Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)

1968-11-30 / 24. szám

Ünnepre könyvet! h a I/íaA*^ ILLYÉS GYULA: FEKETE-FEHÉR „Kérem az olvasót, ne mai — ne Időhöz kötött — élményt keres­sen ezekben a versekben. Sőt az én személyes élményemet sem. Fölfogásom régóta, hogy a költő­nek voltaképp nem Is önmagához kell őszintének lennie; úgy értve, nem ahhoz, ami benne esetleges és csak személyes; hanem ahhoz, ami benne emberien törvénysze­rű; lét-mélységúen általános. Az Írónak nem a maga, hanem az olvasói dolgaiban van föltárni va­lója ...” — így vall a költő könyve bevezetőjében. FEKETE SÁNDOR: SZÉCHENYI ISTVÁN A szerző méltó emléket állít a nagy magyar hazafinak. Könyvé­ben a leglényegesebbet mutatta meg: Széchenyi emberi és poli­tikai fejlődését, a főúri világból magával hozott szeralélethullám­­zását, a felemelő törekvéseket és lesújtó csalódásokat. A könyv külön értéke, hogy a szerző fel­használja Széchenyi naplójának eddig még csak a szaktudósok által ismert vallomásait. (A könyvek megrendelhetők a KULTÚRA Könyv- és Hírlap Kül­kereskedelmi Vállalattól, Buda­pest, 82. P. O. B. 149, vagy kül­földi megbízottéitól.) Budapesten először került sor az egészségügyi mű­szereket gyártó nyugati cégek immár hagyományos, évről évre más országban megrendezendő kiállítására. A Budapesti Nemzetközi Vásár területén tíz napig nyitva tartó kiállításon osztrák, angol, amerikai, svájci, olasz, nyugatnémet és dán műszeripari vállala­tok gyártmányait tekinthették meg az érdeklődők. A magyar vállalatok mintegy 500 ezer dollár értékű áru vásárlására kötöttek szerződést a kiállító cégek­kel. A kiállítást több szocialista ország küldöttsége is megtekintette, tárgyalásokat folytatva az említett nyugati vállalatok képviselőivel. .4 Párizsban járt budapesti városrendezési dele­gáció — Bartos Istvánnak, a fővárosi tanács végre­hajtó bizottság elnökhelyettesének vezetésével — november 16-án látogatást tett Paul Delouvrier-nél. a párizsi körzet csúcsprefektusánál. Az ENSZ útügyi konferenciáján, amelyet 71 ország több száz küldöttének részvételével Bécsben rendez­tek, hazánkat Földvári László közlekedés- és posta­­ügvi miniszterhelyettes vezetésével héttagú küldött­ség képviselte. Szakembereink megbecsülését mutatta, hogy a nagyszabású konferencia négy főbizottságának egyikét magyar képviselő vezette. A magyar külkereskedelem is bejelentette részvéte­lét a jövő évben megrendezendő tokiói nemzetközi i'ásárra. Magyarország eddig egy alkalommal 1963- ban nevezett be hivatalosan a tokiói vásárra. A Hung­­crpónál már megkezdődtek az áprilisban nyíló vásár magyar kiállításának előkészületei. Kiállításunk a tervezők szerint 500 négyzetméternyi területet foglal majd el. A 12 000 tagvállalatot számláló londoni kereske­delmi kamara alelnöke R. E. Brook Budapesten részt vett a Magyar Kereskedelmi Kamara angol tagozatá­nak közgyűlésén. Nyilatkozatában elmondotta, hogy a magyar—angol kereskedelmi forgalom az utóbbi öt évben megkétszereződött. Annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a felfelé ívelő tendencia folytató­dik, és a következő években is ilyen gyors ütemben emelkedik majd a két ország közötti áruforgalom. .4 magyar gasztronómia elismeréseként 1970 őszén hazánkban rendezik meg a nemzeti szakácsszövetsé­gek világszervezetének kongresszusát. Érdekes tanácskozás zajlott le a budapesti Technika Házában a Magyar Agrártudományi Egyesület rende­zésében. Témája a virág volt. Budapesten évente mintegy 200 millió forint értékű virágot adnak el, s egjr-egy budapesti lakos „virág fejadagja” egy évben több mint 25 szál. Virágexportunk mind jelentősebb, éppen ezért korszerűsítették a kertészeti módszereket. Parkjainkban már nem vetik a füvet, hanem az előre termesztett gyepszőnyeget valósággal kigurítják a parkokba, mint a lakásokban a perzsaszőnyeget. A chicagói nemzetközi filmfesztiválon bemutatták a Sikátor című magyar filmet. A Chicago Tribune szerint a Sikátor „mértéktartó, szomorkás és szépen megoldott szerelmi történet", különösen figyelemre méltó, őszinte egyszerűségéért, hiteles helyzeteiért, párbeszédeiért. A lap kiemeli Koncz Gábor és Törn­­csík Mari alakítását. Dr. W. Dameshek New York-i egyetemi tanárt tisz­teletbeli tagjává választotta a Magyar Haematológiai Társaság. Az oklevelet november 13-án adták át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ok­levél átadása után Dameshek professzor előadást tar­tott. Déri Ottó professzor, a New York-i City University tanárának Exploring Twentieth Century Music című könyve megjelent az egyik legnagyobb amerikai kiadó, a Holt, Rinehart & Winston publikálásában. A terjedelmes kötet egy részletes fejezetben foglalko­zik Bartók Béla művészetével. Szurdi István belkereskedelmi miniszter és Ion Hatan román belkereskedelmi miniszter előzetes meg­állapodást írtak alá az 1969. évi magyar—román bel­kereskedelmi választékcseréről és a két minisztérium közötti együttműködésről. A megállapodás értelmében a többi között építőanyagokat, ajtókat, ablakokat, mtszet, parkettát, műszőrmét, halkonzerveket, száraz­­tésztát és kekszet kapunk konfekcionált ruházati cikk, műszaki áruk. pálinka, játék és műanyagáruk ellené­ljen. Elhunyt Angyal Sándor, a Fővárosi Operettszínház Jászai-díjas művésze. A Budapesti Orvostudományi Egyetem aranydiplo­máját bensőséges ünnepség keretében adta át dr. Peter Schwarz úividéki orvosnak 50 éves orvosi mű­ködésének elismeréseként Bobvos György, a belgrádi magyar nagykövetség titkára. Kazimir Károly meghívást kapott Jean-Pierre Voss­­tól. a Nemzetközi Színházi Klub igazgatójától, hogy rendezze meg Dante Isteni színjátékának londoni be­mutatóját. Egyébként osztrák, nyugatnémet, és fran- I cia színházi szakemberek is jelezték, hogy rövidesen Budapestre látogatnak az Isteni Színjáték Thália ját- \ szófia előadásának megtekintésére, több amerikai egyetemi színház pedig levélben kérte meg a darab rendezői példányát. Japánba utazott Margittá Gábor, a Magyar Cirkusz és Varieté igazgatója és Karády Béla művészeti . vezető. Egy tokiói revüszínház jövő évi budapesti ij vendégszereplését készítik elő. A magyar hangszeres zeneoktatásról rendeztek 3 november 14-én előadást a bécsi Collegium Hungari- ; emuban. A nagy érdeklődéssel kísért bemutatón a budapesti Bartók Béla Zeneiskola diákjai működtek j közre. Alapítvány a szülőföld diákjainak Molnár Antal pétervásári lakos — aki évti­zedekig élt Amerikában — hazatérve úgy vég­rendelkezett: 500 000 dollár értékű vagyonát szülőfalujára hagyja azzal, hogy az összeget olyan tehetséges munkás- és parasztfiatalok taníttatására fordítsák, akik „szeretik és meg­becsülik szülőföldjüket”. Molnár Antal 73 éves korában meghalt és a félmilliós összeget „Molnár Antal alapítványa" elnevezéssel az Országos Takarékpénztárnál helyezték el. A községi tanács végrehajtó bizottsága — az adományozó megbízásából — úgy döntött, hogy a betét kamatából havi 500 forint ösztöndíjjal járul hozzá minden évben egy vagy több falu­beli fiatal taníttatásához. AZ ANYAKÖNYVVEZETŐNÉL. — Kiváncsi vagyok, melyikünk fogja helyettesíteni, ha majd szülési sza­badságra megy... fejlődik az Állategészségügy. — Hát hogy vagyunk, hogy vagyunk? ♦♦ ♦ 4 Gárdonyi Géza: Hiába remélték, hogy a kanyargó, szűk mel­lékutcákon át sikerül elillanniuk, üldözőik egyre a sarkukban voltak. (10. FOLYTATÁS) Képregény változat Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál

Next

/
Thumbnails
Contents