Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)
1968-12-28 / 26. szám
A fürdőváros! rung első Jelel: a* útmutató táblák tfcUíttáfoteft: //( Hajdú város? Fürdő Hajdúszoboszló: beszélő név. Árulkodik a város eredetének két legrégebbi, legvaskosabb gyökeréről. Az alapító szlávokra utal a Sobieslaw személynévből alakult Szoboszló, az 1606-ban idetelepült hajdúkra a városnév előtagja. Bocskai István adománylevele 1606. szeptember 2-án kelt. Ez hangsúlyozza, hogy a törökellenes harcokban elpusztult települést birtokukba vevő hajdúk „a haza védelmére indítandó ... hadjáratokban ... a hazát hűséggel szolgálni minden vonakodás nélkül tartoznak és kötelezt essenek” A címeres, pecsétes hártya-oklevél, a lovashajdúk fecskefarkalakú zöld selyemzászlaja. az egykori város hármas erődítményrendszerének térképe — múzeumi ereklye. A legbelső védfal, a templomerőd maradványa — műemlék. Ami a városnak új életet adott, az a gyógyvíz. * A nagyvárosok környékén sorvadnak a falvak és a mezővárosok. Az ipar, a kulturális lehetőségek sokasága, a jobb kereseti lehetőségek mágnesként vonzzák elsősorban a fiatalságot. Az egykori hajdúvárosok — még Böszörmény is — veszítenek lélekszámúkból. Hajdúszoboszló azonban, kisváros létére, gyarapodik lakosságban. 1.932: 17 723, 1949: 18 541, 1960: 19 661, 1968: 23 500 lakos. A magyarázat: 1925-ben, az első mélyfúrás nyomán, föltör a 73 fokos hőforrás. Dr. Pávay Vajra Ferenc geológus, kincstári megbízatásból, olaj után kutatott. A gyógyvizet, úgy látszik, nem sokra becsülte a kincstár, mert 1927-ig teljesen kihasználatlan maradt... Vagyishogy ... Az alföldi parasztvárosokhoz hasonló zsellérjellegű település asszonynépe kihasználta a vizet. A kútból szabadon eláramló, és a kubikgödrökben összegyűlt vízben mostak. Beálltak térdig, súlykoltak egy-egy nagyobb kövön, s közben — csodák csodája — kiállt a lábukból, térdükből az évek óta hasogató fájás. Így kezdődött. Aztán, 1927-ben, megépült a fövényfürdő, majd két újabb fúrás, 1931-ben és 1941-ben. A konyhasós, jódos, brómos vízre 1945-ig hét medencét telepítenek. Gyógyhellyé azonban csak 1948-ban nyilvánítják. A fejlődés — a lélekszám-változások is ezt bizonyítják — ekkor kezdődött. * Ma 6400 négyzetméter a gyógyvíz-felület. Szoboszló mezővárosból fürdővárossá alakult. 1963-ban megkezdődött a közművesítés, a vízvezeték- és a csatornahálózat építése. 1500 embert foglalkoztat nyaranta a fürdő és a vendéglátóipar. Ezer család osztja meg otthonát fizetővendégekkel. A két szálloda mellé most épül a harmadik. Van kemping és motel. E pillanatban hat üzem, vállalat építi üdülőjét, majd’ ezer beutalt számára. Szoboszló: a Nagyalföld idegenforgalmi háromszögének — Debrecen és a Hortobágy mellett — egyenrangúan fontos pontja. Az idén 15 000 vendég fordult meg itt a nyugati országokból. A hazai forgalom évente: egymillió ember (az ország lakosságának tíz százaléka!). Egy kanadai cég gyógysót akar vásárolni. Egy kanadás magyar, I. Kovács Montrealból, levélben kéri az egyik szoboszlói orvost, hogy írjon ismertető könyvet a gyógyvízről, .. mivel e kontinensen 12 millió rheumás van, ... szeretnénk megértetni, hogy mindenkinek van reménye a fölgyógyuláshoz, s megmutatni az ahhoz elvezető utat”. Talán nem is olyan távoli terv: egy 400 ágyas szállodát építeni, elsősorban a külföldiek számára. Két éven belül pedig egy 100 ágyas szállodát berendezni, kórházi jelleggel, ugyancsak külföldieknek. És a legfontosabb: amit Pinczés János, a gyógyfürdő igazgatója mond: — Hajdúszoboszló megtakarít az országnak néhány tízezer kórházi ágyat, sok millió forintnyi táppénzt, és egészséges, munkaképes embereket ad vissza a családoknak, bányáknak, üzemeknek. A szoboszlói emberek mások, mint a A gyógyfürdő bejárata A nevezetes Bocskai zászló. A párduc a lovasfi — Él a hajdú szellem a nyelvben, a szokásokban, a néprajzi sajátosságokban. Például Hajdúszoboszlónak máig megvan a lovasbandériuma ... És ellenvélemények: — Nyoma sincs már, csak a múzeumokban hajdú mivoltunknak. Nem is kár érte... — Nézze, nálunk az emberek nem azt mondják, hogy ősünk hajdú volt, sem azt. hogy a termelőszövetkezetekben 24 mázsa búza termett holdanként, hanem azt, hasonló kisvárosok lakói. Udvariasabbak, műveltebbek, csiszoltabbak, feszteleneb-d bek. I Talán az idegenforgalom miatt. Talán mert több a szakmát tanult, minjJj másutt. A vendéglátóipar, a gyógyfürdő* csak iskolázottabb. műveltebb fiatalokat« vesz föl. Fejlődik a lakáskultúra. Itt csak fürdő-j szobás házakat építenek, a fizetővendég-1 szolgálat csak ezeket veheti igénybe. A fiataloknak nincs kisvárosi kisebbségi a érzésük, határozottabb föllépésűek. Sok a szórakozóhely, a művelődési in-J tézmény. Adalékok — keresetlen összevisszaságban —, hogy miért, hogyan veszítette el 1 Szoboszló hajdúváros-jellegét. Talán ezért J is kopott le a közhasználatban nevének f előtagja. Hajdúszoboszló ma már csak Szoboszló. Bár — néhányak szerint — azért még él nyomokban a hajdú szellem, öregek- ' nél, fiataloknál, a múzeumvezető-pedagógus Juhász Imrénél, a fürdőigazgató-1 nál a tanács elnökénél kutatom: hogyan j és miben. * — A pedagógusok erős lokálpatriotizmusa talán még ennek a nyoma ... — Vannak nálunk még rátarti emberek. ök a hajdú leszármazottak ...
