Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-07-26 / 15. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK Miamiak Magyarországon C:\RUFEL RENANDE, született BOZSÖ JÜLIA (született Szegeden 1934-ben, anyja neve Nyinkó Anna) 1956-ban az Egyesült Államokba vándorolt (Island Providence). Keresi édesanyja Szegedről, akinek 1968 ja­nuárja óta nem Irt. GÁSPÁR GYÖRGY (született Pitvaroson 1943. április 24-én, anyja neve Mucsi Piros­ka) 1964-ben az Egyesült Államokba távozott. Keresi édesanyja, akinek 1961 januárjában irt utoljára. FEHÉR LASZLÖNÉ, lányneten SZÖDY JOLÁN (született Budapesten 1911. november 6-án) és fia, FEHÉR LÁSZLÓ MIHÁLY (született Buda­pesten 1939. október l-én, anyja neve Szödy Jolán) 1944-ben külföldre kerültek. Keresi édesanyja Budapestről, akinek 1948-ban Linz­ből írt utoljára és közölte, hogy az Egyesült Államokba vándorolnak. Azóta ném adtak életjelt magukról. Fehér Lászlóné édesanyja 8 hónapja súlyos bete­gen fekszik. RICHNOVSZKY ESZTER (férjezett GOMBKÖTŐ IMRÉNÉ) szüle­tett Győrött 1939. május 11-én, anyja neve Rusznyák Eszter) 1956-ban Ausztráliába távozott. Keresi édesanyja, akinek 1962-ben irt utoljára. BARATH MIKLÖS (született Szentendrén 1921-ben, anyja neve Pi­­varrsek Mária) 1944-ben külföldre távozott. Keresi nagybátyja Sze­gedről. Baráth Miklós 1941-ben Linzből irt Triesztben élő szüleinek. RATÖTI JÓZSEF (született Szolnokon 1936. november 20-án, anyja neve Rátóti Erzsébet) 1956-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi édes­anyja, akinek 1968 húsvétjára Irt utóljára Waratah-ból (N. S. W. Australia). Édesanyja karácsonyi lapja e címről visszajött. BLASKOVITS IRÉN (született 1936. április l-én, anyja neve Toldi Ilona) 1957-ben az Egyesült Államokba vándorolt. Keresi édesanyja Budapestről. Blaskovits Irén 1958-ban Pécsre irt nagyapjának, aki időközben meghalt és a levelek megsemmisültek. SEBESTYÉN ISTVÁN (született Nagyvarsányban 1921 decemberé­ben, SEBESTYÉN IDA (született 1923-ban) és SEBESTYÉN GYÖN­GYI (született Nagyvarsányban 1925-ben, anyjuk neve Kis Ida) 1946- ban Ausztráliába kerültek. Keresi gyermekeit édesapjuk Ipolyvecsé­­ről. KISS ZOLTÁN (született Pápán 1912-ben, anyja neve Sebők Vilma) 1944-ben Ausztráliába vándorolt. Gyermekei neve Judit és Zoltán. Keresi nagynénjük Pécsről. DARGAI SANDOR-t (született Vattán 1921-ben, anyja neve Varga Zsuzsanna), aki 1946 óta franciaországi lakos, keresi testvére Vattáról. CSERVESZ KATALIN (született 1906-ban Segesváron, anyja neve Gidó Julianna) 1928-ban Argentínába vándorolt. Keresi Kanadából unokatestvére, Gidó Gábor. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket ke­resőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. Postafiók 292, BUDAPEST 62. Carufel Renande Óloméink lufíielniéhe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 Ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor lér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési dija az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 16 frank, Nagy-Britannia: 24 shilling. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállítás költsége benne foglal­tatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek elfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság. Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfoga­dunk egyévi előfizetési dij fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek min­denütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a kővetkező cégek útján is: ANGLIA: Collet's Holdings Ltd., Denington Estate, Wellingborough, Northants. — The Danubia Book Co., 18. Shaftesbury, London, W. 1. — ARGENTINA: Juan Horváth Lavalle 361 Entreplso 5. Buenos Aires. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Kil­­da, Vic. — A. Keesing, G. P. O. Box 4886 Sydney. — GLOBE Hun­garian Bookshop, 173 Pitt Street, Sydney N. S. W. — AUSZTRIA: Vertrieb Auslündischer Zeitschriften, Höchstädtplatz 3., A—1200 Wien. — Murawa et Co., Postfach 159, A—1011 Wien I. — Rudolf No­wak GmbH. Köllnerhofgasse 4. A—1011 Wien I. — BELGIUM: Du Monde Entier, 5, Place St. Jean, Bruxelles. — Mmc Tolnay, 172, rue Hesbaye, Liege. — BRAZÍLIA: Livraria Bródy Ltds. Rua Cons. Cris­­plnlano 404—30, Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Rua 1 de Abril 252 5° e/53, Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Langemosevej 37, 2880 Bagsvard. — FINNORSZÁG: Akateemlnen Kirjakauppa Kes­­kuskatu 2„ Helsinki — 10. — FRANCIAORSZAG: Société Balaton, 12, rue de la Grange-Batellére, Paris 9°. — HOLLANDIA: „Librex” Agenturen, Pallieterstraat 57. Amstelveen. — „Club Qualiton”, Prin­­senstraat 26. Amsterdam C. — IZRAEL: Alex Gondos — Bét Hak­­ranot, 16 Herzl Str. Halfa. — Hadash, Nesz Ciona Str. 4. Tel-Aviv. — Lepac Ltd., 15, Rambam Str. Tel-Aviv. — JAPAN: Maruzen Compa­ny Ltd., 6, Tori-nlchomc Nihonbashi, Tokyo Central. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19, Prince Arthur Street, West, Montreal 18. — Europa Agency, 20« Burns Bldg., Galgary 21 Alberta. — Pannónia Books, 2, Spadina Road, Toronto 4. (Ont.) — NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kubon und Sagner, Schliessfach 68., B München 34. — Dr. George Milotay, Bröhlergasse 14, 7 Stuttgart- Bad Cannstatt. — W. E. Saarbach, Follerstrasse 2., 5 Köln 1. — Griff Verlag — CJváry, Titurelstr. 2. München 81. — NORVÉGIA: Tld­­sakrlftsentralen (Subscription Centre), Tanúm — Cammermeyer, Os­lo, Ka 1 Johansgt. «1/43. — A/S Narvesens Lltteratur, Tjenelte, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — OLASZORSZÁG: Andrei Lazar, Via Monte delle Gioie 24., 00199 Róma. Llbrerla Commlssionarla Sansoni, Via Lamarmora 45, Firenze. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bok­­handeln, Drottnlnggatan 7—9. Stockholm, 1. — A. B. Sandbergs Bokhandel, Osteuropeiska Avdelningen, Brahegatan 3., Stockho'm 5. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday et Co., Binnlugerstr. 55., Allschwlll. — Pinkus et Co., Froschaugasse 7., Zürich l. — USA: Center of Hungarian Literature Inc., 1538 Second Avenue, New York. N. Y. 10028. — Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120. — Dezső Hadházy, 4916 W Diversey Áv., Chi­cago, HI. 60639. — Corvin, 1590 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Book Agency, Inc., Hunnia Service House, 1592 Second Ave. at 82nd St., New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia, Edif. Vllloria Apto 21.. Sabana Grande, Caracas. Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÜRA cégnél is, amelynek címe: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és elmüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leinti, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbltések közlését is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 13. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai Időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2. 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi idő szerint 19.00-tól 19.30-lg) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tól 23.30-ig) és a nyugati partvidéken (helyi Idő szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 19.8, a 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amerlkában él honfitársaink számára (riól Időszámítás szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 16,8, 19,8. 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 21.30-töl 22.30-lg a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken helyi idő szerint 21.00-től 22.00-ig, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhul­lámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Ma­gyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor Igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest | Rotációs mélynyomás | Index, 26.506 .4 Miami Magyar—Ameri­kai Kultúr Klub szervezésé­ben 116 tagú magyar rokon­­látogató csoport érkezett hat hétre Magyarországra. Foga­dásuknál a Magyar Rádió Szülőföldünk adása, a Magyar Távirati Iroda és lapunk munkatársa képes riportot készíteti. A csoportot Práger Jenő, a klub vezetőségi tag­ja, a miami magyar rádió tulajdonosa vezette. A cso­port tagjai között volt a töb­bi között Márki Kálmán és felesége, Dattler Lajos és fe­lesége (a Magyar Szó ügyin­téző bizottságának titkára is). A Magyarok Világszövet­sége a klub tagjai részére két kirándulást szervezett. Az egyik kiránduláson, ame­lyet képriportunk mutat be, a Duna-kanyar nevezetessé­geit, Szentendrét, Visegrádot és Esztergomot látogatták meg. Práger Jenő, a csoport vezetője (Novotta Ferenc felvételei) A csoport a visegrádi Fellegvár bejárata előtt A visegrádi vár panoráma kilátójában MÉQ EQYSZER AZ AUSZTRÁLIAI MAQYAR HÉTRŐL Ne csodálkozzanak kedves olvasóink, ha olykor egy-egy személyre, eseményre, témára ismét visszatérünk. Több meg­gondolás játszik közre az ilyen visszatérésnél. Sokszor a nagy távolság, amely az eseményben szereplőtől, a levelet írótól elválaszt, csak úgy győzhető le, ha folyamatosan megvan a kapcsolat, ha valamely ügyet ismét előveszünk fejlődése, elő­rehaladása egy-egy új szakaszában. Sokszor maga az eset oly érdekes, vagy elvileg, érzelmileg oly fontos, hogy ha újabb hírt kapunk felőle, szeretnénk örömünket rögtön megosztani olvasóinkkal. Szentessy tanár úr munkáját — amelyet a távoli Ausztrá­liában fejt ki, nagy odaadással ismertetve a magyar kultúrát — ilyen fontos ügynek érezzük, ráadásul ő maga megragadó példát mutat a nagy távolság legyőzésének lehetőségéről. A tavasszal Magyar Hetet rendezett a Magyarok Világszö­vetsége és a Kulturális Kapcsolatok Intézete támogatásával. Tehát sok mindent — népművészeti tárgyakat, könyveket — Magyarországról kapott. De volt valami, amit neki magának kellett a tárgyakhoz hozzáadnia: lelkesedését s azt a huma­nista szemléletet, amely szinte belső kötelességérzettel, hiva­tástudattal készteti rá, hogy egymástól távol élő népeket a kultúra erejével összekössön, közelhozzon egymáshoz. Az aláb­biakban néhány részletet közlünk Szentessy tanár úr levelé­ből, amelyben az általa alkalmazott módszert — a „közelho­­zás” módszerét — ismerteti. „Ezen a héten, illetve két héten át minden tantárgyban ma­gyar kultúrával foglalkoztunk. A 26 tagú tanári karban nincs rajtam kívül magyar származású kolléga, ennek ellenére a magyar kulturális hét olyan sikerrel járt, hogy 1970-ben va­lószínűleg egy osztályban egy egész szemesztert fogunk a magyar kulturális élet tanításának szentelni. Mit jelentett ez a mostani? A kiállítás csupán a gócpontja volt a diákjaink, a tanáraink tevékenységének. Az én célom az volt — és remé­lem, el is értem —, hogy a Magyar Hét minden tantárgyat át­­iogó kulturális munka legyen. így például angol irodalmi órá­kon 420 növendékünk a magyar irodalom valamelyik részével ismerkedett meg. A kötelező francia nyelv tanítása helyett ezen a héten a franciazrakos tanáraink nem azt a nyelvet ta­nították, hanem a magyar r.uelv rejtelmeivel ismerkedtek meg maguk is és ismertették meg iiövendékeinket. Ugyanez volt a kép a földrajz, történelem és mindek egyéb órán is. Művészet­­történetben, szabadkézi rajzban, mértani rajzban a kiállítás anyagát felhasználva diákjaink magyar motívumokat tervez­tek, sőt tojást festettek népművészeti rajzok alapiín Magyar származású szobrászművész barátom ismertette meg a megyar népművészettel diákjainkat. Az én tantárgyamban, matema­tikában, továbbá fizika, kémia, biológia órákon magyar tudó­sok munkáját ismertettük meg növendékeinkkel. Elértük, hogy nemcsak diákjaink, hanem az egész város felfigyelt munkánkra és annak alapján esténként a vendégek, szülők tömegesen látogatták a kiállítást. Körülbelül ötszáz ember kóstolt magyar ételt, mert lányaink, akik főzni i* tanulnak, az iskolában magyaros uzsonnával látták vendégül látogató­inkat.” Különösen érdekessé teszi ezt a kezdeményezést, hogy Cor­­ryong városában nincs magyar család. Tehát nagyszabású is­merkedésről, népek ismerkedéséről van szó, amelynek köl­csönössége is érdekli Corryong lakosait. Kérdéseikre Szentes­sy tanár úr elmondta, hogy vannak Magyarországon Ausztrá­liáról szóló könyvek s vannak ausztrál íróktól magyar nyelven megjelent művek is. Szentssy tanár út folytatni akarja a meg­kezdett munkát s arra gondol, hogy talán lesznek más orszá­gokban élő s a magyar kultúrát és az új és régi haza közti baráti szálak szövését fontosnak érző honfitársak, akik kö­vetik példáját. „Talán a Magyar Hírek világban szétszórt ol­vasói közt — írja — hasonló gondolatokat s tetteket fog élesz­teni az, amit a mi iskolánkban elkezdtünk." Kívánjuk, hogy így legyen, s kívánunk sok sikert Szentes­sy tanár úr munkájához s üdvözöljük a kedves corryongiakat, akik nem angol fordításban, hanem a mi nyelvünkön mond­ták: „Magyar Hét”... S. M. Hogyan tanuljon májét a kicsi magyarul Mint már nem egyszer utaltunk rá, kint élő honfitársaink ma­gyar nyelvhez fűződő kapcsolatának számtalan változata van s számtalan változatával találkoztunk már mi is levelezésünk során. Az élet olyan helyzeteket teremt s olyan igényeket szül, amelyeket nehezen tudnánk kitalálni. Íme, egy legújabb vál­tozat, amely nemrég került az asztalunkra, egy még meg sem született kis honfitársunk magyarul tanulásának gondja. Fia­tal házaspár, az anya német, az apa magyar, egymással ango­lul beszélnek. Most várják első gyermeküket és máris azon törik a fejüket, hogyan tanuljon majd a kicsi magyarul. Ha van valami, ami megindító s egyben mélységesen elgondolkoz­tató, ez az eset minden bizonnyal az. „Lenne egy nagy kéré­sem. — írja P. C. Sch. honfitárs —, mi most várunk kisbabát, az elsőt, és miután a feleségem német és egymással angolul beszélünk, szeretnénk a gyereket mind a három nyelven fel­nevelni. Mi lenne a legjobb módszer erre?” Legjobb módszert, azaz egyetlen jó, egyedülálló módszert nem tudnánk ajánlani. De azt tanácsoljuk: szerezzenek be magyar mesekönyveket, s az édesapa a képeket — állatok, növények, tárgyak képeit — magyar nevükön ismertesse meg a kicsikével. Azonkívül az édesapa beszéljen a gyermekkel magyarul. A németet édesanyja révén, az angolt pedig játszó­társaitól és az iskolában úgyis elsajátítja. S ha az apuka gyer­mekével magyarul beszél, ennek lehet még egy kedves ered­ménye: talán a kicsivel együtt a mama is megtanul magyarul. Továbbfejlesztik a gyermek- és ifjúságvédelmi hálózatot A gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztéséről kiadott kormányhatározat értelmében fontos feladatokat kell megol­dania a Művelődésügyi Minisztériumnak. A nevelőotthonok korszerűsítésének koncepciója szerint fokozatosan olyan háló­zatot kell kialakítani, amely biztosítja a gyermekek egészségi és neveltségi állapotának megfelelő elhelyezést. Ehhez három forrásból teremtik elő az anyagiakat: a minisztériumi keret­ből, a megyei fejlesztési alapból és a patronáló vállalatok, szövetkezetek anyagi hozzájárulásából. Fontos feladata a minisztériumnak, hogy megteremtse a lehetőséget a nevelőotthoni hálózat korszerűsítésén kívül a személyi és dologi feltételekhez is. Ezért javítják a nevelő­­otthonok kulturális ellátottságát, szélesítik a hivatásos párt­fogói hálózatot, pszichológusokat, orvosokat, gyakorlott peda­gógusokat és logopédusokat alkalmaznak a gyermek- és ifjú­ságvédő intézetekben, s megfelelő anyagi megbecsülésben ré­szesítik őket. Továbbá irányelvtervezeteket dolgoztak ki a ne­velőotthonok korszerűsítésére, a gyámügyi eljárásról pedig miniszteri rendeletét adnak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents