettő valahol találkozik és magasabb szintézist alkot, arról a pesti közönség — amely egyébként jól ismeri Carelli Gábort — most ismét meggyőződhetett Beethoven IX. szimfóniájának Erkel Színházi előadásán. A IX. szimfónia egyébként is sorsdöntő fordulatot hozott az életébe. De addig a fordulatig sejk minden történt, és Carelli Gábor roppant közvetlenséggel mesél pályája izgalmas mózzanatairól. — Olyan szerencsém volt, hogy egész fiatalon megismerkedtem Giglivel, aki 1934-ben Budapesten vendégszerepeit. Nagy ember mivoltának — amely jóság és tehetség, humanizmus és dinamikus erő ötvözete volt — köszönhettem, hogy nem zárkózott el a kezdő elől s én énekelhettem neki az akkori New York kávéház egy kis kamrájában, amelyben a takarítóeszközöket tartották — meg a zongorát. Hogy mi volt a meghallgatás eredménye? — Carelli elmosolyodik. Ebben a mosolyban egyszerre villan fel múltbeli első nagy győzelmének s a mester nagylelkű és nagyvonalú gesztusának emléke. — Gigli a legmagától értetődőbb hangon azt mondta nekem: „Este utazom vissza Olaszországba. Azonnal csomagoljon és jöjjön velem." Ha aznap este nem is ment Giglivel Olaszországba, de néhány hónap múlva utána ment és azután éveken át tanítványa, barátja, útitársa volt. Hol együtt turnéztak a nagyvilágban, hol a belcanto hazájában, olasz városkák klasszikusan zárt, négyszögletű kis terein koncerteztek. Végül azután 1939-ben Gigli koncertügynöksége intézte el azt is, hogy Carelli Gábor — úgyszólván öt perccel a második világháború kitörése előtt — beutazhasson az Egyesült Államokba. Amilyen nyíltszívűséggel emlékszik a tanulás, a szerencsés pályakezdés termékeny esztendeire, olyan őszintén és egyszerűen beszél hajdani nehézségeiről. Gigli elutazott New Yorkból, ő pedig ott maradt nemcsak nélküle, hanem... a saját hangja nélkül is. A szokatlan klíma oly mértékben ártalmas volt számára, hogy két és fél évig nem énekelhetett, s közben a Gigli által szerzett kapcsolatok elvesztek. Egy ideig könyvtárban dolgozott, majd egy vidéket járó olasz társulathoz szegődött, s erre az időszakra ismét lelkesen emlékszik vissza. — A legnagyszerűbb módja volt a repertoártanulásnak, mert rákényszerültem, hogy különböző amerikai kisvárosokban ötvenszer elénekeljem ugyanazt a szerepet. Míg végre 1943-ban a nagy olasz tenorista után egy nagy magyar karmester és a IX. szimfónia hozta meg számára a fordulatot, tette helyére a zenei világban s adta vissza belső egyensúlyát. Doráti Antal főzeneigazgató dallasi zenekarának IX. szimfónia előadásán énekelt. Ez végre meghozta számára ismét a sikert s a már-már meggyöngült biztonságérzetet. Azóta Amerika-szerte részt vesz szinte minden IX. szimfónia és Verdi Requiem-előadáson, amelyekhez harmadik nagy mű és harmadik Carelli-sikerként Kodály Psalmus Hungaricusa csatlakozott. A Kodály-művet annak idején szintén Doráti vezényletével énekelte s egyúttal ez Volt a Psalmus első amerikai előadása. Ha csak pályája főbb állomásait sorolná fel, akkor is túllépnénk egy riport kereteit. Lám, mennyi mindent mesélt, és Toscanini, a csodálatos, az egyedülálló Toscanini majdnem kimaradt. Pedig egy felejthetetlen Falstaff-előadást csinált vele, ami azt jelentette, hogy nyolc hétig próbáltak együtt, nyolc hétig varázsos egyénisége közvetlen közelében élt. Aztán ... ismét koncertek, turnék, operaházi fellépések. 1951 óta a Metropolitan tagja, néhány éve pedig a zenei fakultás professzora. — Ez mind fontos. De legalább ilyen fontosnak érzem, hogy az elsők között voltam, akik hazalátogattak. Már 1947-ben itthon jártam s 1959 óta minden esztendőben hazajövök. Jön, énekel és — mesél. Két esztendeje „A Metropolitan nyolcvan éve” címmel tartott rendkívül sikeres, népszerű előadássorozatot a rádióban, most pedig magnószalagra rögzítik a Carusóról és Gigliről szóló visszaemlékezéseit — Carusóról a közvetett, G igliről a személyes élmények alapján —, amelyeket bizonyára hasonló érdeklődéssel hallga' majd a magyar közönség. A budapesti két hét rendkívül dús volt programokban: rádiófelvételek, IX. szimfónia-előadás az Erkel Színházban, koncert, fogadás a Magyarok Világ: zövetségében, s találkozás sok-sok régi baráttal. Hol piheni ki a zsúfolt napokat? Fecanatiban, Gigli szülőfalujában. Pesten Gigliről beszél, ott pedig végre nyugodtan rendezheti majd pesti emlékeit. De nemcsak emlékezni akar, reméli hamarosan visszatér hozzánk. < Soón Magda r Carelli Gábor Székely Mihály özvegyével a Magyarok Világszövetsége fogadásán Carelli Gábor az őt köszöntő Korbacslcs Pál főtitkárhelyettest hallgatja a tiszteletére egybegyűlt vendégek körében (Novotta Fért rOt’. /'jmhev £),ijO zú KOSSUTH DÍJAS AKADÉMIKUS, AZ ORSZÁQOS LEVÉLTÁR FŐIGAZGATÓJA RIPORfERí Hány éves korában írta eísó munkáját és milyen tárgykörből? EMBER GYŐZŐ: Első munkámat harmadéves egyetemista koromban kezdtem írni és huszonnégy éves koromban, 1933-ban jelent meg. Címe: a Magyar Királyi Helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában. (A Helytartótanács 1724-ben alakult és az ország legfontosabb kormányhatósága volt a Bécsben működő kancellária után.) Ez a munka egyszersmind doktori disszertációm volt. RIPORTER: Kérem, beszéljen tudományos munkájának irányáról és arról, hogyan alakult ki ez az irányultság? EMBER GYŐZŐ: Tanárom Szekfű Gyula, pályám kezdetén a XV1I1. század történetével foglalkozott. Munkája közben számos* még feldolgozatlan témára bukkant. Egyik ilyen volt a Helytartótanács működése, ő javasolta doktori disszertációm témájául. Ezt a tárgyat csak levéltári kutatás alapján lehetett feldolgozni. Így kerültem kapcsolatba a Levéltárral. Ez a kapcsolat döntő hatással volt pályám alakulására és történészi munkámra is. Azt, hogy a történettudománynak melyik ágát művelem, a Levéltárral való kapcsolatom határozta meg. Egyetemi tanulmányaim befejezése után a Bécsi Magyar Történetkutató Intézet tagjaként egy évig levéltári kutatásokat végeztem Bécsben. Egy osztrák központi kormányszervnek, az Államtanácsnak az 1760-as években folytatott magyarországi politikáját vizsgáltam. 1934-ben lettem az Országos Levéltár dolgozója. További tudományos tevékenységemet is ez határozta meg. Ugyanis az Országos Levéltár őrzi az ország központi kormányszerveinek iratait. Ezeknek a szerveknek a XVI—XVIII. századi történetét kutattam. Munkásságom másik területe a levéltártudomány művelése. Közben jónéhány „kiruccanást” is tettem. Ilyen például a XVI. századi magyar külkereskedelem története. E témára az a körülmény irányított, hogy kutatásaim során az 1540-es évekből való külkereskedelmi vámnaplókat, úgynevezett harmincadnaplókat találtam. Ezek alapján írtam a Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez című tanulmányt. RIPORTER: Korábbi megjegyzéséből úgy értem, hogy mind ez ideig egyetlen munkahelye volt az Országos Levéltár. EMBER GYŐZŐ. Igen. RIPORTER: Kérem, beszéljen a magyar levéltárak szervezetéről és szerepéről. EMBER GYŐZŐ: A magyar levéltárügy szakmai főhatósága a Művelődésügyi Minésztérium levéltári igazgatósága. A minisztérium alá tartozik a Magyar Országos Levéltár és a 22 tanácsi levéltárnak, valamint a szaklevéltáraknak elvi-szakmai irányítása. A levéltárak fő rendeltetése, hogy a levéltári anyagot megőrizzék és minden irányú felhasználását biztosítsák. Ennek érdekében egyrészt tudományos, másrészt igazgatási tevékenységet folytatnak. Tudományos tevékenységünk jellege, azt hiszem, világos. Igazgatási munkánk több irányú. Például ha valaki évtizedekkel korábban mestervizsgát tett és annak igazolására van Dr. Ember Győző szüksége — hozzánk fordul. 1944 előtt jelentős szerepe volt a nemesség igazolásának. A levéltárak feladata továbbá, hogy a különböző szerveknél segítsék az iratkezelést és a történeti forrásértékű iratok kiválasztását. RIPORTER: Nemrégiben Klapka-iratokat kapott az Országos Levéltár. Milyen anyagot tartalmaznak ezek az iratok? EMBER GYŐZŐ: Klapka György, a 48-as szabadságharc tábornoka, egyik vezető egyénisége volt a későbbi magyar emigrációnak. Iratai, amelyeket Franciaországban élő unokája Magyarországnak ajándékozott, az 1850— 60-as évek magyar emigrációjának történetét világítják meg. Ezekből az iratokból szeptember elején az Országos Levéltár kiállítást rendez majd. Ez alkalomra a művelődési miniszter Klapka unokáját is meghívta. RIPORTER: ön tavaly hosszabb tanumányúton az Egyesült Államokban járt. Tartott-e ön ott előadást és milyen tapasztalatokkal tért vissza erről az útról? EMBER GYŐZŐ: A Ford Alapítvány meghívására fél évet tölthettem az Egyesült Államokban. Ez idő alatt az ottani levéltárak, elsősorban a National Archives munkáját tanulmányoztam. Itt előadást is tartottam... RIPORTER: Bocsásson meg, egy közbevetö kérdés: milyen nyelven tartotta az előadást? EMBER GYŐZŐ: Angol nyelven, a magyarországi levéltárügyről. Más levéltárakat is felkerestem. Voltam a Kongresszusi Könyvtárban, és meglátogattam több más könyvtárat és történelmi társulatot. Egyik legérdekesebb tapasztalatom volt, hogy a levéltárak milyen szoros kapcsolatban állnak azokkal a szervekkel, amelyeknek iratait végleges megőrzésre átveszik. És milyen sokoldalú segítséget nyújtanak ezeknek az iratok szakszerű kezeléséhez. Másik hasznos tapasztalatom volt, hogy a technika fejlett eszközeit miként lehet a levéltári munka szolgálatába állítani. RIPORTER: Néhány adatszerző kérdés, ha megengedi. EMBER GYŐZŐ: Tessék. RIPORTER: Mikor alapították az első központi levéltárat Magyarországon? EMBER GYŐZŐ: 1756-ban. RIPORTER: Hány iratot őriz az Országos Levéltár? EMBER GYŐZŐ: A levéltári anyagot általában nem szoktuk darabszám nyilvántartani. Ez lehetetlen volna. Darabszám csak a legértékesebb anyagunkat tartjuk nyilván. Így az 1526 előtti oklevelek gyűjteményét. Ilyen Mohács előtti oklevelünk több mint 105 ezer darab van. Egyéb anyagunkat úgynevezett iratfolyóméterben mérjük. Az Országos Levéltárban ez idő szerint körülbelül 38 000 iratfolyóméter anyagot őrzünk. RIPORTER: Melyik az Országos Levéltár legrégibb irata? EMBER GYŐZŐ: Legrégibb, eredetiben fennmaradt iratunk egy oklevél, 1109-ből való. Ebben az oklevélben Könyves Kálmán király latin nyelven megerősíti Szt. István király görög nyelvű oklevelét, amely a veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele. Ennél régebbi eredeti oklevél is van az országban, a tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből. Ezt a pannonhalmi apátság levéltárában őrzik. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál KmiáBU li KAPHATÓK A mÚIUf MAHAS BOBOK m 1IKÓBÓK ÉS PÁLINKÁK **************************** TOKAJI 1 y TOKAJI ASZÚ 3 pult. I jk ASZÚ 4 patt. AUERTA BRITISH COLUMBIA % (L*JI «UtIEC MANITOBA ONTARIO TOKON ★*****★**★★*★Ki ************* BADACSONYI SZÜRKEBARÁTj AIBIBTA MANITOBA ONTARIO QUEBEC SASKATCHEWAN EGRI BIKAVÉR MANITOBA ONTARIO QUEBEC ★ » ************* JÁSZBERÉNYI | § SZEKSZÁRDI RIESLING 1 A VÖRÖS ONTARIO ONTARIO ************* 3 ************* OOLDEN & BARACK FEAR £ IS PÁLINKA ALBERTA ONTARIO SASKATCHEWAN . YUKON ONTARIO
