Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)

1968-12-28 / 26. szám

hogy van nekünk egy európai hírű gyógy­fürdőnk .,. — A fiatalok csak a fürdőre büszkék, na meg a presszókra természetesen .,. — Fekete Péter hajdúkapitány neve már csak iskolában megtanulandó adat. A közelebbi múlt nagyjait jobban szá­mon tartják. Kérdezze csak meg, min­denki tudja hogy Gönczi Pál volt a mun­kára nevelés úttörője, hogy Kenézy Gyula volt a magyar bábaképzés megindítója, hogy Högyés Endre volt a „magyar Pas­teur”, hogy Szép Ernő Dali dali dal című művének Szilvahelye — Szoboszló. Én azt hiszem, hogy a város nagy szülöttei, no meg az idő lassan-lassan elfeledtetik a hajdú múltat. És mit mond a hajdú leszármazott, az 1606-os hajdúkapitány egyenes leszárma­zottja, H. Fekete Mihály? — Én csak azt tudom, hogy ősöm Bocs­kai kapitánya volt. Apám a lelkemre kö­tötte annak idején: őrizzük a nemesleve­let nagyon, ne adjuk ki senkinek, még mutatóba se. — És őrzik? — őrzik, de a múzeumban. Igaz, őriz­hetném magam is, foglalkozásomnál fog­va, éjjeliőr vagyok, de minek? A mú­zeumban van annak a helye. — A H-betű a nevük előtt mit jelent? — Sokan vagyunk itt Feketék. A H- betű: megkülönböztetés, Hajdú-Fekete. Igen, igen'. A páncélos-fegyveres dongói a szorgos-munkás méhecskék szállás­­csinálói... Lehetséges, hogy Feketéné megfigyelé­se, átvitt értelemben, Szoboszló történe­tére is alkalmazható? Orvosokról betegekről Kéthetenként 392 szakszervezeti beutalt váltja egymást a Béke Gyógyüdülőben. Beutalójuk éppen olyan, mint a többieké, azoké, akik Lillafüreden, Siófokon vagy a mecseki üdülőszállóban kapnak kétheti teljes ellátást 250 forintért. Igen, a be­utaló ugyanolyan, de a beutaltak mások: alig akad köztük fiatal, ez azonnal szem­­beötlik, és a másik különbség: amíg a többi üdülőhely vendégei csak egy-egy ki­ránduláson szerzett horzsolás, rándulás ellátására keresik föl az orvost, itt már az érkezés napján megtelik az orvosi ren­delők előtti hosszú folyosó ... Turnusonként 120—130 sajgó vállat, ha­sogató térdet, fájó-merev derekat vizs­gál dr. Szalay Károly, a gyógyüdülő ve­zető főorvosa, azaz évi 3000, ittlétének öt esztendeje alatt pedig 15 000 reumás, isiá­­szos porckorong-sérves ember nézett rá reménykedve-bizakodva vagy éppen szkeptikus-beletörődéssel, aszerint, hogy hittek vagy kételkedtek a szoboszlói víz csodájában. Valóban: legenda vagy valóság a már­­már egész földünket bejárt szárnyas-hír a szoboszlói gyógyulásokról? Szalav doktor (talán sok-sok szakmai vitával a háta mögött) kissé ingerülten vá­laszol: — Néhány száz vagy talán egy-két ezer orvoskollégám szerint legenda. Néhány Az lí*6l-ben restaurált teniplomerúd sarokbástyája és védőfala filmről, az este olvasott könyvről vagy éppen csikorgó-berozsdásodó.tt derekuk­ról beszélgetnek, a vízben „titokzatos” erők munkálnak. Fizikaiak: a víz hőfoka, fölhajtó ereje, hidrosztatikus nyomása: kémiaiak: a jód, a lítium, a hidrokar­­bonát... — A gyógyvíz komplex hatású — mond­ják a balneológusok —, és egyelőre még nem tudjuk kiszűrni, hogy a hatóerők közül egyik vagy másik hogyan, milyen hatásfokkal gyógyít. Azt azonban már tudják, hogy gyógyvizet mesterségesen előállítani nem lehet, sőt, még a termé-A gyógyüdülő főbejárata ajdúkai, a lovag a császári csapatokat Jelképez De ez is csak velem él még, lányom van, ő már nem viszi tovább. Talán a böször­ményi ág ... Ott van egy fiúgyerek. Az élteti majd a H. Fekete nevet. A hajdúutód udvarán szőlőlugas. Sú­lyos fürtök húzzák le a tőkéket. Feketéné aggódva mustrálja a duzzadt szemeket. — Le kell szüretelni hamarosan ... A legszebb fürtökön vendégeskedtek már a dongók. És amelyik szem a dongónak ízlett, arra rájárnak majd a méhek ... A fedett gyógyfürdőt díszíti ez a gyógyulást jelképező szobor (Novotta Ferenc felv.) szetes gyógyvizet se lehet úgy szállítani, hogy hatása ugyanaz maradjon, mint for­rásánál. Hát ezért kell ide zarándokol­­niok a gyógyulni vágyóknak. Odalenn, a medencékben fürdőznek a beutaltak. A hatalmas színházterem előtt mozijegyért állnak sorba mások. Kisebb­­nagyobb csoportok — köztük egy idős házaspár, kart karba öltve, valóságos huszadik századi Philemon és Baucis — sétára indulnak az őszi színekben pom­pázó parkok felé. Megürült a rendelő­folyosó. A főorvos kigombolja fehér kö­penyét, kényelmesen hátraveti magát karosszékében, talán ma először. Léleg­zet-szünetet tart. Azután, ha kifújta ma­gát, folytatja a munkát. Most már nem betegeket vizsgál, nem tanácsokat oszt, ez az este már a kutatásé. — Vajon megköszönik-e a gyógyultak fáradozását? Kap-e köszönő leveleket? Szalay doktor nevet, és nevetésében nincs semmi keserű mellékíz. — Voltam már én is beteg. Fájt már az én derekam is. Egyik kollégám na­gyon ügyesen meggyógyított. Hég tör­tént, de hálásan gondolok rá mindmáig'. De köszönőlevelet nem írtam neki. Azt hiszem, a legtöbb ember éppen úgy van ezzel a köszönőlevél-dologgal, mint én. De azért... Ha összeszámolom, minden tíz betegem közül legalább egy ír. Hogy jól van. hogy nincsenek fájdalmai, hogy köszöni a gyógyulást... öt esztendő alatt 15 000 reumás, isiá­­szos, porckorong-sérves... Ha minden gyógyult írna, és ha a főorvos minden köszönőlevelet megőrizne, hány szek­rényre lenne szüksége a Béke Gyógy­üdülőnek? Garami László száz vagy talán egy-két ezer orvos és né­hány százezer beteg szerint valóság. — Doktor úr tehát hisz a szoboszlói vízben? A főorvos, egy fokkal ingerültebben: — Ez nem hit kérdése. A beteg hihet. Az orvos — tudjon! — És ha a beteg sem hisz? — Sokkal kisebb baj, mintha az orvos nem tud ... Volt egy betegem, hat hó­napja munkaképtelen, fájdalmai miatt már-már az öngyilkosság határán. Ami­kor először járt nálunk, naponta kétszer is megkérdezte tőlem: lesz-e belőle még ember? Amikor egy évre rá ismét be­utalták hozzánk, már nem naponta két­szer, hanem csak kétnaponta jött. Ta­valy pedig, a harmadik évben összesen csak egyszer láttam, amikor elköszönt. Akkor elmondta: az első alkalommal egy szavamat se hitte. Egyébként — ezt ta­lán említeni is fölösleges — nem is a szavak győzték meg. Egy bizonyos: ezek a nem-hivők lesznek gyógyulásuk után legjobb propagátoraink. És ezért nincs szüksége Hajdúszoboszlónak prospektu­sokra. Odalenn, a szabad ég alatti és az ívelt tetővel fedett, üvegfalakkal körülzárt medence sötét-zöldesbarna vízében fájó tagjaikat áztatják a beutaltak. A fürdő­zés ideje szigorúan szabott (Szalay dok­tor: „A gyógyfürdő: gyógyszertár, amit a természet szerelt föl. És, ugyebár, nincs olyan patika, amelyből a beteg annyi or­vosságot markolhatna, amennyi neki tet­szik. Amiből fél gramm gyógyít, abból esetleg 10 gramm már méreg.”), és e pon­tosan meghatározott időben, amíg a für­­dőzők esetleg a déli menüről, a délutáni Bontják a régi szoboszlói házakat... hogy helyet adjanak az újnak (Alsó kép)

Next

/
Thumbnails
Contents