Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-30 / 9. szám

J itA/yrL-Q ttA& n, A TANÍTÓNŐ Kevesen tudhatnak annyit sző­kébb pátriájukról, kerületükről, mint Tekes Sándorné, Zsebők Kornélia tanítónő, Pestlőrincről. Sokoldalúsága nem egyszeri fel­készülés, vagy a tanítói hivatás­gyakorlás eredménye. Mélyebb gyökerekből táplálkozik. — Hogyan lettem lőrinci pat­rióta? Nem nehéz dolog, ha olyan családban születik az em­ber, mint én. A történelem vi­harai szinte mindig magukkal ragadtak valakit a családból. 1919. május elsején, a Robicsek­­féle gyermekszínházban bátyám­mal — dr. Zsebők Zoltán Kos­­suth-díjas tudós, egyetemi tanár —, ketten szavaltuk Várnai Zseni Katonafiamnak című ver­sét. Később a Zeneakadémián szerepeltünk, a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egye­sületének rendezvényein. Az or­szág első női tanfelügyelője let­tem 1945-ben, később az első női miniszteri osztálytanácsos. Több, mint harminc éve tanítok Lő­­rincen, 1500 diákot neveltem. A népfront helytörténeti bizottsá­gának vezetője vagyok, a hely­­történeti munkáért az Országos Béketanácstól arany jelvényt kaptam. — Rajtam kívül senki sem foglalkozott helytörténettel. Lő­rinc százéves. Ami ezalatt tör­tént, mind részletesebben jelent meg előttem, arra ösztönzött, hogy folytonos kutatással kiegé­szítsem. A keresés néha évekig eltartott, a szenvedély másokat is megérintett. Eötvös Loránd lőrinci villájának felkutatásához az ország minden részéből segít­séget kaptunk. Eötvös egykori lakóhelyét régtől fogva kutat­tam, hogy emléktáblával jelöl­hessük meg. Itt végezte ingata­lálmányának első szabadtéri kí­sérleteit. Megemlékezett róla a Matematikai és Természettudo­mányi Értesítőben. — Ebből indultam ki. Fotókó­piát készítettem a cikkről. A villa helyéről még Eötvös mun­katársai sem tudtak felvilágo­sítást adni. Végül egy régi tér­képen, majd telekkönyvi kivo­natokban nyomra bukkantunk. A Tölgyfa utca az egykori Eöt­­vös-ház kertjének egy holdnyi részét éppen középen hasítja ketté. A villa már nem létezik. — Feldolgoztam az Eötvös család történetét, Eötvös Loránd­­ról Jugoszláviában hegycsúcsot neveztek el, nagy turista volt, utcai ruhában járta a hegyeket. Lőrincről lóháton ment az egye­temre előadást tartani. Életének „nagy évszámai” egybeesnek a történelmi dátumokkal: 1848- ban született, a Millennium évé­ben publikálta később világhí­rűvé vált munkáit — amelyek Tekes Sándorné nyomán született Einstein rela­tivitáselmélete —, 1919-ben halt meg. — Az események, hősök ka­vargása kápráztató attól kezdve, hogy Szentlőrinc királyi vadász­­terület, jegyajándék, királynők birtoka volt. Lőrinc egyik gaz­dája, Vattay János földbirtokos 22 évig a törökök foglya volt, csak azután engedték haza, ezer arany és négy vég posztó vált­ságdíjért. A Grassalkovichok: hol felvirágoztatták, hol majd­nem elkártyázták Lőrincet. Há­rom felség vendégeskedett itt: az osztrák császár, a porosz ki­rály és az orosz cár. A tisztele­tükre rendezett nagy hadgya­korlaton a bámészkodó tömeg a szembefutó seregek közé ékelő­dött. Sok halott, sebesült maradt a „játékcsatatéren”. Egy öreg huszár a lovak patái alól öt-hat­éves kisfiút mentett meg. Egyes krónikások szerint e jelenet ha­tására rendelte el a porosz ki­rály a huszárság felállítását a porosz hadseregben. András hu­szár esetét ismeretlen festő megörökítette a kispesti Gödör étterem falfreskóján, sajnos, pár éve, tatarozáskor lemeszelték. A három uralkodó Lőrincen egye­zett meg a Szentszövetség meg­alakításában. — Nevezetes családjaink közé tartozik a • levantei kereskedő, Sína család. Sok pénzzel támo­gatta Széchenyi terveinek meg­valósítását, Sina Simon százezer forintot adományozott a Tudo­mányos Akadémia felállítására, ő ajándékozta a fővárosnak a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház telkeit. Apja, Sina György közvetve megmentette Kossuth életét. Nagy üzletet kö­tött a törökökkel, szőnyegöket vásárolt tőlük. Később a törökök Sina kiadatását kérték az oszt­rák császártól, mert nem talál­tak rendben valamit az üzlet körül. A császár nemet mon­dott: Sina a bankárja volt. Ami­kor a szabadságharc leverése után Kossuth Törökországba menekült, az osztrák kormány fordult a török portához, adják át Kossuthot. Most a törökök mondtak nemet, emlékeztetve a császárt az egykori Sina-ügyre. — 1893-ban dr. Szemere Mik­lós — de genere Huba — vásá­rolta meg Lőrincet. ö virágoz­­tatta fel a lóversenyt, Japánból zsokékat, Angliából edzőket ho­zatott. Azt beszélték róla, hogy ujjat mert húzni Ferencz József­fel. Egy jogászbálon, a Redout­­ban, ahol megjelent a diplomá­ciai kar színe-java is, a zenekar a Gotterhaltét játszotta. Szeme­re elkomorult és felkiáltott: „a Rákóczi indulót játsszák!” Meg­tapsolták a jogászifjak. Egy hét múlva Bécsben elfogadták a le­mondását ... Szemere egyik őse kuruc brigadéros volt, a 48-as szabadságharcban hét Szemere fiú vonult be katonának. — A kerületben élt Puskás Tivadar, a telefonhírmondó fel­találója és Bláthy Ottó. Ady Endre apósát, Boncza Miklóst Lőrincen temették el. Rokona élt a kerületben. Adyék is gyak­ran ellátogattak hozzá. Csinsz­káról is őrzünk emléket. Éppen a lőrinci rokonnál tartózkodott, amikor a házmester kétségbees­ve jött hozzájuk: nővérét, a di­rektórium volt tagjának felesé­gét, Fazekas Ferencnét elvitték a csendőrök. Csinszka gyászba öltözve a csendőrségre ment. Határozott fellépésére Fazekas Ferencné egy órán belül újra otthon volt. Fazekas néni most is él. A Madarász utca 32. szá­mú házban lakik ... Tóth Erzsébet RECEPTEK Korai gyümölcsből EPRES TEJSZÍNHAB. Hozzá­valók: 3 dl tejszín, 20 deka eper vagy málna, 10 deka porcukor. — A megtisztított gyümölcs két­harmadát szitán áttörjük, egy­­harmadát darabosan hagyjuk. Az áttört gyümölcsöt apránként hozzákeverjük a felvert, meg­cukrozott tejszínhabhoz, majd a darabos gyümölcs egy részét is. Poharakba adagoljuk, tejszín­habbal, gyümölcsszemekkel dí­szítjük, babapiskótát adunk mel­lé. CSERESZNYÉS ALMASALÁ­­TA. Hozzávalók: lf2 kiló cse­resznye, V* kiló alma, 15 deka cukor, V2 deci rum vagy likőr. — A kimagozott cseresznyét mély üvegtálba tesszük, és mi­kor sok levet engedett, közéje vegyítjük a vékony szeletekre vágott nyári almát. Lecukroz­zuk, citromlével ízesítjük és pár órára jó hideg helyre tesszük. Tálalás előtt a rummal vagy li­kőrrel meglocsoljuk. MÁLNAKRÉM. Hozzávalók: 2 egész tojás, 2 evőkanál cukor, 2 evőkanál liszt, 1 csésze tejszín, 1 pohár málnavelő. — A tojás­sárgákat cukorral, liszttel, gyü­mölcsvelővel elkeverjük, hozzá­öntjük a tejszínt, és tűzhelyen sűrűre főzzük. Poharakba tölt­jük, tetejét forró sziruppal ké­szült tojáshabbal és málnasze­mekkel díszítjük. RUMOS CSERESZNYE. A megtisztított, jól megmosott cse­resznyét üvegekbe rakjuk, egy liter vízhez 30 deka cukrot szá­mítunk, szirupot főzünk, azzal felöntjük. Minden üvegbe egy szem szegfűszeget vagy kis da­rab fahéjat teszünk és egy kanál rumot öntünk rá. Jól lekötve 10—12 percig lassan gőzöljük. A gőzölő fazékba hűtjük ki. SZEDERBEFÖTT. 1 kg sze­derhez 40 deka cukorból sziru­pot főzünk. A szedret szitán ke­resztül többszöri locsolással meg­mossuk, üvegekbe rakjuk, hideg szirupot öntünk rá, hogy a gyü­mölcsöt ne lepje el egészen. 10— 15 percig gőzöljük, a gőzölőben hütjük. EPERlZ. Hasonlóan készítjük a málna-, ribizke- és szederízt is. A gyümölcsöket szitára téve vízsugárral mossuk. A ribizke­­bogyót szárától megtisztítjuk. A gyümölcsöket előbb kevés ideig főzzük, azután áttörjük. Cukor nélkül sűrűre főzzük, azután hozzáadjuk a cukrot, amivel 20—25 percig főzzük. A gyümöl­csökre kilogrammonként 60—80 deka cukrot számítunk, mivel ezek savanykás gyümölcsök. Ké­szíthetjük vegyesen is, az epret vagy ribizkét málnával. A ribiz­­kének a héját is beletehetjük a következőképpen: a gyümölcsöt nyersen nyomjuk át szitán, utá­na a visszamaradt magvas hé­ját bő vízzel felöntjük. A magok leszállnak az edény aljára, a héja felül marad. Szűrőkanállal leszedjük a héját és a gyümölcs tevéhez tesszük, megduzzad és a lekvár sűrűbb, darabosabb lesz. Ezen a tavaszon híres neveze­tes belvárosi szalonunk a Kü­lönlegességi Női Divatszalon új portált kapott, és a portálon ra­gyog a név: „Clara”. Ezt olvas­suk a meghívón is, amely a vá­rosligeti Gundelbe szól, ahol több napon keresztül mutatták be a tavaszi-nyári nagy kollek­ciót. „Clara” természetesen Rot­­schild Klára, a művészeti vezető, aki nekünk már csak „a Klári” marad. A kollekció szép volt, mintha csak egy óriási divatlapot néze­gettünk volna, s benne a pári­zsi divatot, de nem a bolondo­sat, hanem az okosat, a külön­leges francia anyagokat, az új 1/ fi? m 1 h szabásvonalakat, a sok-sok ötle­tet. Jól megnéztük a ruhák hosz­­szát: kabát, kosztüm, ruha a tér­dig ér. Minihosszúság nem sze­repel a kollekcióban, talán ép­pen ezért olyan elegáns. Érdek­lődéssel fogadtuk az egyetlen maxit, a katonazöld kabátot, s a különleges barna-fehér kockás bő pantallós kosztümöt, meg a kék-fehér csíkos bermuda nad­­rágos kosztümöt. A kollekcióból három modellt „emeltünk ki” a fényképezéshez. Az első: a klasszikus ingruha egy különleges változata, bar­­na-fekete-narancssárga csíkos anyagból. Az aranylánccal díszí­tett öv, barna-fekete színössze­­illítású. A gallér, az ékszergom­bokkal csukódó gomboláspánt és a kézelő hófehér. A második képen az egyik leg­szebb modellt a szürke kabát­ruhát mutatjuk. Érdekessége kétoldalt a csípőig futó, karcsú­sító szabásvonal, amely alatt a szoknyarész mély szembehajtás­sal bővül. A kézelőt és a gallért összefogó nagy masni hófehér. A harmadik kép: fekete kises­­télyi ruha miniboleróval. A bo­­lerót és a szoknya alját fehér gyöngyhímzés díszíti. A gallér­nál két rózsa: az egyik fehér a másik fekete. A Clara-modellek sok-sok tap­sot kaptak. (f. b.) (Komlós Lili felv.) MESE AZ ÉBRESZTŐÓRÁRÓL Egy nagy erdő kellős közepén állt egy éb­resztőóra. Kirándulók vesztették el. Senki­nek sem mutatta már az időt, de azért becsü­letesen számolta a másodperceket, ahogy már ezt az órák szokták. Egyszer aztán arra jött két egérke, csodál­kozva így cincogtak az órára. — Jó napot, fényes kalapú uraság! — Tik-tak, tik-tak! — ketyegett az óra. Az egyik egérke óvatosan megkérdezte: — Talán bizony gomba uraságod? — Tik-tak, tik-tak! — ketyegte az óra, majd a kérdezősködést elunva, berregni, zö­rögni kezdett. A két egérke rémülten rohant el, és elhí­resztelték, hogy egy veszedelmes állat van az erdőben. Meghallotta ezt két sólyom, tüstént felkereste a veszedelmes jövevényt és megszó­lította: — Jó napot, fényes kalapú uraság! Aztán repülni tud-e? — Tik-tak, tik-tak — ketyegett az óra, és mert a beszéd zavarta a másodpercek számo­lásában, elkezdett megint csörögni. A két sólyom erre elhíresztelte az erdőben: — Valami buta vastyúk kotkodácsol a bok­rok alatt! Egy nagy fa tetejéről sokáig figyelte a tör­ténteket a vén bagoly. Végül aztán így szólt: — Mennyi bolondság, mennyi fecsegés e miatt a rossz kereplő miatt! Felröppent és ez­zel úgy megijesztette az órát, hogy éppen csak egyet tudott még nyögni, egy utolsót: — Tik. És néma csend borult az erdőre. Az óra nem számolta többé a másodperceket. Kürthy Hanna rajza Horgolt blúz Hozzávalók: 35 deka zeflrfonal, 2V2-es horgolótű. MINTA 1. sor: 3 rövidpálca és 4 láncszem után a harmadik rövidpálcára 1 egyráhajtásos pálcát, 4 láncszemet és 1 egyráhajtásos pálcát öltünk. 1 láncszem után — az előző soron 2 pálcát kihagyva — a minta ismétlődik. 2. sor: 8 láncszemmel fordulunk és a háromtagú rövidpálcacsoport középső szemébe 1 egyráhajtásos pálcát horgolunk, majd 5 láncszem után 5 tagú, egy­ráhajtásos pálcacsoport készül (1 pálca az első, 3 pálca a második és 1 pálca a harmadik Ívbe kerül). 5 láncszem utáu ismételünk. 3. sor: 7 láncszemmel fordulunk, majd az előzőek szerint 7 egyráhajtásos pálca és 3 láncszem váltako­zik. 4. sor: 7 láncszemmel fordulunk, ez egyébként azo­nos az 1, sor mintájával, de itt a 3 rövidpálcát a 7 tagú pálcaesoport középső 3 szemébe öltjük, az 1—1 egyráhajtásos pálca pedig a háromláncszemes Ívbe kerül. A továbbiakban a 2., 3., 4. sor mintája ismétlődik. Fogyasztása és szaporítása a szabásminta szerint tör­ténik. Háta: 180 láncszemmel kezdjük, erre 2 sor rövid­pálca után kezdjük a minta horgolását. Eleje: 160 szemmel kezdjük, 30 cm magasságig azo­nosan horgoljuk a hátával, itt kettévesszük a munka­darabot, középen 3 cm-t kihagyunk, s két darabban készítjük tovább szabásminta szerint. Ujja: 80 szemre kezdjük. 2 sor rövidpálca után a mintát horgoljuk. 48 cm magasságig fokozatosan fel­­szaporftjuk 38 cm szélesre, innen 6 cm-t egyenesen horgolunk. Nyaka: 48 cm hosszú, 3 cm széles rövidpálcákból álló pántot horgolunk, ha a felét elkészítettük, kiszá­mítjuk a gomblyukak helyét (3 gombbal készítjük) és meghorgoljuk a másik felét is. A pántot kettéhajt­juk, s a 3 cm széles részét a blúz közepébe öltjük, majd két oldalon bevarrjuk úgy, hogy a pánt két része (a gombos és a gomblyukas rész) fedje egy­mást. Ha a pántot bevarrtuk, a nyakkivágásba 6 cm széles rövldpálcasorokból álló gallért horgolunk.

Next

/
Thumbnails
Contents