Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)
1968-12-14 / 25. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... ÜNNEPRE - KÖNYVET! VAS ZOLTÁN: ANNYI ALDAS SZÁLLJON RAJA . .. (Kossuth Lajos élete 1861-től haláláig) Vos Zoltán évtizedes munkával készült Kossuth-bibliográfiája ezzel a kötettel válik teljessé. A trilógia első kötete („Esik eső karikára...”) a szabadságharc végéig, az élet és pálya magaspontjáig, második kötete („Ha még egyszer azt üzeni...”) az emigráció első, friss fájdalommal és reménnyel leginkább teli, mozgalmas és drámai évtizedén keresztül követte Kossuth pályáját. Az ebben a kötetben tárgyalt időszak külső történései szerint talán kevésbé látványos az eddigieknél, ám a személyes élet belső drámáját tekintve leginkább izzik a tragédiáktól. A szerző minden fölösleges dramatizálás nélkül, a tények, dokumentumok puritán csoportosításával bontja ki ennek az ijesztő magányba fordult életútnak tragikus atmoszféráját. A „turini remete" figyelmeztető szoboralakja helyett a kétségekkel teli, gyötrődő, de a maga igazához tántoríthatatlanul ragaszkodó politikus portréját mutatja meg, aki egy nemzet hangos közvéleményével szemben egyedül védi a néma közvéleményt, a magyar függetlenség gondolatát. (A kötet megrendelhető a KULTÚRA Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalattól, Budapest, 62. P. O. B. 149.) vagy külföldi megbízottaitól.) Nyolc ország vízi szakemberei érdeklődésének áll középpontjában az a nagyszabású magyar—csehszlovák folyamszabályozási munka, amely novemberben kezdődött meg Rajkánál a Dunán, s amely első része annak a több éves nagy folyamszabályozási programnak, amely meggyorsítja a Duna folyását a szigetközi szakaszon. A magyar területre érkező víztömeg ugyanis itt lelassul, és rengeteg hordalék rakódik le. Mivel a Duna Európa egyik legfontosabb vízi útja, jelentős nemzetközi érdekek fűződnek a program megvalósításához. A rendezés fontos része a mesterséges partfal kiépítése, amely már tíz kilométer hosszúságban elkészült. A Budapesti Műszaki Egyetem építészeti kara és a firenzei egyetem építészeti kara első találkozójára november 25. és 27. között került sor Firenzében. A találkozón dr. Gábor László dékán a magyar építészmérnök-képzésről, dr. Gádoros Lajos egyetemi tanár pedig Az építészmérnökök helyzete és tevékenysége a magyar társadalomban címmel tartott előadást. Az ötvenezredik vasúti kocsi elkészült az 1896-ban alapított győri Magyar Vagon- és Gépgyárban. A nagy múltú üzem 1897-ben készítette el az első vasúti kocsit. Történetének kuriózumai közé számít, hogy itt gyártották a londoni földalatti vasút első szerelvényeit, és itt készítették Európa első hegesztett hídját is. Tasnádi Emilnek, az Országos Találmányi Hivatal elnökének' vezetésével magyar delegáció utazott Genfbe, az ipari tulajdon oltalmára alakult Egyesült Nemzetközi Iroda (BIRPI) ülésére. A tanácskozáson a szervezetben részt vevő mintegy 30 ország küldöttei a szabadalmi együttműködési szerződés tervezetéről tárgyalnak. Tizenkét emeletes új üdülő épül Hévizén, mintegy háromszáz férőhellyel. Az épület terveit Töreky Dezső, a KÖZTI építészmérnöke készítette. Az új SZOT-üdüló minden szobájához loggiát építenek. A földszinti részen konyhát, 250 férőhelyes éttermet és több üzlethelyiséget létesítenek. A Bartók-vonósnégyes nagy sikerrel szerepelt Angliában. Egy hónap alatt több mint húsz hangversenyt adott Londonban, L eedsben, Bristolban, Manchesterben, Windsorban, Sheffieldben és az írországi Dublinben. Üjabb kitüntetéssel érkezett haza Jancsó Miklós filmrendező Párizsból. A Csillagosok, katonák című filmjéért megkapta a francia kritikusok Moussinac-díját, amellyel minden évben a legjobb külföldi filmet jutalmazzák, titkos szavazással. Dr. Radó Sándor egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia földrajzi bizottsága elnökének vezetésével hattagú küldöttség utazott Indiába, hogy részt vegyen a Nemzetközi Földrajzi Kongresszus és a Nemzetközi Földrajzi Unió 12. közgyűlésén, Űj-Delhiben. A Párizsi Magyar Intézet fogadást adott a Franciaországban tartózkodó Déry Tibor, Illyés Gyula és Nagy László tiszteletére. A fogadáson megjelent a francia főváros irodalmi és kulturális életének több képviselője; ott volt Mód Péter nagykövetünk is. A János vitéz 1868-as lengyel nyelvű kiadásával ajándékozta meg egy varsói Petőfi-tisztelő a kiskőrösi Petőfi-házat. Az értékes könyvet besorolták a külföldi Petőfi-fordítások népes gyűjteményébe. Chilei szakszervezeti küldöttség tartózkodott Magyarországon, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének meghívására. A küldöttség tagjai — Rigoberto Cruz Lillo Torres szénbányaipari és Waldo Corea Rodriguez rézipari szakszervezeti elnök — a magyar bányászok munka- és életkörülményeit, valamint szociális és kulturális ellátottságát tanulmányozták. Megalakult a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége. A társadalmi szervezet alapítója az a több mint száz mesterszakács és cukrász, aki az utóbbi években a belkereskedelmi minisztertől nyerte el ezt a kitüntető címet, s itthon és külföldön egyaránt elismerést szerzett a magyar konyhának. A szövetség a szakmai továbbképzés fejlesztését, az utánpótlás nevelését, a nemzetközi kapcsolatok ápolását tekinti céljának. A szövetség elnöke Venesz József lett. Gabos Gábor zongoraművész november végén Franciaországba utazott, ahol három hangversenyt adott, köztük önálló estet is, Párizsban. Gárdonyi Géza: €®*í rsülngok (11. FOLYTATÁS) Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál ____ ___ény küzdelemben ártalmatlanná tették üldözőiket, Gergely, Mekcsey, Éva és Török Jancsi nekivágott a Jedikuiát környező városnegyednek. Szállást kerestek. '”Egy görög fogadósnál béreltek szobát. Milciádesz hamarosan rájött, hogy vendégei messzi földről jött idegenek, akik valami titkolt céllal időznek Konstantinápolyban. Cinkos mosollyal felajánlotta hát, hogy jó pénzért mindenben segítségükre lesz. Hanem amikor Gergely nyíltan feltárta előtte, milyen merész vállalkozásba fogtak, a gazda kétkedve csóválta meg a fejét. A Héttornyot kettős fal veszi körül. Rabjait kétszázötven katona őrzi. Önnön ugyan még nem szökött meg senki emberfia! Csak egy reményetek lehet. Ha sikerül megvesztegetni a börtön parancsnokát... Még aznap este fekete köpönyeges férfi állta el a hazaiul bég útját Néhány szót váltanék veled, effendil Tedd hüvelyébe a kardodat, nem I tartanod tőlem I Az én nevem f Arany. Vélném, hogy eléggé jó hangzású név. Különösen a te számodra, akit Szegény Embernek hívnak. A bég egy darabig elgondolkodva^ nézett maga elé, aztán bólin-l Jeles vitéz vagy, sokan ismernek. Ellenségeid befolyása mégis arra kárhoztat, hogy örök életedre várnagy légy a Jedikulában. Rajtad fordul, hogy nagyobb és szabadabb életet válassz magadnak! Ha kihozod börtönéből Török Bálint nevű rabodat, mintha a szultán hivatná, s ahelyett, hogy a szerájba kísérnéd, átadod nekem, százezer arany üti a markodat! Török Bálint majd kifizeti! De ezret most mindjárt megkaphatsz, ha akarod . Gergely a kikötőbe sietett, kibérelt bárkát, aztán visszatért a fogadóba. | Térj eszedre, Bajguk, te boroshordó, mert meggyűlik a bajod a béggel! üzent, hogy azonnal őrségre kell menned a kikötőbe. Ezt a köpönyeget kerítsd magadra. így szól a parancs.