Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)
1968-12-28 / 26. szám
1 mm* * *55 S \ Elválasztja-e egymástól az idő a rohanva száguldó eseményeket? Aligha, hiszen az időt a Föld forgásával mérjük, de az események bennünk és az emberi társadalomban formálódnak ki. Az események félelmetes sodrát pedig soha nem érezhette és élhette át teljesebb mértékben az emberiség, mint napjainkban; a XX század utolsó harmadában. Az érdekek és törekvések pozitív és negatív értelemben vett egybefonódása, valamint a közlekedés és a hírközlés fejlődése révén a világ közös politikai történelem keretei között él. A tudományos-technikai forradalom" és a demográfiai robbanás átalakítja az emberi gondolkodást, az ismeretek tartalmát és rendszerét, a termelést és fogyasztást; valamint a kontinensek és nemzetek közötti erő és egyensúlyviszonyokat. E változások nemcsak a gazdagok és szegények, az elnyomók és elnyomottak, hanem a nemzedékek közötti ellentéteket is kiélezik. Megjelent a történelem színpadán a nyugtalan nemzedék, amely e forrongó korban keresi a világban betölthető helyét és szerepét, és igyekszik kiformálni önálló arculatát. A változó és forrongó világ tényei és szimbólumai járnak az eszünkben, midőn az 1969-es esztendő beköszöntésére gondolunk. Követi-e a kor „parancsszavát” az emberiség, megtalálja-e az egyensúlyt a változás és a kontinuitás között; képessé válik-e — válunk-e — arra, hogy múltunk szép örökségét e más fejlődési törvények által vezérelt korban megőrizzük? És hogyan álljuk és találjuk meg helyünket mi mai magyarok, miközben „forr a világ bús tengere?” A nemzetközi sajtóban gyakran találkozunk azzal a megállapítással, hogy Magyarország a nyugalom és kiegyensúlyozottság szigete nyugtalan és egyensúlyát kereső világunkban. E megállapítás önmagában véve nem dicsérő és nem is elmarasztaló. A nyugalom azt is jelentheti egy nemzet életében, hogy nem elég fogékony a változásokra és nem elég érzékeny az új idők követelményeire. Szerencsére nálunk nem erről van szó, hiszen a szocializmus szellemében fogantatott gazdasági és társadalmi reformokat valósítunk meg. Az egyensúly tartós hiánya pedig sok szenvedést és gyötrődést okoz a társadalomnak, különösen, ha az nem is a haladás meggyorsítása érdekében bomlik fel. Ezért mi a haladásunk meggyorsítása érdekében bevezetett társadalmi és gazdasági reformokat a dinamikus egyensúly viszonyai között igyekszünk megvalósítani. E reformok a szocializmus nagy ideái és a kor követelményei közötti legjobb összhangot keresik népünk érdekében. ból. A jövedelmi különbségek azonban igazságtalanok lehetnének a gyermekek és az ifjúság szempontjából; ezért tanulásban, művelődésben és kultúrában biztosítani kell az egyenlő lehetőségeket. Gazdasági reformunk hatással van és lesz a kialakult társadalmi-politikai struktúrára. Ebben a vonatkozásban is a különböző követelmények közötti legjobb összhangot keressük. Erősítenünk kell azon megtartó közösségeket és intézményeket, amelyek az egyént körülveszik, formálják és segítik. Ezt azonban olyan módon kell megtennünk, hogy az egyén jogait, felelősségét és iniciatíváját is növeljük. Ellenkező esetben a megtartó emberi közösségek bürokratikus erőközpontokká válnak. E problémák azonban nemcsak a politikai vezetőket és a gazdasági szakembereket foglalkoztatják, hanem művészeinket, alkotóinkat is. Számos világsikert elért filmünk, drámánk, illetve szépirodalmi alkotásunk középpontjában az egyén erkölcsi felelősségének korszerű (a kor követelményeivel számoló) megfogalmazása áll. Ezekről a kérdésekről vitázik fiatalságunk is, amelynek zöme elutasítja az erkölcsi kérdésekben tanúsított opportunizmust és tekintélyi elveket. Közéletünkben színes és sokoldalú viták érlelik és fejlesztik a közgondolkodást, és növelik a közügyek alakulásáért érzett felelősség érzetét. A nyugalom és kiegyensúlyozottság tehát nem tétlenséget, szellemi tunyaságot vagy közömbösséget jelent, hanem társadalmi és gazdasági reformokat, a tudományosan kiszámítható kockázatok jegyében folyó útkeresést és a jövő tervszerű előkészítését. E reformpolitika azonban nem jelent befeléfordulást, sőt a nemzetközi szolidaritás és az igazi internacionalizmus szellemének megerősödésével jár. Mai életünk minden tényében és jövőt formáló törekvéseinkben a külföldön élő magyarok eleven hatóerőt jelentenek. Hűségük és ragaszkodásuk bátorítást jelent számunkra, elismerésük büszkeséget vált ki belőlünk, bírálatuk újabb megfontolásra ösztönöz. Mindent megtettünk és megteszünk annak érdekében, hogy meleg és termékeny kapcsolatainkaT még szorosabbra fűzzük. E gondolatok jegyében kívánok az egész magyar társadalom, a Magyarok Világszövetsége és a magam nevében jó egészséget és sok sikert minden honfitársamnak az új esztendőben ! Herczenik úyuta A CSEPEL AVTÖQYÁR FIATALJAIRÓL Gazdasági reformunk egyik döntő törekvése abban rejlik, hogy a gazdasági ésszerűség és hatékonyság követelményét harmóniába hozzuk az emberi egyenlőség posztulátumával. A gazdasági ésszerűség és hatékonyság az előfeltétele ugyanis annak, hogy a szocialista gazdaság gyorsan fejlődjék és az elosztható javak mennyisége napról napra növekedjék. Az Dr. Bognár József (Vámos László felvétele) ésszerűség' és hatékonyság meghatározott gazdasági viszonyokat feltételez; a termelést szüntelenül befolyásoló piacot, a vállalatok munkájával összhangban álló nyereséget, anyagi érdekeltséget és más hasonló körülményeket. A munka szerinti elosztás elve ilyen körülmények között a legigazságosabb a munkában álló (a dolgozó) korosztályok szempontjáRIPORTER: Hány éves? HERCZENIK GYULA: Huszonhárom. RIPORTER: Képzettsége? HERCZEWIK GYULA: Gépipari technikus vagyok. RIPORTER: Milyen munkakörben dolgozott mozgalmi megbízatása előtt, hiszen, ha jól tudom, ön a gyári Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára. HERCZENIK GYULA: A technikum elvégzése után a készülék-szerkesztésen dolgoztam. Azután letöltöttem a katonaidőmet, majd technológusként dolgoztam. RIPORTER: Tapasztalata szerint sok fiatal lép az ifjúsági mozgalomba azért, hogy közvetlen, egyéni céljai elérését siettesse? HERCZENIK GYULA: Bizonyára vannak, akiket karrierista céljaik hoznak közénk. De ha például két évig — akár érdekből is — lelkiismeretesen dolgozik a mozgalomban, akkor sincs semmi baj. Az ifjúsági szervezet jól jár, mert egy aktív tag többet tesz a szervezetért, mint amit a szervezet közvetlenül adni tud. Például nem áll módunkban lakáshoz vagy magasabb beosztáshoz juttatni tagjainkat. RIPORTER: Mit gondol, mi az oka annak, hogy az Utóbbi években az egész világon, Magyarországon is előtérbe nyomult az úgynevezett ifjúsági probléma? HERCZENIK GYULA: A különböző országokban felszínre került ifjúsági mozgalmakról, vitákról nincsenek alapos ismereteim. Azt azonban nagyobb) biztonsággal állíthatom, hogy nálunk a fiatalok dolgai nem kerültek még piegfelelően az előtérbe. Ezzel nem akarom azt mondani, h°9V nem beszélünk .fokát a fiatalokról. De a szó és az újságcikk még nem minden. RIPORTER: Személyes tapasztalat szerint melyek az ifjúság legégetőbb gondjai? HERCZENIK GYULA: Az pgyik a szamárlétra. Herczenik Gyula RIPORTER: Az emberek valahonnan valahová igyekeznek. Valami eszköz csak kell, amelyen az utat megtehetik ... HERCZENIK GYULA: Kell. RIPORTER: Arra gondol, hogy nem lenne szükséges mindenkinek mindegyik fokot megjárni? HERCZENIK GYULA: Ilyesmire. Minden üzemegyv ségünkben van nyolc-tíz olyan tehetséges fiatalember, aki gyári vezető lehetne. De a képességeinek legmegfelelőbb helyre a ranglétra megmászása nélkül nem juthat el. Mindezt én nem is a fiatalok személyes karrierjének vonatkozásában említem. RIPORTER: Hanem? HERCZENIK GYULA: A társadalmi hasznosság oldaláról. Mert ilyen is van ... A társadalomnak nem mindegy, hogy legtehetségesebb tagjai robbanó erejük éveiben vagy már kifáradva kerülnek vezető posztokra. RIPORTER: Mit javasol és mit tesz a helyzet javítására az üzemi ifjúsági szervezet? HERCZENIK GYULA: Az ipari tanulók nincsenek érdekelve a jobb munkában, mert végig egységes órabért kapnak. Azt javasoltuk, hogy a harmadik év második félevétől kezdve teljesjtményeik határozzák meg keresetüket. A tehetségesebbeknek és szorgalmasabbaknak többet kell keresniük. RIPORTER: Ez a javaslatuk a fizikai munkásokat érinti. Egyéb törekvésük az ifjúság energiáinak felszabadítására ? HERCZENIK GYULA: A fiatalok energiájának jelentős részét leköti a családi otthon megteremtése. Munka közben az építendő lakáson törik a fejüket. Ha már építkeznek, akkor fáradtan jönnek be dolgozni. Drága mulatsága ez a társadalomnak. Azt javasoljuk a gyár vezehették. Mondhatom, örömmel és hibátlanul. RIPORTER: Személyes tervei? HERCZENIK GYULA: Filozófia-pszichológia szakon szeretném folytatni tanulmányaimat. RIPORTER: Ez merész fordulat, hiszen ön gépipari technikus. HERCZENIK GYULA: Merész fordulat, de nem lehetetlen megvalósítani. Az emberek érdekelnek. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál tőségének, hogy annak, aki hosszabb (5—10 éves) munkaszerződést köt, az üzem nagyobb összeget kölcsönözzön, amiből lakáshoz juthat. RIPORTER: Lát-e összefüggést a tudományos forradalom és a nemzedéki ellentétek között? HERCZENIK GYULA: Manapság egy másodéves ipari tanuló azt tanulja, amit régen egy esztergályos húsz éves gyakorlattal sajátított el. Az én apám, ipari tanuló koromban oldalba bökött egyszer és így szólt: „Na, most megmutatom neked, hogy kell gömböt esztergálni”. Mondtam: „Köszönöm, ne fáraszd magadat, mert én azt már tanultam és már esztergáltam is gömböt.” RIPORTER: A közönyt az ifjúság alap-magatartásának ítéli? HERCZENIK GYULA: A Csepel Autógyár mintegy háromezer fiatalja körében azt tapasztalom, hogy a közöny nem az ifjúság jellemző tulajdonsága. Ha az idősebbek megbíznak bennünk, feladatokhoz jutunk — tudunk lelkesedni is. Például kapott a gyár tíz Perkins-motort kísérleti beépítésre. Ezt a nehéz feladatot fiatalok végezMár dolgozik a győri házgyár (MTI felv.) • • • • UJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN Irta: dr. Bognár József, a Magyarok Világszövetségének elnöke
