Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-07-12 / 14. szám

■BBS» Balatonalmádi — Napozó nő, Marisa István szobrászművész alkotása parton 8—12 emeletes szállókat tervez­nek. Az óvatos ellenvélemények elhalkul­tak, amikor a tihanyi félsziget végén, a hegy lábánál kiemelkedett a parti fö­vényből a Hotel Tihany betonoszlopa, majd a siófoki parton feltűntek a szál­lósor élére állított, monumentális do­minókövek, amikor építkezésben, közle­kedésben, s az idegenforgalom egész területén behatolt a Balaton térségébe a modern vendéglátás és üdülés szélvi­hara. Csak a gyorsan keletkező, hagyo­mányos balatoni viharhoz hasonlítható az az átalakulás, amely alig tíz év alatt végbement a partokon s végbement a Balaton sorsát intéző emberek tudatá­ban. 1969 nyarán két hatalmas új szálló nyitott kaput a Balaton északi partján, az almádi Hotel Auróra, amely egy csapásra megváltoztatta Balatonalmádi meghitt és kissé unalmas, családi nya­raló jellegét, s a füredi öbölben, a Ba­laton egyik legszebb pontján felépült Hetei Marina, amely egyúttal a Balaton legnagyobb szállója, egyszerre mintegy ezer embert fogadhat elegáns, külső faburkolatú falai közé. Keszthelyen épül a Hotel Helikon, amelynek két­harmad része télen is működik majd, s Hévizén a Hotel Hévíz, amely új fe­jezetet nyit Európa egyik legtekintélye­sebb gyógyfürdőjének történetében. A déli parton a nagyszállók építési prog­ramját a meghittebb, kis befogadó­­képességű touring hotelek építése vál­totta fel, ugyanakkor a vállalati és szakszervezeti üdülők a hotelóriásokkal vetélkedő beruházásokba kezdtek. Elég csak annyit említeni talán, hogy a ba­­latonszéplaki Ezüstparton felépült a Hotel Interpress, a nemzetközi újság­írószálló, a rádió és televízió üdülője, és épül a szakszervezetek nyolc tömb­ből álló üdülője. A balatoni fürdőhelyek befogadóké­pessége tíz év alatt több mint a tízsze­resére emelkedett, ekkora embertöme­get azonban nemcsak elszállásolni, de ellátni és szórakoztatni is elsőrendű kö­telessége a Balaton gazdáinak. Ez a számszerűen is hatalmas igény hozta létre azt a második hullámot, amely új éttermeket, új köntösbe öltöztetett régi csárdákat, önkiszolgáló gyorsétterme­ket, sportkikötőket, szórakozóhelyeket hozott létre. A Balaton két partja köz­igazgatásilag két megyéhez: Veszprém és Somogy megye tanácsaihoz tartozik. Az idegenforgalom terén a két megye közt megkezdődött az egészséges küz­delem, egy nyári „észak—dél háború­ság”, békés és barátságos eszközökkel. Ezt a közigazgatási felosztást követte a vendéglátóipari „harcálláspontok" ki­alakítása. A déli part a Pannónia, az északi part a Hungária vállalatok ha­táskörébe került, természetesen érintet­lenül hagyva s nemes versenyre ösztö­nözve a helyi vendéglátóipari vállala­tokat is. Az „ifj” Balaton szembetűnő jellem­vonásait ez a kettős érdekeltség szabta meg. Kezdetben előre tört a déli part, amelynek fürdési szempontból kedve­zőbbek az adottságai, azután a tihanyi Hotel ^ibany, a füredi Annabella és Marina, az almádi Auróra felépítésével versenybe lépett a romantikusabb északi part. Megváltozott a légkör a Balatonnál, a rangos vetélkedés jogai­ba iktatta a vendéget s ez alakította ki az „új” Balaton elsőszámú vonzerejét, a természeti szépséget, a kellemes idő­járást, a Balaton „régi” erényeit támo­gatva. A Balaton körül több mint kétszáz kilométer kifogástalan út vezet, a leg­kisebb faluban és üdülőtelepen is fel­frissült és kibontakozott a nyár százna­pos ünnepének teljes fegyvertára. Esti szalonnasütés és világhírű művészek balatoni tárlatai, előadóművészek fel­lépése, sport és tudományos tanácsko­zások alkotják a balatoni nyár esemé­nyeinek gazdag programját. A hagyo­mányos füredi Annabálra Kanadából érkezett az első meghívóigénylés — még 1969. januárjában. Az „új” Balaton jó híre túljutott az öreg európai konti­nens határain s ez a tündéri táj belé­pett a világhírű fürdőhelyek előkelő társaságába. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents