Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)

1968-11-30 / 24. szám

r0x. rpunkái Qulianna: KNAVEB JÓZSEF (született Hakumazon, 1930. február 24-én, anyja neve Dóka Anna) 1956-ban Kanadába vándorolt. Keresi édes­anyja Budapestről. Knaver Józseftől édes­anyja 1966 júniusában kapott utoljára levelet. GAI.AMBOS PÉTER (született 1924-ben Torzsán) 1946-ban az Egyesült Államokba, Detroitba (Michigan) távozott; keresi uno­katestvére Budapestről. Az ő tudomása sze­rint Galambos Péter Detroitból Mexico- Citybe vándorolt. SZABÓ SÁNDOR (született Bokán, 1925. április 6-án). Külföldre távozott 1967 márciu­sában. Bécsből 1967. április 28-án írt szülei­nek és azóta nincs hírük róla. Édesapja Versecről keresi. BENE LAJOS (született Berettyóújfalun, 1940. április 13-án, anyja neve Szabó Piros­ka) 1956-ban külföldre került. Keresi özvegy édesanyja Berettyószentmártonból, akinek 1967 októbere óta nem írt. BENE SÁNDOR (született 1931. június 2o-án, anyja neve Szabó Piroska) matróz, 1953-ban Ausztráliába került. Keresi özvegy édesanyja, aki 1957 óta nem tud fiáról. JONAS MIKLÓS (született 1901-ben Ungvá­­ron, anyja neve Végh Júlia) lí)22-ben Fran­ciaországba, majd onnan két évvel később Argentínába vándorolt. Keresi testvére, Jú­lia, Uzsgorodról. JÓNÁS JÓZSEF (született Ungváron 1898- ban, anyja neve Végb Júlia) 1922-ben Fran­ciaországba, majd 1924-ben Argentínába vándorolt. Keresi testvére, Júlia, Uzsgorodról. SZEGEDI SÁNDOR (született Budapesten, 1922. március 19-én, anyja neve Pánisz Sarolta) 1945 nyarán Csobánkáról ismeretlen helyre ke­rült. Keresi testvére, Olga, Franciaországból. SOMOGYI (SCHMIDT) FERENC 1946-ban Ausztráliába vándorolt. 1956-ban Melbourne-ből levelezőlapon Jelezte, hogy levélben majd bővebben Ír hozzátartozóinak. Azóta nem adott semmi hírt magáról. Keresi unokatestvére Budapestről. Dr. HID VEGEK házaspárt (Brazíliából) keresik azok a Francia­­országban élő honfitársaink, akikkel 1957-ben a jugoszláv tengerpar­ton együtt üdültek. RATI JOLÁN és ETELKA 1957-ben Kanadába utaztak ottuni nagy­­nénjükhöz. Keresi Franciaországban élő barátnőjük, aki azóta nem tud róluk. MEZŐ MIHÁLY makói születésű angliai lakost keresi kanadai ba­rátja, akivel 1951-ig együtt volt Angliában. MARKUS LASZLONÉ született STUKART KORNÉLIA 1956-ban az Egyesült Államokba, Clevelandba (Ohio) távozott). Keresi édesanyjá­nak unokatestvére, aki Kanadában, Winnipegben él. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILAGSZÖVETSEGe készséggel továb­bítja leveleiket a kerestetőkhör. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVET­SÉGE, Postafiók 292, BUDAPEST 62. öl műé ink fiíjtjelmélw A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 íz­ben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő; Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 Schilling, Franciaország: 16 frank, Nagy-Britannia: 24 shilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai «•/állítás: költsége benne foglaltatik Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési dfj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószám­lánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent Jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai váiasz-coupont Is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegez­tetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collefs Holdings Ltd., Dennington Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Hochstädt-Platz, 3. Wien 20. — BRAZÍLIA: Llvraria Brody Ltda. Caixa Postal 6366. Sao Paulo. — Llvraria D. Landy, Caixa Postal 7943, Sao Paulo. — FRANCIAORSZÁG: Agence Litteralre et Artistique Parisienne 7, Ruc Dehelleyme, Paris. — Société Balaton, 12 Rue de la Grange Batellére, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Re­cord Studio, 19 Prince Arthur Street, West-Montreal 18, P. Q. — Pannónia Books, 2, Spadina Road, Toronto 4. — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erleb Bieber, Wilheimstrassc 4„ Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schlicssfach 68. München 43. — USA: Stechert and Hafner Inc., 31, East 10th Street, New York 10003, N. Y. — Culture Center, Mr. J. Brown­field. 1484, Third Avenue, New York, N. Y. 10028. — Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél Is, amelynek címe: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szívesked­jenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlé­sét is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292.. Buda­pest. 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI.. Benczúr u. 15. GALAMBOS Peter KNAVER József A Szülőföldünk hullámhosszai Az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számá­ra (közép-európai Időszámítás szerint): 20 órától 20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 42.2, 48.1, 75.1. méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; 21.30 órától 22 óra 30-lg: a 30.5, 41.1, 41.6, 42.2, 48.1, 75.1 méteres rövid- és a 240 méteres kö­zéphullámon; Észak-Amerikában élő honfitársaink számára: Keleti standard idő szerint: 19 órától 19.30-ig a 25,2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon. 23 órától 23.30-íg a 30.5, 30.7, 41.6, 48.1 méteres rövidhullámon. Nyugati standard idő szerint: 16—16.30 óráig a 25.2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon, 20—20.30 óráig a 30.5, 30.7, 41.6 és a 48.1 méteres rövidhullá­mon. Egyórás műsoraink keleti standard idő szerint 21 órá­tól 22 Óráig, nyugati standard idő szerint 18—19 óráig a 25.2, 30.5, 31.5 és a 41.6 méteres rövidhullámon. Dél-Amerikában élő honfitársaink számára riói időszá­mítás szerint 20 órától 20.30-ig a 19.8, 25.2, 30.5, 31.5 méteres rövidhullámon. Csak vasárnap: (Zenés műsor, sportközvetítés) Európá­ban és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára: 15 órától 17 óráig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 41.6, 48.1 méteres rövld- és a 240 méteres középhullámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató 100 éves az Athenaeum Nyomda, Budapest 1 . .... Rotációs mélynyomás I Index: *6-5015 MAGYAROK AMERIKÁBAN II. HOVÁ, MERRE? A részletek ma még többnyire ismeretlenek is, de a beván­dorolt magyarok településeinek főbb irányai és helyei a különböző népszámlálási összeírásokból, néhány korábbi tör­téneti tanulmányból, és nem utolsósorban az amerikai ma­gyar sajtó anyagából már felvázolhatók. Részletes és rend­szerezett feltérképezésük azonban ugyancsak hosszadalmas, kitartó kutatómunkából és adatok összegyűjtéséből születhet. Az első, csoportos magyar bevándorlók (az 1848-as forra­dalom politikai emigránsai) többnyire Wisconsin, Jowa, Michigan, California, Missouri. Texas, Tennessee és Kentucky államokban telepedtek le. Ennek az emigrációnak a tagjai értelmiségiek, katonák, középosztályból származók, maga­sabb műveltségi fokukkal általában nem a keleti vidéken helyezkedtek el ipari munkásokként, hanem inkább az Egye­sült Államok belsejébe húzódtak. Mások voltak a nagy gazdasági kivándorlással Amerikába került magyarok településének főbb irányai és elhelyezkedé­sük a társadalomban. Bár idő folyamán ők is szétszóródtak szinte minden nagyobb városba, az első évtizedekben több­ségük nem távozott messze az Atlanti-óceántól. E bevándor­lókat — hasonlóan a többi közép- és kelet-európai bevándor­lóhoz — elsősorban a keleti bánya- és iparvidékek vonzották, mégpedig mindenekelőtt négy állam: Pennsylvania, New York, Ohio és New Jersey. Az 1900-as években ezekben az államokban tömörült össze a kivándoroltak több mint két-Lakóházak a Pocahontas s/.énterületének telepén harmada. A többiek szomszédos államokban, Illinoisban, Connecticutban, Indiánéban csoportosultak. Nyugat felé aránylag kevesen mentek, számosabban csak Észak-Dakotá­ban, Minnesotában és Wisconsinban vertek tanyát. Az 1910-es évekre a Pennsylvaniába bevándorolt magya­rok száma nem egy vármegyénk akkori lakosságának szá­mát felülmúlta. Ugyanakkor New York államban is csaknem annyi magyarországi születésű egyén élt, mint Szeged né­pessége volt. A Magyarországról bevándoroltak száma New Jersey államban ugyancsak vetekedett sok magyar város lélekszáméval. A kivándoroltak életforma átalakulásának folyamata azzal kezdődött, hogy kiszakadtak régi környezetükből és más földrajzi környezetbe kerültek. E folyamatot persze azonnal befolyásolni kezdték más fontos változások is. Az itthon többségében mezőgazdasági munkával foglalkozó lakosság nagy része Amerikában az iparban helyezkedett el, a koráb­ban falvakban élők többnyire városokban, bányahelyeken telepedtek meg. A városba tömörülés általában jellemezte a „new immigrants”-okat. 1910-ben 78,6 százalékuk telepedett meg városokban. Tetemes részük a legnagyobb városokba, New Yorkba, Chicagóba és Clevelandba zsúfolódott, de a kisebb, 25—250 000 lakosságú amerikai városok közül is akadt már számos ebben az időben, amelyeknek magyar lakossága leiért nem egy itthoni fejlettebb nagyközség lélekszámúval. (New Jersey, Passaic, Trenton Perth-Amboy, Ohióban Akron, Lorain, Youngstown, Connecticutban Bridgeport. Indiánéban South Bend, Pennsylvaniában Pittsburg-Allegheny, Hazle­ton.) A Közép- és Kelet-Európából bevándoroltak, így a magya­rok is csak gyéren telepedtek meg az amerikai mezőgazda­ságban. Az amerikai magyar sajtóban és irodalomban elő­bukkan néhány magyar mezőgazdasági telephely is. Így pél­dául a Szabadság című lap 1901-ben egy jelentősebb mező­­gazdasági telepet említ „Budapest” nevűt, mégpedig Georgia államban. Itt ez időben harminc családnak volt állandó la­kása és 76 magyar családnak szőlőföldje. Pásztor Árpád „Amerika, Kanadától Panamáig” című könyvében egy másik magyar telepről, „Arpádhon”-r6\ ír. Zboray Tivadar vezeté­Ai Amerikai Magyar Népszava egykori szerkesztősége es kiadóhivatala sével mintegy 1500 Kanadát megjárt magyar a Louisiana államban levő Hammon községbe vándorolt, ahol kiterjedt szamócakertészetet alapítottak. New Orleanst és New York-ot főleg ők látták el szamócával. Jellemző volt kertészeti kultúrájukra, hogy már az első világháború előtt „Árpádhoni kertészlap” címen kertészeti lapot adtak ki Hammonban. Az amerikai magyar sajtó más magyar mezőgazdasági telepek nevét is említi (Georgiában Tokajt, Nyitrát) nevükön kívül azonban ma többet már nem tudunk róluk. (Nyomaikat meg­találni, sorsuk további alakulását feltárni ugyancsak érdemes feladat lenne.) Az Amerikába bevándoroltak igyekeztek honfitársaikkal együvé letelepedni. A nemzetiségeknek zártabb egységbe való letelepülése végig jellemző Amerika nagy bevándorlási időszakára. Sőt, ez a zártabb település a legjellemzőbb a XIX. század első felében bevándorolt nyugat-európaiakra. A ké­sőbb érkező közép- és kelet-európaiak is törekedtek csopor­tosan maradni, de őket az ipari élet forgataga, a változó kereseti viszonyok már jobban szétszórták, s körükben már ritkábban alakultak ki hosszabb időre zártabb kolóniák. A három-négyezres nemzetiségi csoportokban való település a nagyvárosok egy-egy negyedében azonban általában jellemző forma órájuk is. Clevelandben és New Yorkban, de a kisebb városokban is hamar kialakultak a magyar negyedek, utca­sorok vagy utcák (Clevelandban például főleg az East Side-on, New Yorkban a Second Avenue). Ezenkívül a magyar bevándorlókra az is jellemző, hogy az egyazon vidékről, egyazon megyékről valók gyakran cso­portban is letelepültek valamely helyen, sőt az ugyanegy vi­dékről származók a nagyobb nlézeken, telepeken, ugyan­azokban az utcákban választottak lakóhelyet. „Így esketik meg aztán, hogy amikor az ember vasárnaponként végig­bandukol például az Ohio állambeli Martins Ferry utcáin, jóformán az összes magyar tájszólásokat hallja utcák szerint. A székely góbé beszédétől a göcsejiig ott zsong a fülünkben a magyar nyelv minden sajátos változata” — olvashatjuk az Amerikai Magyar Népszava jubileumi díszalbumában. (1899— 1909. 37—38. old.) Magától értetődik, hogy az egy vidékről valók egymás melletti letelepedése nem tekinthető általános szabálynak. A kivétel itt is és csakúgy megvolt, mint bármely egyéb terü­leten. Sőt a magyarok egy részének a megtelepedése egy-egy helyen sokszor nem volt huzamos. Legalábbis erre enged­nek következtetni a Szabadság című laphói a következő sorok: „A magyarság nagy része a vasutak gazdagításában leli gyönyörűségét. Ezer mérföldnyire keresni munkát a ma­gyarnak, aki odahaza a vásárra napokig készülődött, meg se kottyan. Bármi csekély ok, egy jó pajtásnak biztató levele rábírja talán jobb munkájának az elhagyására. Ma New York környékén van, holnapután mar Oklahoma ban vagy még távo­labb. Ennek egyik oka, hogy úgy mondjuk, az a járványszerű utazási láz, ami Amerikában szinte a levegőben van. Más­részt azonban arra a körülményre vezethet az vissza, hogy népünk nagy része nem akar hozzásimulni az itteni viszo­nyokhoz, nem érzi magát jól itthon, haza pedig azért nem akar menni, mert jól tudja, hogy ottan nem találja fel sem munkában, sem egyéb viszonyokban azokat a feltételeket, amelyek nélkül állandóan nem tudna már ott maradni." (1901.) Kelen Travel Service Alex. A. Kelen ltd. Alapítva 1925-ben 1467 Mansfield St. Montreal, Canada Fenti cég immár 40 év óta szol­gálja a külföldön élő honfitár­sakat. Különösen az IKKA közismert támogatási akciója útján. IKKA — szabadválasz­tás — és forintfizetésre a leggyorsabb szolgálatot adjuk. Romániában élő honfitársaink részére különösen előnyös ár­folyamon tudunk most leit átutalni. Egy USA dollárért 16,20 leit fizetnek ki. Trjon, szívesen adunk bővebb felvi­lágosítást. Kérjük, hogy a rendelésekhez amerikai dollárra szóló bank­csekket küldjenek, megjelöl­ve, hogy szabadválasztást vagy forint kifizetést óhajta­nak (30 forint dolláronként), pontos hazai címet és a fel­adó nevét, címét kérjük meg­adni, hogy az aláírt hivatalos nyugtát minél hamarabb visz­­szaküldhessük. ALEX. A. KELEN LTD 1467 Mansfield St. Montreal, Canada BÉCSIEK MAGYAR­ORSZÁGON Három bécsi egye­sület, a Bécsi Ma­gyar Munkás Egye­sület, a Bécsi Ma­gyar Kultúr- és Sportegyesület és a Bécsi Magyar Iskolaegyesület intézőbizottsága szervezésében mintegy három­száz személyes csoport látogatott autóbusszal Ma­gyarországra októ­ber végén. Honfi­társaink négy na­pot töltöttek ha­zánkban rokoni, baráti körben (MTI Fotó) * Wl ' IMg ill rti 1 _pj i 'ájlrűié vHr

Next

/
Thumbnails
Contents