Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)

1968-12-14 / 25. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK

rí)i. rj)usUás CJiilianna:

LEDINSZKÍ József

LKIilNS'/.Kl JÓZSKF (szíllcti’ti Ber/enrén, 1939. márciusában, anyja neve Kovács Jánosné) 1956-ban Angliába távozott. Keresi -,M édesanyja, aki 1967 márciusa óta nem tud

W‘ fiáról.

GRÜNZWÉIG SZERÉNA (született Kolozs- ' váróit, 1920. július 7-én, anyja neve LŐwinrTM" ,. #t*r ZáU) 1963-ban Párizsból az Egyesült Allantokba (Boston), vándorolt. Keresi testvér- MBA bátyja, akinek 1965. májusában írt BostnngAgm Mill BOGNAK OTTÓ (született Pápán, 193H. április P-án, anyja neve Szabó Mária) 195«JP'SMJÉÉhM óan Angliába került. Keresik testvérei Győrbői, akiknek 1967 áprilisa óta nem ad életjelt magáról.

SIROKI LAJOS (született Polgáron 1937- ben, anyja neve Budai Eszter) 1956-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi testvére, Sándor, Polgárról, akinek 1962-ben Sidney-ből írt utoljára.

BÜKK LÁSZLÓ (apja neve Bükk János) Kómából Ausztráliába vándorolt. Keresi kanadai ismerőse Torontóból (Ontarió).

SZEGEDI ÉVA (született Hegykőn 1946. április 6-án, anyja neve Varga Matild) 1967-ben Ausztriából édesapja és testvére társaságában feltehetően Kanadába távozott. Keresi édesanyja a Német Szövetségi Köztársaságból.

SZEGEDI ISTVÁN (született 1947. július 5- GKÜNZWEIG én Sopron-Bánfalván, anyja neve Varga Ma*

Szeréna tild) 1967-ben Ausztriából Kanadába távozott,

, valószínűleg édesapja és nővére társaságában. Keresi édesanyja a Német Szövetségi Köztársaságból.

Mrs. Maria CIANCELIONI, születt HAVRAN MÁRIA (született Dorogon 1926. január 5-én)

és

HAVRÄN JÓZSEF (született Érden, 1939. június 20-án) Ausztráliában élő honfitársakat New Yorkból (N. Y.) keresi testvérük, Júlia, és kéri, jelentkezzenek, mert Budapesten beteg édesanyjuk várja értesítésüket.

BÉLAVARY MIHALYNÉ, született NAGY JOLÁN (Debrecenben, 1911-ben született) BOGNÁR Ottó 1945-ben Brazíliába, Sao-Paulóba vándorolt

férjével, leányával. Három évvel ezelőtt Kanadában telepedtek le (Torontóban, Ontarió), ahol leányuk férjhez ment. Keresi unokatestvére Budapestről.

BENE SÁNDOR (született 1931. június 20-án, anyja neve Szabó Piroska) matróz, 1953-ban Ausztráliába került. Keresi özvegy édesanyja, aki 1957 óta nem tud fiáról semmit.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILAGSZÖVESÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók, 292., BUDAPEST 62.

öl mi i óink fuj tjei Ki éhe

A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint.

Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti, Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára.

Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 Schilling, Franciaország: 16 frank, Nagy-Britannia: 24 shilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik.

Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lebet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Brltannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország.

Az előfizetési dij bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is. amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGIJA: Collet’s Holdings Ltd., Dennington Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen. Hochstädt-Platz, 3. Wien 20.

— BRAZÍLIA: Livraria Brody Ltda. Caixa Postal 6366. Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Caixa Postal 7943, Sao Paulo. — FRANCIAORSZÁG: Agenre Lilteraire et Artistique Parisienne 7, Rue Debelleyme, Paris. — Société Balaton, 12 Rue de la Grange Bateliéro, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19 Prince Arthur Street. West-Montreal IS. p. Q.

— Pannónia Books, 2, Spadina Road, Toronto 4. — NEMET

SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4,, Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schliessfach 68. München 43. — USA: Stechert and Hafner Inc., 31. East 10th Street. New York 10003, N. Y. — Culture renter, Mr. J. Brownfield, 1484. Third Avenue, New York, N. Y. 10028. — Elő lehel külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél Is, amelynek címe: P. O. B. 149. Budapest 62.

Felkérjük kedves előfizetőinket, liogv nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlését is.

Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292.. Budapest. 62.

A Magvarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI.. Benczúr u. 15.

A Szülőföldünk hullámhosszai

A/. Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára (közép-európai időszámítás szerint): 20 órától 20.30-ig a 13.8. 16.8, 19.8. 25.2, 30.5, 42.2. 48.1, 75.1. méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; 21.30 órától 22 óra 30-ig: a 30.5. 41.1, 41.6, 42.2, 48.1, 75.1 méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon;

Észak-Amerikálian élő honfitársaink számára: Keleti standard idő szerint: 19 órától 19.30-ig a 25,2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon. 23 órától 23.30-ig a 30.5, 30.1. 41.6, 48.1 méteres rövidhullámon. Nyugati standard Idő szerint: 16—16.30 óráig a 25.2, 30,5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon, 20—20.30 óráig a 30.5. 30.7, 41.6 és a 48.1 méteres rövidhullámon. Egyórás műsoraink keleti standard Idő szerint 21 órától 22 óráig, nyugati standard Idő szerint 18—19 óráig a 25.2, 30.5, 31.5 és a 41.6 méteres rövidhullámon.

Dél-Amerikában élő honfitársaink számára riói Időszámítás szerint 20 órától 20.30-lg a 19.8. 25.2. 30.5, 31.5 méteres rövidhullámon.

Csak vasárnap; (Zenés műsor, sportközvetítés) Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára: 15 órától 17 óráig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 41.6, 48.1 méteres rövides a 240 méteres középhullámon.

MAGYAR HÍREK

Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató

100 éves az Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás

Index: 26.506

Magyarok Amerikában

III. HOGYAN FOGADTÁK AZ ÚJONNAN ÉRKEZŐKET?

Az európai kivándorlók nemzetiségi összetételében a XIX. század utolsó két évtizedében — jelentékeny eltolódások mentek végbe. Tömegesebben ekkor tűntek fel a kivándorlók között Közép- és Kelet-Európa népei. Az 1890-es évektől még inkább a századforduló után ők adták a ..new immigration” tömegeit.

\ \ \ 'V ' , A

Pálinkás István, az amerikai 13. lovasezred magyar huszárja

A „new immigration”-nal az amerikai bevándorlásnak nemcsak a hulláma tetéződött, de nyelvben, életformában, szokásokban is a legváltozatosabb tömegek érkeztek Amerika földjére.

Megjelenésük számos új problémát vetett fel és feszültséget teremtett az amerikai társadalomban. A bevándorlókból népesülő, általuk izmosodó ország ugyanis — sajátságos módon — telve volt előítéletekkel, idegenkedéssel az újabb bevándorló csoportokkal szemben.

Az 1830-as évekig az Egyesült Államok lakossága általában brit jellegű, meglehetősen homogén, protestáns nép volt. A XIX. század elején, a francia Louisianaval és a spanyol Floridával együtt átvett latin eredetű népességgel szemben mutatkozott ugyan már ekkor is bizonyos faji és vallási ellenszenv, de az nem vert nagyobb hullámokat. Amikor azonban a XIX. század közepén a nagy ír, majd német bevándorlás érezhetőbbé kezdett válni, a korábban bevándorolt csoportok széles rétegeiben, fokozottabban jelentkeztek az előítéletek, az idegen gyűlölet. 1842-ben megalakult a Native American Party, amely minden külföldön született embert ki akart zárni a polgári jogok gyakorlásából.

Különösen a bevándorolt katolikus írek szenvedtek ekkor sokat a nativisláktól. A bevándorlóellenes hangulatot csökkentette a polgárháború, amikor több százezer külföldi születésű fogott fegyvert az Unió védelmére, s szavazataiknak jelentős szerepük volt Lincoln elnökké választásában is.

Az idegen ellenes mozgalom újabb hulláma az 1880-as évektől indult meg, s nagy erőre kapott a századforduló után. azaz a közép- és kelet-európai bevándorlás időszakában. Az ellenségeskedés, a gyűlölködés célpontjaivá mostantól elsősorban ezek váltak. Vádolták őket mindenekelőtt azzal, hogy életmódjuk színvonala (Standard of living) az amerikaiaknál alacsonyabb lévén, hajlandók olcsóbb bérért dolgozni, s így a bennszülöttek bérét is alább szorítják.

Főképp olyan országokból jönnek, amelyeknek műveltsége nem oly magas, mint az északi és nyuga!-európai országoké. Ennélfogva nagy közöttük az írástudatlanok száma. nehezebben tanulják meg az ország nyelvét, nehezebben szívódnak fel. Nem mennek mezőgazdasági munkára, hanem kizárólag a nagy városokban, gyár- és bányatelepeken laknak. és nemzetiségük szerint elzárkózva, külön kolóniákat képeznek. Környezetük szennyes és egészségtelen és nem is vágynak magasabb életmód után.

A munkahelyeken a gyakori súrlódások, tényleges összeütközések, sztrájkok idején, amikor az újonnan érkezettek kiszolgáltatottságát a munkaadók jól kihasználhatták a sztrájkok megtörésére, táplálták a kölcsönös gyűlölködéseket. A/, összecsapásoknak nem egyszer voltak halálos áldozataik. Az Írek támadásai elől vándoroltak át Amerikából az első magyar munkáscsoportok Kanadába.

Az amerikai sajtóban es részben a közvéleményben az. „idle Pole" (lusta lengyel) és „filthy Russian” (szurtos orosz) között emlegették a „wretched Hun"-t „nyomorult hunokat”, ez alá a név alá foglalva össze a Monarchiából bevándorolt különböző nemzetiségeket.

Az a feszültség, amely az amerikai társadalomban az új bevándorlási hullámmal keletkezett, ráirányította a figyelmet a bevándorlás kérdésének tanulmányozására. Hatalmas bevándorlási irodalom keletkezett a századfordulótól, bár többségük bevándorlóellenes szellemben íródott.

„Az európai kivándorlóknak beözönlése az Egyesült Államokba mint a szegények paradicsomába — írja Bellamy — fél évszázaddal ezelőtt kezdődött, később növekedett s hozta a óvilág legjobb rétegeinek népét. Nem sokkal azonban a polgárháború után, a bevándorlás kezdett más színt ölteni, úgyhogy a nyolcvanas es kilencvenes években Európa legalsóbbrendü, legnyomorultabb és legbarbárabb fajzata. a continens salakja került hozzánk."

Az Unió hivatalos bevándorlási politikája, ha nem is mutat olyan szembetűnő hullámzásokat, mint a közvéleményé, ugyancsak módosult a nagy bevándorlási időszak folyamán. (Most csak jelezzük a bevándorlási politika változásaival fontosabb mozzanatait.)

A bevándorlást szabályozó törvényhozást illetően eleinte minden állam, amelynek területén bevándorlók ki szoktak kötni, maga alkotta meg a szabályokat. Ezek a rendszabályok csak arra szorítkoztak, hogy börtönviseltek, munkaképtelen egyének bejutását lehetőleg megakadályozzák. Ami kevés szövetségi törvény a múlt század első felében született a bevándorlásból, az majdnem mind a bevándorló érdekében, többnyire a hajóstársulatok ellen jött létre.

A polgárháború utáni nagy ipari fellendülés és munkaerő kereslet a törvényhozást a bevándorlás elősegítésére ösztönözte. A kongresszus 1864-ben felállította a commissions of immigration hivatalát („an act to encourage immigration”). A bevándorlás oly rohamosan növekedett, hogy négy

Earmház Connencticulban

év múlván, amikor a bevándorlók száma háromszázezren felül ért, a törvényt visszavonták. A közhangulat változásával — az 1870-es évektől — fokozatosan módosulni kezdett a bevándoroltak hivatalos kezelése is Az 1882. évi augusztusi első általános bevándorlási törvény már megszigorításokat tartalmaz.

E törvény alapján 50 cent adót vetettek ki a bevándorlókra. s „a fegyenceket, őrülteket és minden oly személyt, ki nem tudja fenntartani magát anélkül, hogy közsegélyre ne szoruljon (4. paragrafus), pedig visszatoloncolja ugyanazzal a hajóstársulattal, s annak költségén, mely hozta őket.”

Az 1885., 1887. és 1888. évi törvények tiltották minden olyan munkás beengedését, ki elszerződve indult Amerikába. A századforduló utáni törvények az 1902. és az 1907. évben hozottak emelték a bevándorló fejadóját, és a követelmények fokozásával és szigorúbb ellenőrzésével igyekeztek a gyengébb munkáskezeket távoltartani Amerika földjétől.

A vita. amely a bevándorlás megszigorításáról az 1880-as évektől megindult, és különösen a század első évtizedében gyűrűzött, csak az első világháború után vezetett arra az eredményre, hogy Amerika lényegében bezárta kapuját a tömegesebb európai kivándorlók előtt.

A Bajcsy-Zsilinszky Endre úttól a Hősök teréig modernizálták a Népköztársaság útját

(Vámos László felv.)

y

wyy