Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 10. szám
Ez Is Somogy. Kilátás Balatonföldvárról a mólóra és Tlhanyra. (MTI felvételei) Tavaszi „hadjárat” a Kaposvári Állami Gazdaságban Naponta hetvenezer üveget töltenek meg a nagyatádi konzervgyárban tóra tekintő domboldalaknak egészen újszerű tájképi jelleget adnak a huzalos támrendszerű új szőlők betonoszlop-erdői. A fehér oszlopok között drót feszül, karók helyett ezek tartják a vízszintesen futó indákat növesztő szőlőket. Karós művelésnél a tőke zárt tömböt képez, míg a kordonos nevelésnél valóságos lombfal alakul ki, amelyen sokkal jobban érvényesül a napfény hatása. Ugyanakkor az oszlopsorok közötti másfélkét méter távolság lehetőséget ad arra, hogy a talajmunkákat és a növényápolás minden fázisát kistraktorok végezzék el. A bő napfény és a gépi művelés együttesen növeli nagyra a kordonos szőlők hozamát. A löszös dombhátakon és a megye homokos vidékein évről évre nagyobb területeket foglalnak el a szőlők és a gyümölcsösök. Az új telepítések között egyformán megtaláljuk a különböző almaféléket, az őszi- és a kajszinbarackot, valamint a szilvásokat. A gépi művelésű szőlőkben és gyümölcsösökben öntözéssel is fokozzák a terméseredményeket. 1965-ben épült meg a balatonaligai vizkiemelőmü, amelynek nagyteljesítményű szivattyúi a tóból kiemelt vizet húsz kilométer hosszúságú csőrendszer segítségével messzire elviszik a különböző állami gazdasági és szövetkezeti gyümölcsösökbe, kertészetekbe, oltványüzemekbe, csemegeszőlő-telepekre. A gyümölcsösök és a szőlők 30—40 százalékos terméshozam-emelkedéssel hálálják meg a mesterséges csapadékot. Az utóbbi években igen nagyarányú és látványos telepítési munka folyt a Balaton somogyi partvidékén. Az öt község határába nyúló Balatonboglári Állami Gazdaságban ezer és ezer holdakon fordulnak termőre az új gyümölcsösök és szőlők. A Balaton partjáig futó dombhátakon végighullámzó ültetvények látványa a természet vonalaihoz simuló emberi alkotások révén tovább növeli a magyar tenger táji környezetének szépségét. S a lassanként ipari munka jelleget öltő gépesített mezőgazdálkodás mind nagyobb hasznával a somogyi földeken dolgozó parasztság életszínvonalát. tz életből ellesett pillanatok a faragott juhászboton. rarga János kadarkúti népművész munkáit megye - zerte ismerik, egy részük a kaposvári múzeumban itható egnagyobb gyümölcs- és zöldségfeldolgozó elye —, s tovább növeli a foglalkoztatási leletőségeket. Tabra a Budapesti Vegyipari Jépgyár és a székesfehérvári rádió- és teleíziógyár helyezett ki nagyobb üzemegységet, farcaíiban tavaly a Budapesti Mechanikai lűvek létesített új gyáregységet, amely immár több mint ezer munkással dolgozik s ízezerszámra készít olajkályhákat. Kadarkúon nemrég nyitotta meg fióküzemét a Ka'Osvári Ruhagyár. Hátra van még Barcs, 'sürgő és Fonyód iparosítása, s ha csak a elenlegi ütemben folyik a munka, Somogy 970-re már 32 000 ipari dolgozót foglalkozat. Az erőteljes iparosítás ellenére is még minig a mezőgazdaság a legjelentősebb ága a legye gazdaságának. A somogyi termelőszöetkezetek most válnak olyan korszerű nagyzemekké, melyek a tá) gazdag természeti dottságait magas fokon tudják hasznosíta■i. A somogyi löszhátakon az ország legértéesebb termőterületei sorakoznak, ezeken a itűnő talajokon a szántóföldi növények igen iagy választéka termelhető igen jó eredlénnyel. Az egyoldalú szemtermelés ma már . múlté, a kenyérgabona vetésterülete jesntősen csökkent az utóbbi években a takarnánygabona javára, s erősen növekedtek a ukorrépa- és a kukorica-földek, s a különiöző ipari növényekkel bevetett területek. Somogy szocialista mezőgazdaságának a zántóföldi műveléssel egyenrangú fő ága az llattenyésztés. A Kapós-völgyi, a Koppányölgyi és a Csurgó környéki parasztság régta foglalkozik állatneveléssel, s mindig kiáló eredményeket mutatott fel a különböző .iállításokon. A szövetkezetekben egyesült 'arasztok még jobban tudják hasznosítani az lőnyös tájadottságokat, sorra megteremtik a évesített nagyüzemi állattartás feltételeit. kz elmúlt három esztendőben a megye ternelőszövetkezetei kereken egymilliárd fointot fordítottak állattenyésztő telepek létreozására. Valóságos „húsgyárak” jönnek léte, melyek évente több millió kilogramm ertéshúst adnak piacra. Fokozzák a paraszti összefogás erejét a zövetkezetek különböző célú társulásai. Több zomszédos közös gazdaság összefogásával zarvasmarhatenyésztő, sertéshizlaló, gépjaító, vízgazdálkodási társulások jönnek léte, de több közös termelőszövetkezeti vállalozás végez értékesítési, feldolgozó és építőpari tevékenységet is. A gazdaságirányítás ij rendjének lehetőségeivel élve széleskörű melléküzemági tevékenység is kialakult a megye termelőszövetkezeteiben, az erdős lselicségben például faipari üzemek, me»'ek a nyersanyagot különféle árucikkekké olgozzák fel. A közös gazdaságok megszilárulása nyomán megkezdődött o visszavánórlás a falvakba. Az elmúlt évben több mint 4000 fiatal kérte felvételét a somogyi íezőgazdasági termelőszövetkezetekbe; nayobb részük addig távoli vidékek ipari üzeíeiben dolgozott. A mezőgazdasági munka vonzerejét nagyan növelték a megye nagyszerű gyümölcss szőlőtelepítései, melyek különösen a Bájton menti vidék jellegét formálták át. A A somogyi ipar ÚJ büszkesége: a Kaposvári Textilmüvek. Lent: A délszláv és német népviselet keveréke uralkodott régebben a somogyi falvak egy részében. Ma már kiveszőben van, de a falvak fiatalsága ünnepeken még szívesen öltSzlk e pompás ruhákba W í' .♦ \ -v-SK »* WT • jF »#.* • í a \ r! ‘W. »•* m Antalffy Gyula
