Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)
1968-12-14 / 25. szám
fr>4 ffSflimm AuKfco Két esztendővel ezelőtt egy zömök, mokány külsejű, derűs ábrázatú magyar fiatalember elhatározta, hogy ott lesz Angliában a labdarúgó-világbajnokságon, megnézi a magyar csapat játékát. A fiatalember. Török Béla Dunaújvárosban a meleghengermű egy mélykemencéjének darusa. Vajon hogyan képzeli el az utazást egy sportrajongó, aki maga is izmos, erős s afféle nehéz, vagy legfeljebb középsúlyemelő bajnok-külsővel, ráadásul vállalkozókedvű „belsővel”, merész, ismeretekre szomjazó lélekkel rendelkezik? Egyszerűen: felpattant a Danuvia motorkerékpárjára s azzal tette meg az utat Londonig és Liverpoolig. Érdekességnek talán már ennyi is elég volna, holott a történet csak ezután kezdődik. A Danuvia motorral megtett utazás Liverpoolig csak mintegy az expozíciója egy másik, sokkal nagyobb, mesébe illő utazásnak. A liverpooli meccs szünetében Török Béla összeismerkedett egy Philadelphiában élő honfitársunkkal, Lám István vegyészmérnökkel, akit általában a sport s különösen a magyar sport iránti szeretete vitt el az angliai VB-re. Az ismerkedés mindössze néhány percig tartott s látszólag felületes volt. A philadelphiai mérnök a magyar fiatalember nevét és címét sem kérdezte meg. Egyvalamit azonban mégis megtudott róla s ez úgy látszik mély benyomást tett rá: hogy ennek a fiatalembernek éppen olyan szívügye a magyar sport, mint neki s hogy ezért a szívügyért motorkerékpáron árkon-bokron át eljutott Magyarországról Angliába — ami egy sportbarát szemében önmagában is el- i mérésre méltó teljesítmény. S a philadelphiai magyar mérnök egyszercsak úgy érezte, közelebbi kapcsolatot szeretne teremteni a magyar fiatalemberrel. Kerestetni kezdte a legkülönfélébb módszerekkel, míg végül az bizonyult célravezetőnek, hogy a Magyarok Világszövetségéhez fordult, ugyanis a Magyarok Világszövetsége értesítette a Magyar Televíziót, amely 1967 januárjában egy sportadásában közölte, hogy Lám István philadelphiai vegyészmérnök keresi azt a fiatalembert, aki Danuvia motorral érkezett az angliai világbajnokságra s akivel ő Liverpoolban találkozott. így végre létrejött a kapcsolat s létrejött a csodálatos második utazás: Lám István meghívta Török Bélát a mexicói olimpiára. — Több tucat levelet váltottam ezután Lám Istvánnal — meséli Török Béla —, s az első levelében azt írta: annak elismeréseképpen hív meg, hogy fáradságot nem kímélve, motorkerékpárral utaztam el az angliai világbajnokságra. Most utólag bevallom. hogy még álomnak is túl szépnek tartottam az egészet. Én. az egyszerű szurkoló eljuthatok Mexicóba és megnézhetem az olimpiát? ... Nos, eljutott. Igaz, sok kalandon. viszontagságon, nehézségen át. de valamennyit sportszerű akaraterővel, célratöréssel legyőzte. A luxemburgi repülőtársaság irodájában értesült, hogy nincs helyjegye a New York-i járatra — végül az éjféli géppel mégis elmehetett. Megérkézett New Yorkba, öt dollárral a zsebében s igen gyér nyelvtudással ... s ott állt egyedül a fantasztikus forgatagban, mert hiszen másik gépnél várták. Amikor végre összetalálkozott kedi:es vendéglátójával. Lám Istvánnal, az ragyogó arccal mondta ir származású feleségének: — Mi. magyarok mindenütt feltaláljuk magunkat. A viszontlátás örömét azonban némileg elrontotta az a körülmény, hogy Lám István nem kísérhette el magyar vendégét Mexicóba, Munkája nem engedte. — Le voltam forrázva — mondja Török Béla —, mert bármilyen nagy boldogság volt számomra, hogy én ott lehetek, fájlaltam, hogy éppen az, akinek az egészet köszönhetem, aki a magyar sport nagy barátja, akinek mindig megdobogtatja szívét, ha magyar eredményekről hall — nem lesz ott és nem lesz velem. De ez a hihetetlenül kedves, melegszívű ember számomra mindenről gondoskodott. Felültetett az autóbuszra: irány Mexico. Török Béla végignézte az olimpiát s tanúja volt mind a tíz aranyérem megszerzésének, és az „aranygéppel”, azaz az aranyérmeseinket hazarepítő géppel tért ő is viszsza. Természetesen nem fogy ki az élményekből, a mesélésböl, hogy mi mindent látott, tapasztalt, kikkel találkozott. Amióta itthon van, az üzemében élménybeszámolót tartott, hasonló beszámolók megtartására hívták más üzemekbe s a szülőfaluja kulturális klubjába, továbbá utazásáról s a kedves philadelphiai honfitárs vendégbarátságáról szóló beszámolóját a Dunaújvárosi Hírlap közli tizenkét folytatásban. A mesébe illő történet ezzel befejeződött, a tizenkettedik folytatás után a végére pont került. Valaminek azonban nincs vége, valami tovább él Török Béla dunaújvárosi darus lelkében s a mienkben is. akik közvetve a történet részesei lehettünk. A sportélményen és az utazás élményén túl i-alami nagyobb és mélyebb élmény: az országhatárokat legyőző önzetlen barátság élmenye. Soós Magda Kelen Travel Service Alex. A. Kelen Ltd. Alapítva 1925-ben 1467 Mansfield St. Montreal, Canada Fenti eég immár 40 év óta szolgálja a külföldön élő honfitársakat. Különösen az IKKA közismert támogatási akciója útján. IKKA — szabadválasztás — és forintfizetésre a leggyorsabb szolgálatot adjuk. Romániában élő honfitársaink részére különösen előnyös árfolyamon tudunk most leit átutalni. Egy USA dollárért 16.20 leit fizetnek ki. Írjon, szívesen adunk bővebb felvilágosítást. Kérjük, hogy a rendelésekhez amerikai dollárra szóló bankcsekket küldjenek, megjelölve, hogy szabadválasztást vagy forint kifizetést óhajtanak (30 forint dolláronként). Pontos hazai címet és a feladó nevét, címét kérjük megadni, hogy az aláírt hivatalos nyugtát minél hamarabb viszszaküldhessük. ALEX. A. KELEN LTD 1467 Mansfield St. Montreal, Canada Gergely Jancsival a sarok mögül leste, amint a katona kábán kitántorog a partra, és elfoglalja őrhelyét. Aztán eltelt egy óra, másfél ... Már azt hitték, hiába várnak, amikor végre megpillantották a közeled bilincsben Török BáP~" léptekkel jött és mellette könnyű •• XLI. „Mátyás király, az igazságos!” Tudjuk, alig telt el néhány évtized Mátyás király halála után, máris szárnyra keltek a legendák, népmesék róla, mint az elveszett igazság bajnokáról, mint a szegény nép védelmezőjéről, mint az elnyomottak gyámolítójáról. S a legendák az évszázadok során csak nőttek, fényesedtek. De mit mond a tudomány e legendákról? Hiszen tudjuk azt is,'hogy a legendák mélyén gyakran rejtőzik valami valóságos mag is. Bármily fájdalmas is lehet, mint a valóságtól távol álló, romantikus elképzeléseket, eleve el kell utasítanunk a vándordeák képében országát járó. népét védő, parasztnak úr ellenében igazságot osztó uralkodó hamis, történelmietlen képét. (Ami persze nem jelenti azt, hogy elutasítsuk a mesét. a legendát a maga helyén: az irodalomban, költészetben. De most történelmet idézünk.) A feudális állam szervezete a jobbágyság elnyomására szolgált, tehát nem lehetett jobbágypártoló. Ebből következik, hogy nem lehetett jobbágypártoló a feudális állam élén álló király sem. Ha megkísérelte volna, önmagával, rendeltetésével került volna szembe, és sorsa a csúfos bukás lett volna. Ellenkezőleg: a központosítás idején a feudális állam még hatékonyabb eszközökkel nyomta cl a jobbágyságot, mint elődei. De éppen céljainak érdekében tett számos olyan intézkedést, amely a jobbágyok, pontosabban az adózók pártolásának látszatát kelthették. Az adófizetők adófizető képességének megóvása és fokozása érdekében hozott olyan intézkedéseket is. amelyek nem csak látszatra, hanem valóságosan is védték az adózókat, az idegen elnyomók, belső pusztítók, jogtalanul adóztatok sanyargatásaitól. Ez az alapja annak, hogy a központosító politika egyes kiemelkedő alakjai — mint például Mátyás király — köré legendák fonódtak. E legendák közös alapja az a gondolat, hogy a jóságos uralkodó védi az elnyomottakat a gonosz urakkal szemben. E legendák gyakran messze földön elterjedt, közös mesés elemeket is tartalmaznak. Általuk inkább a középkori parasztság gondolatvilágába hatolhatunk be. mint valóságos életviszonyaikat ismerhetjük meg. Mindamellett e legendákat nem szabad egyszerűen a hamis tudat körébe utalni: a mondák szövete illúzió, de tartalmuk bevilágít a valóságba is. Csak le kell hántani az illúziót a valóságmagról. Mátyás és „jobbágypártoló” kormányzata fegyverrel számolta fel a huszita katonai maradványokat, súlyos adóterheket rótt a jobbágyokra, és befogatta az adószedők elől menekülőket. Viszonylag legkevésbé azokat az elemeit terhelte. amelyek gazdálkodásában leginkább érvényesültek a haladás irányába mutató tendenciák, tehát a jobbára vagyonos paraszti rétegeket. Azokat például, "akik elpusztásodott telkeket béreltek és ezeket így kivonták a jobbágvgazdaságok normális típusát terhelő adók és egyéb szolgáltatások alól. Ez is bizonyítja, hogy Mátyás nem fojtotta el. hanem inkább előmozdította azokat a törekvéseket, amelyek legközvetlenebbül mutatták az árutermelés városi-paraszti ágának, tehát a fejlődés viszonylag szabadabb és rövídebb útjának kibontakozását. Nos tehát, ha a Mátyás királyról kialakult legendák objektív alapjait keressük, egy részüket az elmondottakban találhatjuk meg. $ A központosító politika egyes intézkedései kedvezően hatottak a jobbágyság egyébként súlyos terhek alatt görnyedő tömegeire is. Az anarchia letörésére tett intézkedései, a közrend biztosítása több sikerrel járt. mint korábban. Ez aztán kedvezően hatott a termelőmunkára: a paraszt nyugodtabban és eredményesebben dolgozhatott a földeken. Ugyancsak a rend helyreállásának következménye, hogy a parasztság újra benépesített korábban kietlen pusztává lett területeket. Nem maradhatott kedvező hatás nélkül a paraszti árutermelésre, a piaci kapcsolatok elevenedésére a központi hatalom számos más intézkedése sem: az utak. vámok számbavétele, szabályozása, a helyi vámok korlátozása stb. Védelmezték a kereskedelem és az árutermelés érdekeit, következésképpen kedvezően hatottak a jobbágyparasztság életkörülményeire is. Egyes, bár nem gyakori esetekben a kormányzat a dézsmaszedés általános érvényű szabályozásán túlmenően is megvédte a parasztot a földesúri önkénnyel szemben, olykor kifejezetten a földesúr sérelmére is. Ilyen volt a váci püspök esete is. A püspöki javadalmakat Mátyás egyik Kedves udvari embere, a neves humanista, Báthory Miklós élvezte. Fényűző életmódjával azonban túlságosan is megterhelte a birtok népét. A király előbb figyelmeztette őt, majd amikor ez nem használt, gondnokot állított mellé, akinek az volt a feladata, hogy ne engedje túlterhelni az adófizetőket. A király tehát az adóalap védelmében törte át a földesúri jogot. Persze, olyan területen, ahol főkegyúri joga révén könnyebben tudott beavatkozni. A nem királyi adományban gyökeredző nemesi birtokkal szemben már nem tudott ilyen határozottan beavatkozni. Nyom nincs rá, annyi azonban megállapítható, hogy Mátyás uralkodása alatt az állami adóterhek növekedtek, de a földesúri terhek nem. A jobbágyok szabad költözködési jogát a hatalom kifejtett céljai érdekében elvileg védte, noha ez ügyben ellenállással is találkozott. Az ellentétes érdekek végül is egyelőre egyensúlyban tartották egymást, noha egyes esetekben korlátozott időre — például egy évre — háborús okokra hivatkozva felfüggesztették a szabad költözködés jogát. Az elmondottakból világosan kitűnhet, hogy Mátyás kormányzata miközben súlyos adókkal terhelte a központosítás érdekében a jobbágyságot, egyúttal igyekezett védeni is adófizető képességét. Vagy más szóval: annak lehetőségét, hogy fejleszteni tudja gazdaságát. Intézkedéseivel tehát tágította a fejlődés szabadabb útjait jelző réseket a feudális gazdaság szerkezetében. S bár e haladó vonásai nem érvényesültek teljes következetességgel, szembeszöknek mégis, különösen. ha az utána következő korszakok súlyos helyzetével vetjük egybe. Akik pedig egybevetették, éppen e következő súlyos korszak átélői voltak: az ő szemükben Mátyás király kora a bőség és igazság kora volt... Hát így született a Mátyás király legenda. B. P. (Következik: A királyok szíve kifürkészhetetlen . . .)
