Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-30 / 9. szám

/ff"* Levelek Klapka György hagyatékából: Földváry Károly, az olaszországi Magyar Légió parancsnokának levele Bolognából (1867. febr. 1.), fent középen Türr István levele Genovából (1860. augusztus 12.), középen Klapka György gróf Zichy Jenőhöz címzett levele, Bécs, 1878. február 1. keltezéssel, jobbra a Magyar Nemzeti Co­mité Klapkához, Berlinben, 1866. július 7-én írott levele (Novotta Ferenc felvétele) Klapka György hagyatéka az Országos Levéltár tulajdonában Egy idős francia hölgy párizsi otthonában évtizedek óta őrzi nagyapja iratait. A hölgy neve Marie Thérése Masselin de Klapka, Klapka György honvédtábornok unokája. Ki­létéről az IBUSZ párizsi külképviselője, Var­sányi Lászlóné véletlenül szerez tudomást. Az ismerkedés során kiderül: Klapka tábornok irathagyatéka nagy értékű történelmi forrás­anyag, az 1848—49-es szabadságharc és főleg az emigráció fontos relikviái, amelyek iránt már a British Museum is érdeklődik. Amidőn a francia hölgy az éppen Párizsban tartózko­dó Köpeczi Béla akadémikustól, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagjától értesül az iratok történelmi jelentőségének magyar vonatkozásairól, nagylelkű elhatározással nagykövetünk útján a magyar államnak aján­dékozza a több ezer levélből, emlékiratból, katonai parancsból, aktákból álló hagyaté­kot. Hogy e nemes gesztus nagyságát némiképp érzékeltessük, megemlítjük: az elmúlt ne­gyedszázad alatt hasonló történelmi érték ajándékozás folytán nem került birtokunkba. Kossuth hetven eredeti levelét például 1955- ben egy New York-i árverésen vásároltuk meg. Ezek voltak röviden előzményei annak a valóban ünnepélyes aktusnak, amikor néhány hete, április 10-én, az Országos Levéltár ta­nácstermében a külügyminisztériumunk kép­viseletében Kurtán Sándor csoportfőnök hi­vatalosan átadta az Országos Levéltár főigaz­gatójának, dr. Ember Győző akadémikusnak a több ezer dokumentumot őrző kilenc nagy dobozt, Klapka tábornok irathagyatékát. Az emlékezetes átadásnál jelen volt Kö­peczi Béla akadémikus, Molnár János műve­lődésügyi miniszterhelyettes, Korbacsics Pál. a Magyarok Világszövetsége főtitkárhelyet­tese, Varsányi Lászlóné, valamint a sajtó képviselői. A televízió stábja is működésbe lépett s már az esti híradóban százezrek lát­hatták a hagyaték néhány érdekes darabját. A szabadságharc emigrációs iratanyagát tartalmazó országos levéltári gyűjtemény gon­dozója, dr. Iványi Emma főlevéltáros elmon­dotta, hogy Klapka György életútjának szinte minden szakaszát jelzik a hagyatékában fel­lelt iratok. Az életútról röviden: Klapka 1820- ban született Temesváron, a bécsi testőrség­hez kerül, Görgey barátja. A szabadságharc kitörése után, 1848 júniusától százados, ké­sőbb táborkari őrnagy, majd a bánsági sereg táborkari főnöke. 1849. április 7-én, 29. szü­letésnapján kapja meg tábornoki kinevezését. 1849 májusától október 2-ig Komárom várá­nak parancsnoka. A várat csak több héttel a világosi fegyverletétel után adja fel. Török­országba emigrál (nevéhez fűződik Zrínyi Ho­na és fia, II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírjának felkutatása), majd Svájcban és Olaszországban él. 1867-ben tér haza, itthon vasútépítésben és más üzleti vállalkozások­ban tevékenykedik. Aztán ismét utazik: Egyiptomba. Később Törökországban katonai tanácsadó. Hamvai itthon, a Kerepes^ teme­tőben pihennek. Hogy e kalandos életútról, amelynek irat­anyaga zömmel az emigrációban született, milyen részleteket rejtenek az okmányok, le­velek, arról majd csak a kutatók, levéltárosok elemző munkája adhat számot. Ami a levél­tári munka szempontjából nagy fontosságú, az iratok jó állapotban kerültek hozzánk, a restaurátoroknak nem lesz sok dolga. Dr. Ivá­nyi Emma főlevéltáros a hagyaték bizonyos rendezését is megkezdte. Külön szerepelnek a szabadságharcra vonatkozó iratok és a komá­romi vár parancsnoki leiratai, hasonlóképpen a Londonból, Olaszországból, Törökországból, s máshonnan származó katonai és egyéb ira­tok. Ezek között különösen az olaszországi Magyar Légió megszervezésére vonatkozó anyag jelentős, az erről szóló dokumentumok ugyanis nálunk a második világháborúban el­pusztultak. Klapka különféle üzleti tevékeny­ségének okmányai is együttesen pihennek az egyik dobozban, ugyanígy Klapka betűrendbe szedett levelezése. Hogy e nagy értékű levél­anyagból néhányat megemlítsünk: 50—60 ere­deti, nagyrészt ismeretlen Kossuth-levél ke­rült a levéltár birtokába, JCzetz János, Hor­váth Mihály, Irányi D4$äM Lónyay Meny­hért, Mednyánszky Sánaw Pulszky Ferenc. Teleki László, Türr István keze írása. Rend­kívül érdekesek Garibaldi ezredesének, a Pá­rizsban elhunyt Kiss Miklósnak Klapkához írt levelei, amelyek mintegy a francia udvar helyszíni tudósításai. Egyébként tőle értesült Klapka Tüköry Lajos, Garibaldi ezredese pa­lermói elestéről: „Hát a szegény Tüköry csak­ugyan meghalt... Én úgy sajnáltam, mintha fiam lett volna ...” írja. A hagyaték tudományos feldolgozása tehát még hátra van, pillanatnyilag a katalogizá­lás folyik. A meglevő és az új Klapka-szer­­zeményekből az Országos Levéltár augusztus­ban kiállítást rendez. A kiállításra természe­tesen meghívják Marié Thérése Masselin de Klapkát is, aki nagyapja szellemi hagyatékát oly híven megőrizte és ajándékával a magyar történelem egy jelentős szakaszának elmélyül­tebb megismeréséhez segíti kutatóinkat. H. M. ALKU C7# tihanyi apáti/ig tűHhiete Az 1055-ben alapított tihanyi apátság történeté­ről szól most megjelent kis könyvében Kampis Antal. A Corvina Kiadó másik e heti újdonsága Gáborján Alice Magyar népművészetek című, szí­nes fotókkal illusztrált is­meretterjesztő tanulmá­nya. Ojő sj/uu/í A FŐVÁROSI KÉZMŰIPARI VÁLLALAT IQAZQATÓJA Bossányi György RIPORTER: Ügy tudom, hogy a vállalat ipari tevé­kenysége közben társadalmi missziót is teljesít. Miben áll ez? BOSSÁNYI GYÖRGY: A termeléssel párhuzamosan vállalatunk fő feladata a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása, a tanulmányaikat befejezett 14 éves gyerekek szakmai taní­tása, a két vagy többgyerme­kes anyák otthoni munkájá­nak biztosítása, ezenkívül nyugdíjasoknak is juttatunk munkát. Ennek megfelelően válla­latunknál több mint ezer fia­tal, háromezer többgyerme­kes anya, ezernégyszáz nyug­díjas és háromezer csökkent munkaképességű dolgozik. RIPORTER: Eszerint Önöknek nem csupán az áru-, hanem a munka-keres­lettel is számolni kell. BOSSÁNYI GYÖRGY: Fel­tétlenül. Hiszen dolgozóink számára folyamatos elfog­laltságot és keresetet kell biztosítanunk. Ehhez kiter­jedt kereskedelmi kapcsola­tokra van szükségünk. RIPORTER: Hány dolgo­zója van a vállalatnak? BOSSÁNYI GYÖRGY: 13 500. RIPORTER: Termékeik? BOSSÁNYI GYÖRGY: A mi esetünkben erre nem is olyan könnyű és rövid a vá­lasz. Kilenc üzemágunkban tömegkonfekciót, fehérneműt, kalapot, sálat, kesztyűt, kö­töttárut, perzsaszőnyeget, pa­pucsot, bőrdíszmű árukat, ló­szerszámot, sportcikkeket, üvegtechnikai felszerelést, játékot, ajándéktárgyakat, kempingfelszerelést, papír­árut, csillárokat gyártunk. Megjegyzem, hogy ez a fel­sorolás még csak meg sem közelíti a teljes árulistánkat. RIPORTER: Hogy igazít­ják termelésüket a kereslet­hez? BOSSÁNYI GYÖRGY: Vál­lalatunk alapfeladatának megfelelően, látható, sokféle tevékenységet folytat. Ezért gyorsan át tudunk állni. De személyi konstrukciónk is nagy mozgékonyságot bizto­sít számunkra. Ha a keres­kedelem például szeretne egy kisebb tétel konfekció­árut, gyors határidőre, egy nagy ruhagyártól könnyen kaphat fél-, vagy egyéves terminust, esetleg elutasítást, mert kis szériára átállniuk nem érdemes. De ha a ke­reskedelem azzal fordul hoz­zánk, hogy például Mr. X Londonból két különleges pi­zsamát rendel, akkor mi te­lefonálunk egy bedolgozónk­nak, és néhány napon belül szállítunk. Ez a képességünk érdekeltté teszi az alap­anyag-gyártó vállalatokat, hogy kis szériájú késztermé­keket rendeljenek nálunk. Ugyanis a készruhák sokkal inkább a kérdéses anyag felé fordítják a kereskedelem fi­gyelmét, mintha csak végben látnák az árut. Az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron próbakisasszonyaink sok ru­hát mutatnak be, amelyeket a szomszédos pavilonban vá­sárolni is lehet. Termékeink divatbemutatók révén me­gyeszékhelyeken is láthatók. Áruforgalmi osztályaink kü­lönben közvetlen kapcsolat­ban vannak a kiskereskede­lemmel is. Ez a kapcsolat friss piaci információkat biz­tosít számunkra. RIPORTER: Csökkent ké­pességű dolgozókat foglal­koztatva nem maradnak le a versenyben? BOSSÁNYI GYÖRGY: Mi rehabilitáció alatt azt értjük, hogy a rokkant dolgozóknak olyan elfoglaltságot biztosít­sunk, amelyben teljes érté­kű munkát végezhetnek és tel­jes keresetre tehetnek szert. Vagyis változatos profilunk lehetővé teszi, hogy mi al­kalmazkodjunk dolgozóink munkaképességéhez, személyi adottságaihoz. Másrészt a kézműipari és bedolgozó rendszerű ipari tevékenység rentabilitásának alapja, hogy az előkészítő vagy befejező munkaszakasz, illetve a szál­lítás a legkorszerűbb módon történjen. így helytállunk a versenyben. Ezt bizonyítja évi százmilliós nyereségünk és az a tény, hogy ebben az évben dolgozóinknak egyhavi nyereségrészesedést fizet­tünk. RIPORTER: A vállalat vi­déki egységeinek telepítésénél milyen szerepet játszik a csökkent munkaképességű dolgozók helyi munkaerő-kí­nálata? BOSSÁNYI GYÖRGY: Az egész világon nagy gondot okoz a városok túlnépesedése. Vidéki ipartelepítési tevé­kenységünkkel igyekszünk se ­gíteni az urbanizációs védőgát kiépítését. Jelenleg vidéken 1600 dolgozóval, 30 munka­helyen dolgozunk. Tatabá­nyán 360, a Nógrád megyei Pásztón 400 alkalmazottat — főként nőket foglalkoztatunk. Ebben az évben a Pest kör­nyéki Felsőgödön alapítunk játékáru-üzemet. RIPORTER: Termékeik milyen hányadát exportálják és mely országokba? BOSSÁNYI GYÖRGY: Ter­mékeinknek csaknem egyhar­­madát exportáljuk. Vásár­lóink között szerepel Anglia, s a skandináv államok, Dá­nia, Hollandia, Belgium, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, a Szovjetunió, Francia­­ország és újabban Kanada is. RIPORTER: Hány éves? BOSSÁNYI GYÖRGY: Negyvenhat. RIPORTER: Hány éve ve­zeti a vállalatot? BOSSÁNYI GYÖRGY: Ti­zenegy éve. RIPORTER: Elégedett a munkájával? BOSSÁNYI GYÖRGY: Any­agira, hogy néha úgy érzem: a hobbimért fizetnek. Beszélge­tésünk után ez talán érthető is. Érdekes, változatos és a termelési eredményeken túl szociálpolitikai vonatkozás­ban is hasznos a mi mun­kánk. És eközben vállala­tunkat immár egész Európá­ban kezdik megismerni. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál O Szakácsok világ­kongresszusa Budapesten A jó falatok és a süte­mények nagymesterei fo­gadták az újságírókat: a Magyar Szakács- és Cuk­rászszövetség sajtótájékoz­tatót tartott. A fiatal szövetség elnö­ke, Venesz József elmond­ta. hogy a magyar gaszt­ronómiát nagy kitüntetés érte: a Szakács Egyesüle­tek Világszövetsége a ma­gyar szövetséget bízta meg, hogy 1970-ben Bu­dapesten rendezzék meg a világszövetség kong­resszusát. Az idei kong­resszust Tokióban tartják. o EXCLUSIVIDADE EXPORT IMPORT BODOLAY TELEFONE 22-1072 Tokaji aszú Tokaji szamorodni édes Tokaji szamorodni száraz Badacsonyi kéknyelű Badacsonyi szürkebarát Egri bikavér Pecsétes barackpálinka Pecsétes szilvapálinka Hubertus Baracklikőr és még számos kiváló minőségű magyar bor és szeszesital különlegesség Brazíliában

Next

/
Thumbnails
Contents