Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-07-12 / 14. szám
Gyermekportré (Vámos László felvétele) Miuae JKaLoin sikere c4nyal honban Visszatérő, mondhatnánk állandó téma lapunkban a magyar nyelv és a kint élő magyarság viszonya. E viszonynak az anyanyelvhez — amely akkor is anyanyelv, ha a gyermek már kint született — számtalan változata van. A legkülönbözőbb vonatkozások, érzelmi szálak, vagy tudatos kulturális törekvések, irodalmi, nyelvi érdeklődés, a család „öregeihez” fűződő szorosabb kapcsolat — lehetnek a magyar nyelvvel való foglalkozás indítékai, s a felsoroltakon kívül természetesen számtalan variáció adódhat, körülbelül annyi, ahány magyar család él odakint. E variációk egyikét szeretnénk megismertetni olvasóinkkal, méghozzá — anekdótikusan kedves, derűs sztori lévén — szó szerint, amint H. E. angliai olvasónk levelében áll. „A Magyar Hírek 1969. január 25-i számában közölt érdekes cikkhez: ,Magyarul tanulni’ — szeretnénk mi is hozzájárulni egy rövid, de igaz történettel. Robika 4 éves volt csupán, amikor nagymamája, egy meséskönyvet, „Sicc a Szaharában” juttatta ki ajándékként. A kicsi roppant érdeklődéssel figyelte a képeket, hallgatta esténként a mesét — mint általában minden gyermek. Napokkal később az utcán játszadozó gyerekek — angolos kiejtéssel ugyan — ismerős hangzású szavakat kiabáltak egymásnak, ami megütötte feleségem fülét: ,Strucc Malvin', ,Róka Rudi’, ,Trombi\ „Jeges Mackó’ stb. Rövid nyomozás eredményeként kisült, hogy Robika nemcsak megértette négyéves fejjel a magyar meséket, hanem azokat önszántából lefordította angolra és elmesélte pajtásainak, akik olyannyira élvezték, hogy megtanulták a magyar neveket is — melyeket lehetetlen volt lefordítani angolra. E rövid kis történet igazolja a régi közmondást ,tgy lesz a tanítványból mester’ avagy idegen országban négyéves kisfiú tolmács.” BEMUTATJUK A BUDAPESTI FRANCIA MŰSZAKI ÉS TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖZPONTOT A központ olvasóterme Nyelvi laboratórium Az Outi—Nord rcs kiállításának részlete. A központban rendezett kiállítás alapján megvásároltuk a cég licenciáját, amely térzsalús építési módot tesz lehetővé Egy gombnyomás és halk suhogással legördül a vetítővászon az elegáns előadóterem falán. A vendégek is gyülekeznek már a Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ Duna utcai helyiségében, hogy megtekintsék a francia Aquitaine—Organico cég kiállítását kísérő filmbemutatót, amely a rilsan nevű műanyag ipari és mezőgazdasági alkalmazási lehetőségeit ismerteti magyarországi vásárlóival. A cég hazánkkal már néhány esztendeje kapcsolatban áll, az idén körülbelül 300 ezer dollár értékű műanyagot, elsősorban poliamidot szállít. A filmvetítés és a szomszédos teremben megrendezett kiállítás is az együttműködés erősítését, esetleges újabb licenc illetve know how ügyletek létrehozását célozza. A francia—magyar kapcsolatok nem újkeletűek, műszaki, tudományos hagyományai is messzire nyúlnak vissza. Aki ismeri Budapest történetét, tudja, hogy a világhírű Eiffel mérnök vállalata építette 1874—77-ig a Nyugati-pályaudvar ma is álló 42 méter széles, vasból és üvegből készült csarnokát, és ugyancsak a francia cég alkotta meg Feketeházi János magyar mérnökkel közösen a szegedi Tisza hidat, amely a második világháborúban elpusztult. De említhetjük a fasiszták által felrobbantott, majd 1948-ban újjáépült szép Margit-hidunkat, R. E. Gouin francia mérnök tervezését, amelyet 1872—76 között a Soclété des Constructions Batignolles emelt a Dunán. Térjünk vissza azonban a jelenbe, azaz 1966 júliusába, amikoris a Francia Köztársaság és a Magyar Népköztársaság külügyminiszterei Budapesten aláírták azt az egyezményt, amelynek alapján 1967-ben létre jött a két ország közötti műszaki és tudományos együttműködés. Az egyezmény a többi közt leszögezi, hogy „a szerződő felek támogatják a másik ország tudományos és műszaki dokumentációs központjának létesítését és fejlesztését országuk területén”. Így jött létre az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ keretében a Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ, amely megalakulása óta ma már valóságos kis tudományos centrummá nőtt a magyar fővárosban, a szép ívelésű Erzsébet-híd tőszomszédságában. Az Association pour l'Organisation des Stages en France-szal — az ASTEF ma már közismert a magyar szakemberek körében — valamint a francia iparvállalatokkal és kutatóintézetekkel együttműködő intézmény tevékenysége exkluzivsága mellett sokoldalú. Előmozdítja a magyar és francia szakemberek tapasztalatcseréjét, rendezvényeket, előadásokat, műszaki napokat szervez, informálja a magyar vállalatokat a francia technika eredményeiről, segíti a francia vállalatokat, hogy termékeiket népszerűsíthessék a magyar szakemberek körében. Könyvtárában megtalálhatók a francia cégek gyártmányismertetői, prospektusai, katalógusai, az évente hatszor, magyar nyelven megjelenő Francia Műszaki Tájékoztató pedig a francia szaksajtóban megjelent érdekesebb cikkeket közli, műszaki újdonságokról ad hírt és a többi között a magyar—francia műszaki és tudományos együttműködésről tájékoztat. rm FRANCIA MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ Olvasótermében — amely látogatásunk alkalmával is népes volt — Larousse-sorozatok, francia szakszótárak, mérnöki kézikönyvek, francia ipari, kereskedelmi évkönyvek. címjegyzékek s vagy 150 féle francia szakfolyóirat áll rendelkezésre s kívánságra díjmentesen készítenek gyorsmásolatot a kívánt témából. Rendszeresek a francia műszaki és tudományos, többnyire házilag szinkronizált filmvetítések a szép kis vetítőteremben, de szívesen kölcsönöznek filmeket, magyar vállalatoknak, intézményeknek. Rendkívül hasznos segítséget nyújt Franciaországba utazó szakembereinknek — évente 50—60 ösztöndíjas magyar szakember utazik ki 4—9 hónapra — a központ audio-vizuális nyelvstúdiója. A nyelvi felkészítésen túl segítséget kapnak a központtól abban a tekintetben is, hogy az érdeklődési körükbe tartozó vállalatok gyártmányaival már itthon megismerkedhetnek, és tájékozódhatnak a franciaországi rendezvények. kiállítások, konferenciák programjáról. Mindezeken kívül az azonos témában már franciaországi ismeretekkel rendelkező magyar szakembereink tapasztalatait is meghallgathatják. Ilyen szakmai beszámolókon legutóbb dr. Konkoly Tibor műegyetemi tanár a francia védőgázas hegesztésről, Balázsi Béla mérnök a mélyépítésről, Matló András tervezőmérnök a párizsi Metróról tartott előadást. Volt orvosi klubnap keretében filmvetítéssel egybekötött előadás a franciaországi betegellátás rendszeréről is. A budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ vezetői rövid idő alatt színes, mozgalmas életet teremtettek Budapest szívében, s ha csak vázlatosan is sikerült erről némi képet adni, már kitűnhet: a két ország közötti baráti együttműködés egyik hasznos és konkrét példájának lehettünk tanúi. H. M. mi Erősödő magyar—angol kereskedelem Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével küldöttség tartózkodott Nagy-Britanniában, a brit kereskedelemügyi miniszter meghívására. A delegációt fogadta Anthony Crosland brit kereskedelemügyi miniszter, Goronwy Roberts, a külügyminisztérium államminisztere. A küldöttség tagjai tárgyalásokat folytattak Lord Brownnal, a kereskedelemügyi minisztérium államminiszterével, John Davies-szel, a Brit Gyáriparosok Szövetségének vezérigazgatójával, a kereskedelmi kamara, a mezőgazdasági, valamint a technológiai minisztérium vezetőjével, látogatást tettek számos brit nagyüzemben. A brit kormány fogadást adott a delegáció tiszteletére. JOGI TANÁCSOK Rokonlátogatás A kedvező időjárás beálltával egyre többen érdeklődnek honfitársaink a magyarországi rokonlátogatásokkal összefüggő teendőikről. Magyar állampolgárok útlevelet (útlevélhosszabbftást), a lakhelyük államában működő magyar külképviselettől (avagy követségtől, főkonzulátustól) kérhetnek. Akik érvényes útlevéllel rendelkeznek, ugyanitt kérhetik a beutazási engedélyt (vízumot). Miután a vízum hat hónapig érvényes, a nyári időszakban nem kel) tartani lejártától. A vízumban megállapított időtartam a magyarországi tartózkodásra 30 nap. A belföldi magyar hatóságok azonban — kérelemre — meghosszabbíthatják az említett tartózkodási időt. L. Gábor (Zürich) gépkocsival történő beutazásával kapcsolatban kér felvilágosítást. A levélben felvetett kérdések többsége sokakat érint, ezért azokra Itt válaszolok. Érvényes útlevél birtokában a gépkocsival érkezők a hegyeshalmi, soproni, röszkei. kőszegi, rábafüzesl, letenyei és biharkeresztesl magyar határállomáson bármikor azonnal megkaphatják a Szalai Béla június 26-án Londonban megtartott sajtóértekezletén elmondotta, hogy a két ország kereskedelmi forgalma a legutóbbi tíz év alatt a magyar kivitel oldalán évi 3,2 millió fontról 10 millióra, a brit export oldalán évi 3,2 millióról 12,7 millió fontra emelkedett. Kijelentette: arra törekszünk, hogy fokozzuk kivitelünket, ezt nagyban elősegítené a meglevő angol behozatali kvóták további liberalizálása. A magyar küldöttség vezetője egyébként közölte, hogy kormánya nevében meghívta Lord Brownt hazánkba aki a meghívást elfogadta. Az államminiszter látogatásának időpontját később tűzik ki. Magyarországra beutazási vízumot, két darab hat hónapnál nem régibb fénykép leadása mellett. Forint-utalványt a határállomásokon működő IBUSZ- klrendeltségeknél Is lehet vásárolni. Magyarországi rokona új lakcímének megállapítását a berni magyar nagykövetség konzuli osziálya útján kérheti. Ehhez közölni kell íokona személyi adatait (születési helyét és időpontját valamint utolsó Ismert magyarországi lakhelyét, anyja leánykori nevét). A gépjárművel Magyarországra utazók figyelmét felhívjuk a magyar közlekedésrendészeti szabályok (KRESZ) betartására, amelyek persze — fő vonalaikban — megegyeznek a világban kialakult szabályokkal. Honfitársaim magyarországi beutazásával kapcsolatos Jogi kérdésekre a továbbiakban is készségesen válaszolok a lap hasábjain, avagy — kifejezett kérésre — levél útján is. Dr. M. 11
