Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 10. szám
cd ./lleti'ű pelitu ti színpadán ÁQAY KAROLA A NEW YORK-I BEMUTATKOZÁSRÓL Ágay Karola (A (elvétel a New York-1 Metropolltanben készült) A kiváló festőművész, Gertler Tibor (Gertler Viktor Kossuth-díjas filmrendező és a Belgiumban élő Gertler Endre világhírű hegedűművész (Ivére) Párizsban él, alkot. A közelmúltban a köztiszteletben álló mester magas kitüntetésben részesült. Megkapta a Médaille d'Argent de la Vilié de Parls-t, Párizs város ezüstérmét. A kitüntetést a párizsi városházán M. Bernard Kocher a városi tanács elnöke adta át. A képen: Bernard Kocher városi tanácsos, Claude Debrlon városi tanácsos, Gertler Tibor festőművész, mögötte Mme Nicole de Hauteclocque képviselő és városi tanácsos, valamint René Qaly- Dejean városi tanácsos. A magas kitüntetéshez a Magyarok Világszövetsége és szerkesztőségünk Is gratulál és sok-sok alkotásban gazdag esztendőt kíván. SZÜRETI MULATSÁG FEBRUÁRBAN Brazíliából Írja kedves levelezőnk, I. M. honfitársnő, hogy az idén különösen Jól sikerült a szüreti mulatság, amelyet náluk — számunkra bármilyen furcsán hangzik — február végén tartottak. „A Köpf-testvérek cigányzenekara, amely Jelenleg az egyik legjobb Itteni magyar zenekar, húzta a szebbnél szebb magyar nótákat, ami nagyban hozzájárult a Jó hangulathoz. Magyar ruhás kisgyerekek és lányok felvonulása színes képet adott a mulatságnak. A házaspárokból összeállított énekés tánccsoport sok tapsot kapott.” Képünkön: A legifjabbak a Sao Paulo-I szüreti mulatságon.----r.r .................................................................................................................... Vajon be kell-e mutatni a művészt, akit ezren és ezren ismernek a színpadról? A válasz: igen. Minthogy a budapesti Operaház színpadán szerepel, jogos igény, hogy bemutassuk a Brüsszelben vagy Sao Paulóban, Sydneyben, vagy Londonban élő honfitársainknak. Jóllehet, Ágay Karola sok külföldi színpadon megfordult már, s most éppen a világ egyik legjelentősebb színpadán, a New York-i' Metropolitanben ismerhették meg személyesen. Olyan egyszerű, olyan közvetlen, amint sima szövetszoknyában, pulóverben szemközt ül és beszámol New York-i szerepléséről, hogy szinte zavarba jövök. Lehetséges, hogy ez a szép, szőke, kék szemű fiatal nő sikoltoz a fájdalomtól a Lammermoorl Lucia őrülési jelenetében úgy, hogy eláll az ember lélegzete? — Két előadásra szerződtem — háromszor léptem fel. — Meséli derűs mosollyal. — De talán az elején kezdem. S zengő, dallamos hangján elmondja a nem mindennapi esemény történetét: Negyven esztendő óta Ágay Karola az első magyar énekesnő, aki egyidejűleg a Magyar Állami Operaháznak és a New York-i Metropolitannak is tagja. A két évre szóló szerződés előzménye a múlt esztendőre nyúlik vissza, amikor a világhírű énekesnő, Elisabeth Sdhwarzkopf járt nálunk s hallotta Ágay Karolát az Ariadne Naxosban operaházi előadásán. Hangja olyan mély hatást tett rá, hogy összehozta a Metropolitan igazgatójával, aki Milánóban meghallgatta a magyar ope’ raénekesnőt s tüstént szerződtette. A szerződés alapján ezév elején utazott ki Ágay Karola az Egyesült Államokba, s a napokban tért vissza. (A szerződés szerint két éven belül bizonyos időt ismét odakint tölt majd.) Február 14-én kellett fellépnie a Lammermoori Lucia címszerepében s volt valami, ami különösen „veszélyessé” tette ezt a fellépést: február 4-én Anna Moffo szerepelt a Metropolitan műsorán, mint Lucia. Izgalmas, szívszorongató összehasonlítási lehetőség. Félő, hogy hiába szólal meg a legtökéletesebb koloratúrszoprán a színpadon, ha előzőleg világnagyság szólal meg ugyanabban a szerepben s vele kell a versenyt fölvennie. Nos... az élet még ennél is izgalmasabb szituációt teremtett. Ágay Karola nem Anna Moffo utón, hanem Anna Moffo helyett is fellépett. Gyanútlanul pihent szállodai szobájában, amikor telefonon riasztották: Moffo betegség miatt lemondott, kérik, mentse meg az előadást. — Nem vagyok lámpalázas természet. A világ különböző nagy színpadaitól a tanyasi kultúrházakig annyiféle váratlan helyzettel találkoztam már, hogy általában nem érhet meglepetés. Ezúttal azonban, megvallom, némi szorongást éreztem. Szeretném elmondani: mi hallottuk Anna Moffot Budapesten a Luciában, a Traviatában és elbűvölt, magával ragadott anélkül, hogy kisebbségi érzést keltett volna saját hazai értékeinket illetőleg. Csöndben regisztráltuk, hogy nálunk is van, aki ezt ugyanígy „megcsinálja”. Igen, de amit mi tudtunk, azt a New York-i közönség nem tudhatta. És Ágay, amikor színpadra lépett, csak azzal számolhatott, amit a közönség nem tud róla. Nem tudhatták, milyen a magyar énekesnő, akit a világhírű Moffo helyett „kaptak”. Neki magának alig volt ideje hogy rádöbbenjen: nemcsak önmagáért kell helytállnia, hanem világnagyságot kell pótolnia egy olyan előadásban, amelyben a közönség Moffora számított, Moffohoz méri őt. Nos, nem okozott csalódást annak a közönségnek, amelyik aznap Moffo kedvéért váltotta meg a jegyét. Másnap a New York Times és New York Post elragadtatással írt róla, azon az előadáson, amelyen már öt hirdették, s az emberek miatta mentek el, szintén zsúfolásig megtelt a Metropolitan háromezer személyt befogadó nézőtere. Egyébként sikeréről keveset beszél, annál többet arról, hogy milyen kedvesek voltak hozzá a Metropolitan vezetői és a kollégák, a tenoristapartner, akivel — beugrásakor — egyszer sem volt alkalma próbálni, a fuvolás, akivel viszont sebtében, az előadás szünetében próbálta el az őrülési jelenetet. Találkozott a Metropolitan tagjai közt a magyar Ordassy Sárival, Carelli Gáborral, Kónya Sándorral. Miközben szeretettel gondol vissza — s a jövő feladatait illetőleg előre is — a Metropolitannal való kapcsolatára, közben itthon énekli kedves szerepeit: a Rigoletto Gildáját, a Varázsfuvola Éj királynőjét, Hunyady László Szilágyi Erzsébetét és Gara Máriáját, Hoffmann meséiben mindhárom nőt, Olympiát, Giuliettát és Antóniát. Hogy mi a siker titka? Hűvös, kék szemében most váratlanul ibolyaszínű lángok lobbannak: — Nagy fegyelem, kitartás, szigorúság. Minden előadásra úgy indulok, mintha premierre készülnék. Hiszen — ha én ötvenedszer éneklem is a szerepet — a közönségnek minden előadás első. A zene örök szépséget közvetít a világ bármely részén élő embereknek, s jó is, de felelősség is, hogy e közvetítésben részt vállalok. Soós Magda JCtdms OLaaióink ! Számos levélben kérték, hogy amennyiben mód van rá, a lapban az Egri csillagokhoz hasonlóan közöljünk további képregényeket. A kérésnek szívesen teszünk eleget, sőt úgy helyezzük el, hogy a részleteket Olvasóink kivághassák és folyamatosan összegyűjthessék, majd beköthessék. A szerkesztőség a regény befejezése után borítólapot is közöl, amit, ha kartonra ragasztanak majd, formás kis könyvet készíthetnek maguknak. Mint látják, előző számunkban meg is kezdtük a regényközlését, Jókai Mór; A kőszívű ember fiai című közkedvelt olvasmányt. Minden számban négy könyvoldalt adunk, tehát a könyvet négyoldalanként kell majd összefűzni és bekötni. A képek sorrendjét úgy alakítottuk ki, hogy csak a kivágott és összehajtott lapok adják a képregény folyamatosságát. Könynyítésül — figyeljenek Olvasóink a képek számozására. A regényhez és a könyvkötéshez előre is jó szórakozást kívánunk. „Drága fiaim I Bátyátok hazaérkezett Oroszországból. ín hívtam haza. hogy elfoglalja a csaladunkat megillető örökös főispánt lisztet. r ^'~nji i"" j n< i * 1 ^ Atyátok végső kívánsága szerint, hat héttel haldia után, kézfogót tartottunk, de nem én nyújtottam kezemet Rideghvdry Bencének, hanem Ödön veszi nőül Ldnghy tiszteletes lányát, Arankát, bátyátok tehát rangján alul házasodik, de A számításaiban csalatkozott Rideghvdry mindent elkövetett, hogy megu-.^,,^^ • ■■■■-«/gyűlésre felvonultatta valamennyi konzervatív hlvét, de bátyátok jelenléte erőt adott a haladó pártiaknak; szónokaik bátran hangot adtak követeléseiknek. ' 1 1 ff Ödön beiktatását. A megye-Jókai Mór: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI Képregényváltozat. Szöveg: Cs. Horváth Tibor, rajz: Korcsmáról Pál. A következő pillanatban a szín recsegve, ropogva a mélybe zuhant, és darabokra tört. A lovak megbokrosodva vágtattak tovább, nyomukban az üvöltő csordával. Az ifjak, szerencsére, épen kerültek elő a roncsok közül. Ohó, hisz ez a Dnyeper! Nincs hát veszve minden! Korcsolyát kötünk, testvér, s ha jól nekilátunk a futásnak, alkonyaira elérhetünk egy parti őrállomást! falán bírták volna az iramot, hanem ftamiroff De Ödön nem hagyta barátját. Két pisztolylövéssel két fenevadat tett ártalmatlanná, harmadikat tőrével sebezte
