Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)

1968-11-30 / 24. szám

Befejeződött a rekonstrukció, újra a régi pompájúban ragyog az Operahúz homlokzata (Vámos László felvétele) TANULHAT MAGYARORSZÁGON! \ $ Köztudott, hogy magyar tudósok és szakemberek talál­hatók a világ leghíresebb egyetemein, legnevesebb iparválla­latainál is. Nyilvánvaló, hogy ez felkelti az érdeklődést a magyar egyetemek, tudományos intézmények iránt is, hiszen a tanítvány elért tudományos sikere az Iskola sikere is, ahol tanították. Évente mAsfElezuen Magyarországon ezért mindig is tanultak külföldi diákok, elsősorban is a Testnevelési Főiskolán, az Állatorvosi Egye­temen és a műszaki egyetemeken. A felszabadulást követő években azután a magyarországi képzés tömeges lett, első­sorban a szocialista és a fejlődő országokból érkező hallga­tók számára. Ez idő szerint az említett országokból évente körülbelül másfélezer diák tanul a magyar oktatási Intéz­ményekben, de számuk évről évre gyarapodik. Az utóbbi időben azonban egyty több levél érkezik a világ más tájairól is, ott élő magyar származású, vagy nem ma­gyar .származású fiataloktól, illetve szüleiktől, amelyben az iránt érdeklődnek, hogy milyen lehetőségük lenne tanulmá­nyaikat Magyarországon folytatni? Az érdeklődés iránya meglehetősen széles körű, szerepel benne az orvostudomány, a bölcsészettudomány számos ága, műszaki tudományok, az­után a zene, a balett, a képzőművészetek. A megnövekedett érdeklődés nyomán a magyar kulturális kormányzat arra az elhatározásra jutott, hogy helyt ad a kéréseknek és megteremti a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy aki Magyarországon kíván tanulni, erre módot talál­jon. Bárki, aki tehát itt kívánja folytatni tanulmányait, je­lentkezhet. MI A TEENDŐ? 1. A jelentkezőnek a választott szakból felvételi vizsgát ^ kell tennie. Ez alól csak azok kaphatnak mentességet, akik ^ olyan országból érkeznek, ahol a szóban forgó szakból egy- | éves előkészítő kurzus van. Tudjuk, hogy a felvételi vizsga § nehéz feltétel, de tekintetbe kell venni, hogy a követeimé- j nyék magasak. Szeretnénk megvédeni a magyar diploma ^ magas értékét is. 5 2. A jelentkezőnek egészségügyi tekintetben is alkalmas- ^ nak kell lennie a választott tanulmányokra. 3. A tandíj — egy akadémiai évre — 1500 dollár (vagy | ennek megfelelő összeg). Ebben benne foglaltatik a képzés $ díja, a szállásköltség, az ellátás és az egészségügyi szolgál- $ tatás. A felvett jelentkező korszerű diákotthonban kap szál- § lást és azt az étkezést, amit a magyar kollégisták is kapnak, ä A vendég-diák velük együtt él, tanul, dolgozik. Aki nem tud magyarul, díjmentesen magyar nyelvtanfo- $ lyamon vehet részt. A kulturális kormányzat ezenkívül fan- $ díjkedvezményt nyújthat, sőt mentességet is, bizonyos előny- | ben részesített szakágakban. Ilyen elsősorban a magyar p nyelv és irodalom, a magyar történelem, továbbá a hunga- Éj rológia fogalomkörébe eső tárgyak (néprajz, stb.), ezenkívül j| a pedagógiai tanulmányok. Indokolt esetekben lehetőség nyílik arra is, hogy a felsoroltaktól függetlenül is tandíj­­kedvezményben részesítsenek valakit. A Magyarok Világ­­szövetsége úgyszintén tanulmányozza annak lehetőségét, hogy magyar származású hallgatók magyarországi képzését támogassa. TUDOMÁNYOS EOKOZAT Mindez már nem csupán terv, hiszen ez idő szerint is so­kan tanulnak hasonló feltételek között magyar egyetemeken és főiskolákon, közöttük szép számmal magyar származá­súak is. Az Egyesült Államokból. Kanadából, Franciaország­ból és Svájcból érkezett hallgatók tanulnak az orvosszakon, a Zeneakadémián, a Balettintézetben és a Képzőművészeti Főiskolán. A jövő évfolyamra az érdeklődők között Latin- Amerika országaiból és az északi országokból való fiatalok g is akadnak. Érdemes megjegyezni azt is, hogy nem csak p egy tudományágból való teljes képzésre nyílik lehetőség, ú hanem arra is, hogy valaki doktorátust tehessen itt, vagy p pedig megszerezze valamelyik, Magyarországon szokásos i tudományos fokozatot, tehát, hogy diplomások Magyarorszá- p gon tökéletesítsék szakmai ismereteiket. Érdeklődni és jelentkezni a Művelődésügyi Minisztérium É nemzetközi kapcsolatok főosztályán lehet (Budapest, V., Sza- p lay utca 10.). Ajánlatos, ha a jelentkező leírja, milyen sza- p kon óhajt tanulni, s milyen tanulmányi eredményeket ért el Éj eddig. Mellékelni kell a jelentkezéshez érettségi bizonyítvá- I nyának, vagy más, legutolsó vizsgaeredményének fotókópiá- p ját. Jó, ha magáról is ír, személyes körülményeiről, s persze É arról is, hogy tud-e magyarul? Mindezek alapján részlete- 1 sebb felvilágosítást kaphat tanulási lehetőségeiről, esetleges p további teendőiről. Remélhető, hogy' a kedvező eshetőséggel, amint híre terjed, Éj igen sokan fognak élni, s a kezdeményezés egyformán hasz- | nára lesz a tanuló fiataloknak, s tovább öregbíti a magyar p felsőfokú intézmények hírnevét. /tyoSoLy Mrf- KmüSSZ4K A rádió pagodájában, a televízió büféjében, a film- és szinkrongyár műtermeiben és folyosóin sűrűn találkoz­nak a különböző színházak művészei. Felvételi és forga­tási szünetben itt beszélget­nek szakmai problémáikról, s itt mesélik el egymásnak a kulisszák világában szinte naponta lejátszódó kedves, mulatságos kis epizódokat is, azokat a storykat, amelyek nem tartoznak ugyan sem a darabhoz, sem az előadás­hoz, de amelyek elválasztha­tatlanul hozzátartoznak a színházhoz. Ezekből a törté­netekből mondunk el itt most néhányat. a jól megírt szerepeiket. Oly­kor mégis előfordul, hogy ki­zökkennek belőle, ha valami rendkívüli esemény meg­zavarja a játék menetét. Az egyik eőadáson például, abban a jelenetben, amikor a színésznőt játszó Ruttkai Éva álmodozva, olvadóan, halk futamokat játszik a zongo­rán, s férje, a színészt ala­kító Darvas Iván, egyre ide­gesebben figyeli, mert véle­ménye szerint már ez is hűt­lenség, egyszerre csak, mint ­ha az égből pottyant volna, egy cigarettatárca hullott a zongorára. Ruttkai és Darvas alig tudták visszafojtani a nevetésüket, de Ruttkai ta­lálékonyan megmentette a helyzetet: — Ó istenem, amióta en­nek a szobalánynak egy ké­ményseprő udvarol! — mond­eseményt reagálta le kitűnő lélekjelenléttel, az előadásba „beépített” rögtönzött szöveg­gel Ruttkai Éva. SZlVBÉLI QRATULÁCIÓ A József Attila Színház művészgárdájának talán leg­népszerűbb tagja Bodrogi Gyula. Kivált sokoldalúsá­gáért rajonganak érte. Szere­tik ha játszik, szeretik ha táncol, szeretik ha énekel, és szeretik — mert erre is több­ször volt már példa —, ha ő tervezi a zenés-táncos darab koreográfiáját is. A Lulu című magyarra „musicalesitett” francia víg­játék főpróbáján történt, hogy Bodrogi művészetének egyik lelkes hódolója, Nádas Gábor zeneszerző felesége (Nádas egyébként házi szer­zője a József Attila Színház­nak, több sikeres musicaljét játszották itt már), átment a nézőteret a színpadtól elvá­lasztó vasajtón, hogy elsőnek gratuláljon Bodroginak. De annyiszor gratulált már Bod­rogi játékához, énekéhez, lánctudásához, hogy úgy vél­te, most valami mást kell dicsérnie. — S milyen nagyszerű ko­reográfiákat csinált ehhez a darabhoz, Gyuszikám! — áradozott az öltözőben, Bod­rogi kezét rázva. — Nagyon szépen köszö­nöm ... Hegedős Györgyi ne­vében — felelte Bodrogi. A Lulu koreográfiáját ugyanis ő tervezte. ROSSZ SZEREP 1 Tavaly világszerte megem­lékeztek a nagy olasz dráma­író, Luigi Pirandello születé­sének századik évfordulójá­ról. A Nemzeti Szinház igaz­gatósága ebből az alkalomból egy Magyarországon még soha nem játszott Pírandello­­vigjátékot mutatott be: a Csörgősipkát. Egri István érdemes mű­vész, a darab rendezője ki­osztotta a szerepeket s kitűz­te az első próba napját. Mi­előtt munkához kezdtek vol­na, Kálmán György, akire a főszerepet bízta, félre vonta Egrit és aggódva így szólt hozzá: — Igaz, hogy még nem ol­vastam a darabot, de azt mondják, meglehetősen kö­zepes. Nem hiába hívja Egrit „Dacosnak” a színházi világ, a kemény akaratú és tempe­ramentumos rendezőnél ké­szen állt a kihívó replika: — Sőt, mi több, a te szere­ped egyenesen rossz! A történetnek nemcsak egyszerűen az a csattanója, hogy a Csörgösipka az évad egyik kiemelkedő sikere lett, Kálmán György alakításáról pedig valósággal ódókat zen ■ gett a kritika és a közönség. Hanem az, hogy még az ola­szoknak is annyira tetszett, hogy az egész produkciót meghívták az 1967. decemberi Ruttkai Éva és Darvas Iván A testőrben EQY KIS CIQARETTATÁRCA, VALÓDI, FINOM Mint frissen olajozott gép, oly simán gördül most is A testőr című Molnár Ferenc vígjáték valamennyi előadása a Vígszínház színpadán. (Evek óta tartják műsoron.) A színészek nemcsak ki­tűnően játsszák, de élvezik is ía. — S ar aznap esti közön­ség talán máig Is azt hiszi, hogy ezt a mondatot ts Mol­nár Ferenc irta. Holott az történt, hogy az egyik díszletmunkás, aki a zsínörpadláson dolgozva kí­sérte figyelemmel az elő­adást, túlságosan előrehajolt, s közben szivarzsebéből ki­esett a cigarettatárcája. Ezt a darabon kívüli váratlan A Csörgőslpka együttes. Középen pulóverben Egri István, az előadás rendezője, mögötte Kálmán György, előtte Berek Kati, a két főszereplő (MTI felv.) • '• *fp ||§§y ■Ä|f\ - I * v f • ‘Jr* laj s. W ;§mf, m 'm Éjh ■/ *—• ■ \ f Ä Jt a Lulu elmu francia vígjátékban Voith Agl és Bodrogi Gyula szicíliai nemzetközi Píran­­dello-fesztlválra. (Ahol is egyes olasz lapok azt Írták: a magyarok megmutatták ne­künk, hogyan kell korszerűen Pirandellót játszani!) MIÉRT ÜRES A SZÍNHÁZ Rátonyi Róbertét, a Fő­városi Operettszínház nép­szerű művészét a múltkori­ban erre kérte törzsesz­presszójának pincére: — Művész úr kérem, én ugyan sohse járok színházba, de a sógorom annyira nyúz. hogy szeretné megnézni a Csárdáskirálynöt. Nem tet­szene tudni két jegyet sze­rezni? — Már nincs műsoron — felelte bűbájos mosollyal Rá­tonyi és nagyon örült, hogy ezt megúszta. Pedig tévedett A felszolgáló folytatta: — Hát akkor,.. talán két jegyet a My Fair Ladyhez? — Hová gondol! Sajnos, hónapokra előre elkelt min­den! A pincér nem adta fel: — Esetleg a Mayához? — Fájdalom, az is táblás házakkal megy, nem áll mó­domban! Most már dühös lett a pincér: — Hja, ha maguknál soha nincs hely akkor nem cso­dálom, hogy üres a színhá­zuk! Barabás Tamás 10

Next

/
Thumbnails
Contents