Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-08-09 / 16. szám
HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK MARACZI JÓZSEF (született Sopronban 1938. Június 11-én, anyja neve Szála Anna) 1956-ban Angliába távozott. Keresi édesanyja Sopronból. Maráczi József 19*6 őszén írt édesanyjának utoljára huddersfleldi (Yorks) óiméról. BESZE GYÖRGY (született Budapesten 1926. december 8-áti, anyja neve Russai Mária) 1956-ban I)él-Amerikába vándorolt. Keresi leánya Budapestről. 1964 májusában irt levelében Jelezte, hogy Kolumbiából az USA-ba vagy Kanadába készül letelepedni. GRASTYÁN GYULA kanadai lakost, aki 1956-ban került oda, keresi Búcsúról (Vas megye) édesanyja, aki 1963 óta nem tud fiáról. SZABÓ LÁSZLÓ (született Pestimrén 1928. február 26-án, anyja neve Farkas Erzsébet) 1946-ban Angliában telepedett le. Keresik szülei, akik 1949 áprilisa óta nem kaptak fiukról hirt. TÓTH LÁSZLÓ (született Egyházasrádócon 1932-ben, anyja neve Kocsis Borbála) 1956 szeptemberében kivándorolt Ausztráliába. Keresi nővére Budapestről. Tóth László 1966 óta nem ad életjelt magáról. KOKRON MIKLÓS (született 1936. január 30-án, anyja neve Joó Ilona) 1947-ben szüleivel és bátyjaival, Károllyal és Sándorral Svájcba, onnan Buenos Airesbe, majd Sao Paulóba került. Keresi volt nevelőjük, Annuska, Nagymágócsról. VAGYÖCZKI MARIA MAGDOLNA (született Rácalmáson 1938-ban, anyja neve Kövecses Mária) 1956-ban külföldre távozott. Keresik Pincehelyről hagyatéki ügyben. GROSSMANN ROBERT (ízületeit Budapesten 1900 körül, testvérei Walter és Edgár) volt budapesti, Bajza utcai lakost keresi And Budapestről. ROTHMUND TAMAS (született Budapesten 1925 körül) 1946-ban az Egyesült Államokba, onnan Kanadába vándorolt, keresi jó barátja, akinek 1949-ben irt utóljára. FEHÉR LASZLONÉ, lánynevén SZÖDY JOLÁN (született Budapesten, 1917. november 6-án) és fia, FEHEr LÁSZLÓ MIHÁLY (született Budapesten 1939. október 1-én, anyja neve Sződy Jolán) 1944-ben külföldre kerültek. Keresi édesanyja Budapestről, akinek 1948-ban Linzből irt utoljára és közölte, hogy az Egyesült Államokba vándorolnak. Azóta nem adtak életjelt magukról. Fehér Lászlóné édesanyja 8 hónapja súlyos betegen fekszik. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetökhöz. Cime: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292, BUDAPEST 62. 0Imi iáink fufyelmélw A Magyar Hirek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) jeleink meg. Előfizetési ára Magyarországon 18 forint, egyes szám ára 3 tortnt. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbeflzetesi lapon, valamint átutalással a Kai MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat küllőidről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési dija az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,39 USA nuilár, Kanada: 3,69 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 scbiliing, Franciaorszag: 16 trank, Nagy-Ilritannia: 24 smiling. Nemet Szövetségi Köztársaság; 14 DM, Svájc: 14,49 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. az alant felsorolt országokból a Magyar Hirek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Marokkó, Nugy-Brltanma, Németalföld, Nemet Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési ülj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Bauknál vezetett 171.233—79. sz. tolyoszamiank javara vagy kiegyelithető nemzetközi bank-monev-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyevi előfizetési díj fejeben a fent jelzett peznösszegeknek megfelel') számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelynek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cegek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdins Ltd., Denington Estate, Wellingborougn, Northants. — The Danubia Book Co., 78. Shaftesbury, London, W. 1. — ARGENTÍNA: Juan Horváth Lavalle 361 Entreplso 5. Buenos Aires. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Hilda, Vic. — A. Keesing, G. P. O. Box 4886 Sydney. — GLOB*. Hungarian Bookshop, 1/3 Pitt Street, Sydney N. S. W. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitschriften, Höchstädtplatz 3., A—1290 Wien. — Morawa et Co., Postfach 159, A—1911 Wien I. — Rudolf Nowak GmbH. KOUnerhotgasse 4. A—1011 Wien 1. — BELGIUM: Du Monde Entler, 5, Place st. Jean, Bruxelles. — Mme Tolnay, l,s, rue Hesbaye, Liege. — BRAZÍLIA: Livraria Brödy Ltds. Rua cons. Crisplnlano 404—30, Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Rua 7 de Abrit 252 5“ e/53, Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Langemosevej 37, 2880 Bagsward. — FINNORSZÁG: Akateemineh Kirjakauppa Ke-kuskatu 2., Helsinki — 10. — Franciaország: Societé Balaton, 12, rue de la Grange-Batellére, Paris 9“. — HOLLANDIA: „Librex” Agenturen, Pallieterstraat 57. Amstelveen. — „Club Qualiton ’, Prinsenstraat 26, Amsterdam C. — IZRAEL: Alex Gondos — Bet ,.akranot, 16 Herzl Str. Halfa — Hadash, Nesz Clona Str. 4. Tel-Aviv. — Lcpac Ltd., 15. Itambam Str. Tel-Aviv. — JAPAN: Maruzen Company Ltd., 6. Tori-nichome Nlhonbashi, Tokyo Central. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19, Prince Arthur Street, West, Montreal 18. — Europe Agency, 206 Burns Bldg., Galgary 21 Alberta. — Pannónia Books. 2, Spadina Road Toronto 4. (Ont.) — NEMZT SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kubon und Sagner, Schllessfach 68., B München 34. — Dr. George Mllotay. Bröhlergasse 14, 7 Stuttgart- Bad Cannstatt. — W. E. Saarbach, Follerstrasse 2., 5 Köln l. — Griff Verlag — Üjváry, Tlturelstr. 2. München 81. — NORVÉGIA: Tiusakriftsentralen (Subscription Centre), Tanúm — Cammermeyer. Oslo, 1., Ka 1 Johansgt. 41,43. — A/S Narvesens Litteratur, Tjenelte, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — OLASZORSZÁG: Andrei Lazar, Via Monte delle Gioie 24., 00199 Róma. Libreria Commisslonaria Sansom, Via Lamarmora 45, Firenze. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandeln, Drottninggatan 7—9. Stockholm, l. — A. B. Sandbergs Bokhandel, Osteuropelska Avdelnlngen, Brahegatan 3., Stockholm 5. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday et Co., Binningerstr. 55., Allschwlll. — Pinkus et Co., Froschaugasse 7., zűrien i. — uaA: Center of Hungarian Literature Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Books and Records, 11802 Buckeve Road, Cleveland, Ohio 44120. — Dezső Hadházy, 4916 W Dlversey Av., Chicago, III. 60639. — Corvin, 1590 Second Avenue, New tots, N. Y. 10028. — Hungarian Book Agency, Inc., Hunnia Service :-;ouse, 1592 Second Ave. at 82nd St., New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesla, Edlf. Villoria Apto 21., Sabana Grande, Caracas. Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÜRA cégnél Is, amelynek elme: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és elmüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük á címváltozásokat és cfmue.yesbítések közlését is. Postacímünk: Magyar Hirek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek cime: Budapest, VI., Benzúr u. 15. M A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.00-tó! 20.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvidéken (helyi idő szerint 19.00-tól 19.30-ig) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati purtvldéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tól 23.30-ig) és a nyugati partvidéken (helyi idő szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 19,8, a 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amerikában él honfitársaink számára (riól időszámítás szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő Időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 21.30-tól 22.39-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvidéken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-ig, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövidhullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 Maráczi József Besze György Július 12-1 számunkban Interjút közöltünk dr. Bognár József professzorral, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Magyarok Világszövetsége elnökével abból az alkalomból, hogy Chilében, Brazíliában és az Egyesült Államokban járt. Most érkezett szerkesztőségünkbe az a kép, amely Bognár professzorról Rio de Janeiróban a Március 15. Kulturális Egyesület üdülőtelepén készült a tiszteletére rendezett diszebéden. Azt a pillanatot örökíti meg, amidőn Tavaszi Péter Pál elnök átadja Bognár professzornak az egyesület ajándékát Mr. István Stanka, a regi amerikás magyarok egyik vezető egyénisége és a Garfieldi Amerikai Magyar Klub egyik alapítója, többszörös elnöke és díszelnöke feleségével együtt rokonjátogatásra Magyarországra érkezett. A kép a Ferihegyi repülőtéren készült, az őket fogadó családtagok körében. (Vámos László felvétele) Nagy Sándor operaénekes és a riól magyar közönség Számos levél érkezett szerkesztőségünkbe a Rióban megrendezett nemzetközi dalfesztiválról, amelyen Magyarországot Nagy Sándor operaénekes és Szűcs Lóránt zongoraművész képviselte. Ezúttal azonban nem az ő sikerük visszhangját tolmácsoljuk, fellépésükről külön cikkben számolunk be. Az egyik levél azonban — ugyancsak a zenei élettel összefüggésben — olyan egyéb helyi eseményről tudósit, amelynek — mélyen humánus tartalma miatt — szívesen adunk nyilvánosságot, a Magyar Hírekben. F. M. honfitársunk megírja, hogy él Rióban egy magyar származású hegedűművész, Biró József, akinek nevét a hazai közönség koncertekről, lemezekről ismeri, s bizonyára emlékeznek rá tanítványai is. Bíró József egy műtét következtében mozgásképtelenné vált. A bénaság minden ember számára csapás, de sokszorosan az egy hegedűművész számára, akinél ez a betegség nemcsak fizikai szenvedést jelent, hanem élete lényegét veszti el. Ez esetben pedig művészete nemcsak életcélja volt, hanem egyetlen megélhetési forrása is. A riói magyarok mélyen átérezték Biró József nehéz helyzetét s jótékony célú hangversenyt rendeztek támogatására. „ ... a riói dalfesztiválon részt vett Nagy Sándor magyar operaénekes — írja levelében F. M. honfitárs — s több itt élő magyar művész közreműködésével jótékony célú hangversenyt adtak a beteg Biró József javára, egy jómódú magyar hölgy lakásán, mely hangverseny jövedelme tetszés szerinti hozzájárulással — remélhetőleg lényegesen enyhítette magatehetetlen honfitársunk helyzetét.” A beteg művésznek javulást kívánunk, >az érte fáradozókat pedig innen, a távolból üdvözöljük e nemes honfitársi és emberbaráti gesztusért. • Magyar-mexikói részvénytársaság A Magyar Hírlap a közelmúltban terjedelmes cikket közölt. Földes Tamás tollából az első magyar—mexikói közös részvénytársaság megalakulásának körülményeiről és működésének megindításáról. Az új részvénytársaság, amely szeptemberben kezdi meg a cégbejegyzésnek megfelelően 50 esztendeig — vagyis 2019-ig — tartó működését, a magyar szerszámgépek értékesítésére és szervizére hivatott. A részvények 50—50 százalékban oszlanak meg a mexikói és a magyar tulajdonosok között. Magyar részről főrészvényes a Technoimpex, a két alrészvényes pedig a Szerszámgépipari Művek ás a Csepeli Szerszámgépgyár. Az első magyar—mexikói közös részvénytársaság — amelynek magyar igazgatója, Horacsek Gábor július végén utazik Mexikóba — remélhetőleg életképes válalkozásnak bizonyul. AMERIKAI TALÁLKOZÁSOK Egy kontinens nagyságú országban, mint az Egyesült Államok az idegen, még rövidnek tekinthető látogatása esetén is hosszú-hosszú évekre terjedő benyomáshalmazzal tér vissza. Ha csak arra gondolok, hogy New Yorkból Washingtonba, Washingtonból Chicagóba, Chicagóból San Franciscóba, onnan Los Angelesbe, a kaliforniai tengerparttól Houstonba, majd New Orleansba, visszafelé pedig ismét Washingtonba, végül New Yorkba repülve, csaknem hatezer mérföldet tettem meg. közben tizenegy államot látogattam meg hosszabb-rövidebb ideig. Mindenesetre tizenegy állam területén tartózkodtam. Eközben találkoztam vámtisztviselőkkel és repülőtéri alkalmazottakkal, szállodai portásokkal és pincérekkel, üzleti elárusítókkal és taxisofőrökkel éppúgy, mint külügyminisztérium) vezetőkkel, magas rangú diplomatákkal, sokszoros milliomosokkal, hollywoodi forgatókönyv írókkal, kezdő starlettekkel, a Fekete Párducok vezetőivel, a Berkeley Egyetem tüntető diákjaival, az egész országban ismert tévé-személyiségekkel, a legnagyobb lapok munkatársaival, jártam „átlag amerikai” otthonokban (szándékosan tettem idézőjelbe ezt a szociológiailag is üres kifejezést), megismerkedtem fehérekkel és feketékkel, kínaiakkal és mexikóiakkal, francia vág)’ spanyol származásúakkal éppúgy, mint az egykori puritán ősök leszármazottaival. Mind e találkozások közül mégis az érzelmileg legmaradandóbb benyomásokat az Amerikában élő magyaroktól szereztem, azt a szeretetet és barátságot, amit az ő társaságuk nyújtott nekem, nem pótolhatta semmiféle „idegen” előzékenység, szolgálatkészség sem. Voltak közöttük rokonok és gyermekkori barátok, akikkel a családi kapcsolatok vagy az iskolás évek soha nem szűnő melegsége fűzött össze, aztán egykori pályatársak, akiket a sors vagy a közép-európai politika hullámverése sodort e távoli tájakra a budapesti szerkesztőségekből, voltak atyai barátaim a régi politikus nemzedékből s a fiatalabbak, akikkel még egy úton haladtunk a háború előtt, de még a felszabadulást követő első években is, ismét mások, akiket már csak Amerikában ismertem meg s kapcsolatunk egyetlen alapja a magyar származás volt. A közhelyek igazságokat, igaz, elcsépelt igazságokat fejeznek ki. Ilyen közhely az is. hogy magyarokkal mindenütt lehel találkozni. Leginkább igaz ez Amerikában. Magyarok élnek a Manhattan utcáiban és Avenuein, a Queensben, a Bronxban, Brooklynban, a Hudson mindkét partján, a zöldellő Connecticut családi házaiban, a Nyugat ékszerdobozában, a San Franciscó-i fehérlő dombokon, a mindig napfényes Los Angeles csendes-óceáni nyaralóiban, a szubtrópusi párától terhes New Orleans-i francia negyed kovácsoltvas erkélyű házaiban. Ne kergessünk most ábrándos elképzeléseket arról, mi mindent alkothattak volna itthon, mivel járulhattak volna hozzá az óhaza kultúrájának, gazdaságának, tudományának fejlesztéséhez, ha ilyen vagy amolyan okból nem kényszerültek volna szorgalmukkal, tudásukkal Amerikát gazdagítani. És ne próbáljuk meg fellebbenteni a titkok fátylát arról a meghökkentő tényről sem, hogy miért tudnak a magyarok általában helytállni az idegen közegben, mi teszi képessé őket erős nemzeti érzésük ellenére a gyors, rugalmas beilleszkedésre. Maradjunk most csupán a találkozásoknál, annál az érzelmi és értelmi többletnél, amelyet ilyen alkalmakkor mindketten nyerünk. Az óhazából érkező látogatót talán a legerősebben az a határozott nemzeti tudat ragadja meg, ami szinte kivétel nélkül jellemző a kint élő idősebb és középkorú nemzedég tagjaira. A külsőségedben és a belső tartásban egyaránt. A családi otthonokban féltő szeretettel őrzött óhazai tárgyak, képek, matyó hímzések, sárközi szőttesek, hortobágyi juhászok faragásai, magyaros kerámiák s nem utolsó sorban a magyar lemezek éppúgy ébren tartják ezt a tudatot, mint a Magyarországról kapott könyvek, folyóiratok, lapok. Szenvedélyes érdeklődés él bennük minden iránt, ami itthon történik s az sem véletlen, hogy az egyetemeken sokan foglalkoznak politikai tudományokkal s különösképpen Kelet-Közép- Európa történetével. Az ember azt hinné, egy szuperhatalom bennszülött állampolgárai az anyatejjel együtt szívják magukba a törődést a világ sorsával, a felelősséget a világ állapotáért. A tény ezzel szemben az, hogy az Európából bevándorolt amerikai állampolgárok, különösen ha olyan erős politikai töltésű népből származnak, mint a magyar, többet foglalkoznak a nemzetközi kérdésekkel s magától értetődően jobban — vagy legalább olyan jól — megértik más népek gondolkozásmódját, mint a világhatalmi viszonyok között felnőtt amerikaiak. A nemzedék, amelyről beszélek, s amelynek képviselőivel elsősorban találkoztam (a fiatalok sok tekintetben már mások) azzal a kínzó érzéssel viaskodik, miként lehet valaki hű magyar és választott hazájának jó állampolgára, hogy lehet teljes egyéniségű és teljes értékű ember e kettős elkötelezettségben. Van-e és ha van milyen viszonya az óhazával, társadalmi-gazdasági rendjével. Emberileg és nemzetileg nagyon is érthető érdeklődés él bennük, hogy mi magyarországi magyarok miként tekintünk rájuk, mennyiben ismerjük el helytállásukat, a hazához, a nemzethez, a néphez való ragaszkodásukat és mennyiben ítéljük el vagy helytelenítjük távozásukat, egy tőlük idegen világban tanúsított magatartásukat. A találkozások során előbb vagy utóbb a beszélgetések mindig e kérdéscsoportba torkolltak. Az elkövetkezőkben ezekről számolnék be. Miután az elhangzottak nem egyetlen személy, hanem inkább egy egész réteg véleményét tükrözik, találkozásaimat én sem kapcsolnám személyekhez, hanem az általánosítás jogával élve szeretném összefoglalni, hogy számomra és számunkra milyen szélesebben gyűrűző és távolabbható tanulságokat eredményeztek e találkozások. Pethő Tibor A BELYEG ÜDVÖZLET A HAZABOL Gyűjtse a magyar bélyegeket, kérje kereskedőjétől.
