Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-07-26 / 15. szám
f /láttuk., o hallottuk... 1970-ben lesz kétszáz éve, hogy megjelent Sajnovícs János Demonstratio című műve, amellyel bebizonyította a magyar nyelv finnugor eredetét. Az évforduló megünneplésének előkészítésére az Akadémián Sajnovics-emlékbizottság alakult. Az előzetes tervek szerint 1970. május 12—14. között Székesfehérvárott Sajnovics János szimpozion címmel nemzetközi tudománytörténeti tanácskozást, a tudós szülőfalujában, Tordason pedig Sajnovics-emlékünnepséget rendeznek, * 165 vendéghallgatóval július 13-án megnyílt Pécsett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat A népek barátsága elnevezésű nyári egyeteme. A tizenegyedik alkalommal sorra került kéthetes rendezvényen, amelyen a külföldi vendégek Dél-Dunántúl nevezetességeivel ismerkednek, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Franciaországból és az Egyesült Államokból vesznek részt. * Zalotay Elemér tervezőmérnök irányításával tíztagú szombathelyi alkotókollektíva képviseli hazánkat azon a nemzetközi pályázaton, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ iparfejlesztési szervezete és egy nemzetközi konferencia székházának tervezésére írtak ki Bécsben. * Mintegy ezer külföldi szakember érkezését várják szeptember 15. és 20. között Budapestre, a 22. nemzetközi művészettörténész kongresszusra. A Szépművészeti Múzeum erre az álalomra szeretné Budapestre hozatni Londonból, Dublinből, letve a New York-i Metropolitan Múzeumból az ott Leonardo da Vinci alkotásaként őrzött kis bronz lovasszobrokat. Az előbbi háromhoz hasonló példány ugyanis a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét is gazdagítja, s a múzeum igazgatósága a nemzetközi kongresszusra hazánkba érkező művészettörténészektől várja a döntést: kinek a tulajdona a valódi Leonardo-alkotás és hol őriznek hamisítványt? * Verzár Frigyes, a baseli egyetem professzora az élettan tudományának jelenlegi helyzete és jövője címmel nagy tetszéssel fogadott előadást tartott a Magyar Élettani Társaság 35. vándorgyűlésén. A világhírű magyar filozófusnak Gömöri Pál egyetemi tanár nyújtotta át a Magyar Orvosi Társaságok és Egyesületek Szövetségének tiszteleti tagsági oklevelét. * Száz évvel ezelőtt, 1869 július 10-én született Kandó Kálmán gépészmérnök, a vasútvillamosítás világhírű úttörője. Legnagyobb érdeme, hogy korát megelőzve megteremtette a villanymozdonyok gazdaságos alkalmazásának feltételeit. Ne* véhez fűződik az Evian—Bains közötti első, háromfázisú közúti villamos vasút és az olasz Valtellina vasút építése, amely a világ első nagyfeszültségű váltakozó áramú vasúti vonala volt. * Rohmann Henrik, az Állami Operaház hárfaművésze Amerikába utazott, alhol zsűritagként részt vesz a Hartfordban megrendezendő hárfa-világversenyen. Maros Rudolf zeneszerzőt pedig az 1970-es baseli modern zenei fesztivál nemzetközi zsűrijébe választották be az Űj zene Nemzetközi Társaság hamburgi kongresszusán. * A Magyar Camping és Caravanning Club a magyar kempingezési lehetőségek megismertetésére Budapesten, a Vili. kerületi Múzeum utca 11. szám alatt tájékoztató szolgálatot nyitott. * Tóth Aladár zeneesztéta, az Operaház egykori igazgatója emlékére az idén első ízben boosát ki bérletet az Operaház. A bérlet az Erkel Színház tíz előadására szól. * Nemzetközi filmes forgalom tanúi lehettünk a Ferihegyi repülőtéren: magánrepülőgépén Budapestre érkezett Charles Bluhdorn, a Paramount filmgyár elnöke, valamint Luigi Luraschi, a Paramount római irodájának vezetője. Ugyanezen a napon érkezett a magyar fővárosba Dino de Laurentis. a neves olasz filmproducer és rendező két lánya társaságában. A filmszakemberek itt-tartózkodásuk alatt koprodukciós tárgyalásokat folytatnak a Hungarofilmmel. * A Tátrai vonósnégyes a nyáron a salzburgi nemzetközi zenei fesztiválon szerepel. 'WNAAAAAAAA/WWNAA REJTVÉNY Az épülő Hotel Intercontinental távlati képe Sajtótájékoztató az epulo Hotel Intercontinentalban Az év végén megnyíló Hotel Intercontinental az utóbbi 12 esztendő legnagyobb idegenforgalmi létesítménye lesz, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az épülő hotel nyolcadik emeletén, stílusosan a leendő elnöki lakosztály helyén tartottak. A sajtótájékoztatón megtudtuk hogy már érkeztek helyfoglalások, sőt olyan szoba is akadt, amelyet már ketten is le akartak foglalni. Egyébként a tetőteraszon Csillagfény néven zenés-táncos bár várja majd a vendégeket és a régi Duna Szálló épen maradt, évszázados pincefalai között borozót alakítanak ki. Képriportunk ma még az építkezés egyes fázisait mutatja be Már a szálló tetőrúsz beton párkányát egyengetik a kőfaragók Sajtófogadás a szálló még kissé hiányos nyolcadik emeletén (MTI felv.) MAGYAR-ANGOL REKLÁMMEGALLAPOüA S Tíz évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a magyar külkereskedelmi vállalatokkal az angol Envoy Journals Ltd. kiadó, amely az elmúlt évtized alatt több magyar vonatkozású műszaki és tudományos eredményeket ismertető cikket jelentetett meg szaklapjaiban, mint amennyit az összes többi angol lap közölt — mondta Peter Zenter, az Envoy Journals Ltd. igazgatója budapesti sajtófogadásán. Bejelentette, hogy az Ifjúsági Lapkiadóval megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Delta tudományos folyóirattal és a televízió Deltaműsorával hírcserét bonyolítanak le. \AAA/WV\AAAA/WWW Harminc kiállítás várja a Balaton vendégeit Tartalmas és élményt kínáló program várja az üdülő és kiránduló vendégeket a Balaton-part, valamint a Bakony és Somogy megye távolabbi településein berendezett múzeumokban. Az üdülőövezet — a kirándulóvidékkel együtt — mintegy 30 kiállítást kínál az érdeklődőknek; a leggazdagabb a keszthelyi, a veszprémi és a tihanyi múzeum kiállítása. A távolabbi kirándulóhelyeken — többek között —, Veszprémben a Bakonyi Múzeum, a Várkapu kiállítóterme, a romkert, Sümegen a Kisfaludy Emlékmúzeum, Somogytúron a Kunffy-képtár, Tüskeváron a Somlói Helytörténeti Múzeum kínál tartalmas programot. A török Budán, Izabella királynő és a csecsemő király töröktől kölcsönzött ökrök vonta szekereken, útban Erdély felé, a „másik” magyar király, Ferdinánd pedig valahol Bécs és Prága között, vagy éppen Karintiában. A középkori magyar állam megszűnt, területén három hatalom, három „ország” alakult, ámbár életképes egyik sem lehetett (pontosabban; kettő, hiszen a török megszállta terület önállóságáról szó sem volt). I. Ferdinánd kezén maradt az ország nyugati része, a Felvidék, 35 vármegye, délen pedig Horvátország és Szlavónia egy része. „Királyi” Magyarországnak szokás e területet nevezni, amelyet az osztrák örökös tartományokkal, és a cseh korona országaival a király személye kapcsolt egybe. Ez a meglehetősen különböző múltú és adottságú együttes pedig azáltal, hogy Ferdinánd a Habsburg-dinasztia tagja volt — amelynek ekkor már földrészeket átívelő hatálma és birtokai voltak —, függvénye lett a világpolitikai áramlatoknak. Nem alakító részese, csak függvénye, mert — egyelőre — ennél többre erejéből nem tellett. Ferdinánd cselekedeteit — és ebből következőleg országa sorsát — a hatalmas Habsburg-birodalom érdekei kormányozták. E birodalom érdekei pedig azt kívánták meg, hogy a különböző, rendi kormányzatokkal rendelkező országok helyett egységes, központilag irányított állam legyen. A kor, a fejlődés követelméúye ez, hiszen igényeivel és feltételeivel megismerkedhettünk Mátyás megszakadt kísérlete során. A központi hatalom feltételei között ott szerepelt a központosított közigazgatási apparátus, és a zsoldoshadsereg. Mindehhez azonban a királyság hagyományos bevételei nem voltak elegendőek. Az uralkodók ezért növelték az adókat, új pénzforrásokat kutattak fel, kölcsönöket szereztek. Támogatták és igénybe vették a polgárságot, amely így erősödve idővel éppen a feudalizmus alapjait ingatta meg. Több évszázados folyamat volt ez, amely a kelet-európai feudalizmusokban másként ment végbe — már ahol végbe ment —, mint Nyugat-Európában. A Habsburg-birodalom és magyar uralkodóosztály viszonyát — a centralizáció kétségtelen szükségessége, s a függetlenségi törekvések miatt — rendkívül bonyolulttá tette. Mai történelemírásunk és kutatásunk egyik legvitatottabb pontja ez, a későbbiek folyamán még többször — már a konkrét példák során — visszatérünk rá. A kérdést az teszi szövevényessé, hogy a rendi törekvések hazánkban. összenőttek a függetlenségi harcokkal, s utóbbi szükségszerűen tompította az előbbi retrográd tendenciáit. Sőt, a régebbi történetírás és szépirodalom időszakonként egyenesen dicsőítette az egyébként kiáltóan maradi rendi magatartást, mivel németellenességévél és Habsburg-elilenességével egy tőlük független, önálló Magyarországot követelt. Az aztán már a dolog másik oldala, hogy éppen maradisága miatt, még amikor esetleg lehetősége lett volna rá, akkor se volt képes a függetlenség megvalósítására. A függetlenségi harcokat egyidejűleg átszőtte az elnyomott osztályok küzdelme a nagyobb szabadságért, a jobb életkörülményekért. A magyar szabadságharcok és felkelések többsége, a Habs-,, burg-hatalom ellen, mint népi, vágj' népre támaszkodó mozgalom kezdődött, s nemesi vezetői ettől jobban megrettentek, mint amennyire a függetlenséget vágyták. Ha tehát a következő évszázadok függetlenségi küzdelmeit értékeljük, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk, hogy e küzdelmek a rendi- és osztályküzdelmek kivetítődéseként jelentek meg. Ferdinánd uralkodása első éveitől kezdve igyekezett kiépíteni a központi kormányszerveket (Hofrat, Geheimrat, Hofkanzlei, Hofkammer stb.). Működésüket azonban az osztrák, cseh és magyar rendek ellenállása akadályozta, olykor meg is hiúsította. A nádori méltóságot, mivel a nádor az uralkodó teljhatalmú helyettese, betöltetlenül hagyta, s helyette teljhatalommal nem rendelkező helytartót és helytartótanácsot nevezett ki. A pénz- és hadügyet magához vonta, de a közigazgatást és az igazságügyet nem sikerült központosítania: Magyarországon a megyék teljesen függetlenül intézik ügyeiket. A rendi erők háttérbe szorításához hiányzott a pénzügyi alap. Ferdinánd ugyan számos intézkedést tett, hogy a rendektől független belső anyagi forrásokat nyisson, uralkodása költségeinek tetemes részét banktőkések roppant hiteleiből biztosította. (Egyedül a Fugger-háznak egymillióval volt adósa.) Nehéz helyzetben volt az adóval, amelyet a rendek ajánlottak meg. A központi hatalom érdeke, hogy védje adófizetőjét, a jobbágyot uraival szemben, viszont az adót megszavazó rendek akkor támogatták az államot, ha az biztosította legfőbb kiváltságát, jobbágyai szabad kizsákmányolását. Legélesebb harc közöttük a szabad költözködés jogának visszaadása körül robbant ki. Az 1556-os országgyűlés ugyan felszabadította az örökös röghözkötöttség alól a jobbágyot, de olyan feltételekhez kötve, amelyek a gyakorlati megvalósítást majdnem a semmivel tették egyenlővé. A nemesség a török hódítás okozta anyagi és véráldozatokna hivatkozva ragaszkodott foggal-körömmel kiváltságához, az adómentességhez. Ferdinánd viszont ugyancsak a török elleni védekezés címén próbálta megadóztatni a nemességet, legalább annak legszegényebb, jobbágytelken élő tagjait. De a nemesség tudta, hogy ha csak kis részben is enged, a nemadózás elve vész el, s legközelebb már az egész nemesség következik. Ferdinánd kísérletei sorra kudarcot vallottak. Pedig az is kétségtelen volt, hogy a török veszély mindenkor fennállott, most már nem is a határokon, hanem az ország belsejében. Ellene védekezni kellett, a védekezéshez pedig pénz, katona, hadianyag és korszerű technika kellett A korszerű — s ha teljességgel nem is, de mindenesetre célszerű — védelmi forrna a végvárrendszer, a magyar történelem ez oly jellegzetes jelensége volt. A végvárak kiépítése felszerelése — és tulajdonjoga lett a következő évek kulcskérdése! (Következik: Szigeti és egyéb veszedelmek) B. P. 8
