Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)

1968-12-28 / 26. szám

ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Nagy napok, kis hírek A Vox Humana 3o ai?áci VOX HUMANA A második világháború előtti „békeidőszak” utolsó esz­tendeje 1938. A viharfelhők már tornyosultak Európa egén, amikor egy Duna menti kisvárosban kamarakórus alakult. Húsz-huszonöt férfi és nő esténként — előbb csak a maga szórakoztatására —, majd mind nagyobb közönség előtt éne­kel. Sümegh Miklós a kórusvezető. A kis együttes neve: Vox Humana; magyarul: emberi hang... 1968. november 30-án zsúfolásig megtelt a váci hangver­senyterem. A város közönsége lelkesen köszöntötte három­évtizedes együttesét, a 30 éves Vox Humana kórust. Bevezető számként felhangzott Hassler Ünnepre jöttünk című alko­tása, amellyel első zeneakadémiai szereplésüket kezdték, há­rom évtizeddel ezelőtt. Ezután felcsendültek a harminc esztendő legszebb dalai. Vezényelt Makiári József Liszt-díjas karnagy, aki 1942-ben, mint zongoraszakos hallgató vette át a kórus irányítását, s ma, mint egykori főiskolájának tanára, továbbra is irányítja a betanítást, vezényel a nyilvános szerepléseken. A kórus a hazai művek ápolása mellett a baráti, szomszéd népek énekkultúráját is tolmácsolja. Állandóan szerepeltet- lát­nék műsoraikban bolgár, csehszlovák, szovjet, ukrán, lengyel • népdalokat. Néhány jelentősebb esztendő a három évtizedből: 1956: Szocialista kultúráért kitüntetés, 1959: Kiváló együttes cím, 1963: Aranyérem Arezzóban, 1964: Vendégszereplés Hanno­verben, 1965: Megrendezik az I. Duna-kanyar Dalostalálko­zót, 1967: Makiári karnagy átveszi a Liszt-díjat, 1968: NDK- beli és NSZK-beli hangversenyek (Halle, Lipcse, Weimar, Stuttgart). A jubileumi ünnepség után ismét dolgos hétköznapok, ke­mény munkával alakított próbák következnek és újabb állo­mások, újabb szép sikerek. Papp Rezső Makiári József karnagy ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Az ötven évvel ezelőtti, 1918-as esztendő hónapjai­nak nagy történelmi esemé­nyeit mostanában számtalan emlékező és tudományos cikk, tanulmány eleveníti t fel. A nagy jelentőségű ese­mények árnyékában azonban sok kis esemény is meghú­zódott. Mi sem jellemzőbb, mint a napilapok utolsó ol­dalas hirdetései. A hirdeté­sek hangja, tartalma is hű tükre a kornak, a változá­soknak. íme, egy kis hír- és hirdetéscsokor. Ami előszörre szembe öt­­lik: nemcsak a háború pusz­tított ezekben a hónapokban, hanem a hírhedt spanyol járvány is, az influenza első és eleddig legviharosabb je­lentkezése. Az október 25-i Az Est egyetlen száma más­fél tucat gyászkeretes jelen­tést közöl, s a hírek között naponta összefoglaló szám­adatokat ad a járvány pusz­tításairól. A lap vezércikke különben „Elsöpörte a kor” címmel a Wekerle-kormány bukásáról elmélkedik. Mel­lette a címoldalon: „And­­rássy vagy Károlyi alakít kormányt”. A lap belsejében a 2 előző számunkban már idézett lelkendező tudósítás a királyi pár debreceni láto­gatásáról. Egy másik cikk a tengerészek fiumei megmoz­dulásának leveréséről szá­mol be. És teljes három ol­dal szélét végig a gyászkere­tes halálhírek töltik be: „If­júkora teljében a járvány el­ragadta ...” Az élet azonban megy to­vább. A fekete keretfüzér fölött papírszalvéta hirdetés: „Teljesen vászonpótló!” Egy másik hirdetés világosabban árulkodik a termelési nehéz­ségekről: „Papírszövetből tö­rülköző, ruhaszövet, ruha­bélés, cipőbélés”. Hirdetnek megvételre cirokseprőt és súrolókefét, új hordókat ha­sított tölgyfából, exportra rendelt másoló téntát, acél írótollat. Hirdetnek „Ferenc Kelen Travel Service Alex. A. Kelen Ltd. Alapítva 1925-ben 1467 Mansfield St. Montreal, Canada Fenti cég immár 40 év óta szol­gálja a külföldön élő honfitár­sakat. Különösen az IKKA közismert támogatási akciója útján. IKKA — szabadválasz­tás — és forintfizetésre a leggyorsabb szolgálatot adjuk. Romániában élő honfitársaink részére különösen előnyös ár­folyamon tudunk most leit átutalni. Egy USA dollárért 16,20 leit fizetnek ki. írjon, szívesen adunk bővebb felvi­lágosítást. Kérjük, hogy a rendelésekhez amerikai dollárra szóló bank­csekket küldjenek, megjelöl­ve, hogy szabadválasztást vagy forint kifizetést óhajta­nak (30 forint dolláronként), pontos hazai címet és a fel­adó nevét, címét kérjük meg. adni, hogy az aláírt hivatalos nyugtát minél hamarabb visz­­szaküldhessük. ALEX. A. KELEN LTD 1467 Mansfield St. Montreal, Canada József keserűvizet”, és pet­rezselyemgyökeret. Malom­szíjat és telkeket. Ezer jó gyümölcskosarat. Egy pilla­natra úgy tűnhet, mintha az élet rendes mederben foly­na. És akkor egy feltűnően vastagbetűs hirdetés rádöb­bent a korszak valóságára: „Foglyoknak vagy munká­soknak fehérneműt olcsón vásárolhat”. Mindjárt utána egy másik, szomorú össz­hangban a halálhírekkel: mécsesgyárosok figyelmébe ajánlja, hogy ceresin és va­­selin napi áron kapható. Ugyanezekben a napokban feltűnik egy érdekes „Előze­tes jelentés” különös gond­dal készült rajzos hirdetése: „Október 30-án új színnel gazdagodik a pesti utca!” Vajon mit jelez, mit jósol meg néhány nappal előre? Valóban „nagy” esemény: megjelenik az Április című új élclap ... A lapban böngésző olvasó arcára könnyen felfut az el­néző mosoly. A pesti utca valóban „új színnel gazdago­dott” azon a napon. Az a nap a „lánchídi csata” napja néven került a történelem­be. És a kor nemcsak a We­­kerle kormányt söpörte el, nemcsak a kormányválság kora volt. A királyságot is elsöpörték az események né­hány nap alatt. November 1-én már ezt kiáltja a vezércikk: „A ma­gyar nép felszabadította ma­gát! — Minden hatalom a Nemzeti Taná.cs kezében”. Az újság teljes szöveggel közli a Nemzeti Tanács kiáltványát. Egy héttel azelőtt kis hír jelentette, hogy Fényes Lászlót, az ismert ellenzéki képviselő-újságírót egy par­lamenti közbeszólása miatt a képviselőház mentelmi bi­zottsága jegyzőkönyvi meg­rovásra ítélte. November 1-én ugyanaz a Fényes László, a Nemzeti Tanács tagja számol be az éjszakai eseményekről. November 2-án a lapok hírt adnak a színházak és a mozik megnyitásáról. S egy nappal később, a nagy ese­mények hírei után a kisebb hírek is jelzik, hogy valami új kezdődik. „Rekordforga­lom a vásárcsarnokban. Hús, burgonya, tojás van bőven.” A bizalom jele ez, a béke előszele. Néhány nappal ké­sőbb, november 8-án az ap­róhirdetések között, azoknak formájához is alkalmazkod­va, egy érdekes szöveg: „Katonafiamhoz!. . . Itt a nyilam, mibe lőjjem? Már ember, ló, kocsi sincsen ... így verte meg őket az Is­ten... A magyar nép Beregi Oszkár szenzációs előadása a for­radalmi költők műveiből 10-én, a Royal Apollóban. (Mert nemcsak hússal, bur­gonyával, tojással él az em­ber.) A normalizálódás jeleként téli káposzta, fajalma, 10 százalékos óborok kínálata. A hirdetések között a politi­kai élet új vonásai is mutat­koznak: Károlyi-dombormű­­veket, köztársasági jelvénye­ket ajánlanak. És még egy hirdetés, a történelmi válto­zás frivol görbe tükre, az üzlet profán hangja: „Miképp lesz civil? Ha ka­tonaruháját egy köteg „NEMZETI RUHAFESTÉK­KEL” átfesti, malenyke ára 8 korona” De a háború még folyik: műkarokat, műlábakat rek­lámoznak. Gyászkalapokat jutányos áron, gyorsan. A hazatérő hadifoglyoknak viszketegség, sömör, rüh el­leni kenőcsöket kínálnak. Decemberben a politikai cikkek előbbi lelkes hangját aggodalom váltja fel: a fegyverszüneti szerződés elő­készületei riasztóak. Egy rö­vid, csaknem eldugott hír jelenti Vyx alezredes és bi­zottsága várható Budapestre érkezését. De a december akkor is a karácsony hónap­ja volt, az emberek a törté­nelmi események közepette is szórakozni és örülni vágy­tak. A hirdetések jelzik: megnyílik a Liberte Bar, a Carlton Bar, karácsonyfa dí­szeket, gyermekjátékokat, ajándéktárgyakat kínálnak. Az utolsó újságlapokon is­mét döbbentő, szomorú „új színek”: „KI TUD RÓLA?” És ütközetek, hadszínterek, Pise, Male, Monte Cimone, és az aggódva várt férjek és fiúk neve. Ki tud róluk? És végre örvendetes karácsonyi híradás: az olaszországi ha­difoglyok karácsonyra hírt adhatnak magukról. December 12-én belső vál­ság is fenyeget. Nagy terje­delmű tudósítás latolgatja: a Károlyi kormány lemondás előtt? És a magyarázat: a szociáldemokrata és a radi­kális párti miniszterek kilé­pése esetén Károlyi is le­mond, mert csak velük együttesen vállalta a kor­mányt. Ugyanebben a szám­ban azonban megint a nor­malizálódni akaró élet új je­le: „Jogászokat alapvizsgá­ra, szigorlatra, ügyvédi vizs­gára 4—6 hét, 3 hónap alatt biztos sikerrel előkészíte­nek.” Az emberek élni sze­retnének, szórakozni, tanul­ni... Ezt tükrözik a kis hírek, az apróhirdetések. És a na­gyok? December 25-én: „A kormány megkapta a demar­­kácionális vonal új megálla­pításáról szóló jegyzéket.” Vyx alezredes neve a fő cí­mekbe kerül: „Vyx alezre­des átirata Károlyi minisz­terelnökhöz és hadügymi­niszterhez”. Az 1918-as év mégis a bé­ke hangjával zárul. Decem­ber 31-én „A bolsevik kor­mány távirata Wilsonhoz” címmel: „Békét ajánlanak az entente-nak Európa nyugal­ma érdekében”... „A pro­letárdiktatúra nem célja, csupán eszköze az új, szo­ciális rendszernek...” M. Kállai Magda Iskolában (Vámos László felvétele) '

Next

/
Thumbnails
Contents