Magyar Hírek, 1967 (20. évfolyam, 15. szám)

1967-07-29 / 15. szám

Meghalt Abelovszky József Megilletődött szo­morúsággal jelent­jük. hogy Abelovszky József, a Magyarok Világszövetsége El­nökségének tevékeny tagja, a Magyarok Világszövetsége volt főtitkára július 21-én Balatonfüreden el­hunyt. Emlékét a Ma­gyarok Világszövet­sége Elnöksége és munkatársai híven fogják őrizni. Oh/asáiuU ityák A Gráci Magyar Egyesület meg­tartotta szokásos évi közgyűlését. Rottenbücher Gyula titkár jó eredményekről számolhatott be a közgyűlésnek. Taglétszámuk egy év alatt több mint 50 száza­lékkal gyarapodott. Az egyesület tánccsoportja is szépen fejlődött. A közgyűlés megválasztotta új vezetőségét, elnökévé ismét Hid­­véger Istvánt, titkárává pedig is­mét Rottenbücher Gyula honfi­társat választotta. A közgyűlés után magyar estet rendeztek az Erzherzog Johann Szálloda, majd a Schlossberg helyiségeiben, ahol a Rajkó zenekar, valamint Ko­vács Ibolya és Angyal Sándor, a budapesti Opereitszfnház mű­vészei nagy sikerrel szerepeltek. Sikeres fotózást! Az esten a magyar és az osztrák vendégek tapssal jutalmazták a magyar művészeket és az egye­sület tánccsoportjának magyar népi táncszámait. A képen: Rot­tenbücher Gyula titkár a vezető­ség beszámolóját mondja el. Vendégünk. J. Franck szenátor, Brüsszel Saint Gilles kerületének polgármestere a fóti Gyermekváros egyik kis lakójával Roland Michener, Kanada főkormányzója táviratban mondott köszönetét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnö­kének, Kanada nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókíván­ságaiért. * A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett dr. Kari Ledersteger osztrák egyetemi tanár, a geodéziai tu­dományok ismert nemzetközi szakembere. Az erről szóló ok­levelet dr. Simó Jenő, hazánk bécsi nagykövete nyújtotta át az osztrák professzornak. Részt vett az ünnepségen Schmid professzor, az Osztrák Tudományos Akadémia elnöke is. Olaszország árvíz sújtotta területeiről 150 gyermek érke­zett balatoni üdülésre. Balatonzamárdi gyermeküdülőjében 350 magyar pajtásukkal együtt három hetet töltenek. Angol, svéd, japán és nyugatnémet cégekkel együttmű­ködve, az amerikai Rand McNally világcég által kiadandó vi­lágatlasz 34 oldalának szerkesztésére kapott a közelmúltban megbízást a magyar Kartográfiai Vállalat. A térképészek a Szovjetunió, Kína, a távol-keleti országok politikai, hegy- és vízrajzi, valamint várostérképeit dolgozzák ki. A hűvösvölgyi »Gulyás-party« premierje jól sikerült. Az első ven­dégek, amerikai és nyugatnémet turisták éppen a szalonnasütés rej­telmeivel Ismerkednek Paulo Cerletti professzor, a camerinói egyetem biokémiai intézetének igazgatója, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem meghívására Debrecenben előadásokat tartott. Az olasz professzor évek óta tudományos együttműködést folytat dr. Nánási Pát egyetemi tanárral. Az olasz és a magyar pro­fesszor enzimológiai vizsgálatok terén végez közös kutató­munkát. * A Duna-kanyar legcsinosabb községe címet Dömös nyerte el. A zsűri szerint a községek »szépségversenyének« sorrend­jét az döntötte el, hol parkosították és rendezték legszebben a helységeket átszelő útvonalak környékét. * Egerben, öt percre a város központjától, festői környezet­ben 500 személyes autóskempinget nyitnak augusztusban. A vendégeket két- és négyszemélyes víkendházakban helye­zik el. * Egymillió-egyszázezer külföldi kereste fel hazánkat jú­nius 30-ig. az idegenforgalmi hivatalok adatai szerint. 700 ezren tartósan időztek nálunk, nagyrészt az üdülőhelyeken, a többi átutazó vendég volt. Nyugati turista otthon — Vettem Magyar­­országon két csikó­bőrös kulacsot, és ki­vétettem a vakbele­met . .. Mézesmadzag MészárolAnar*» Javítják, szépítik a pestiek kedvenc kirándulóhelyét, a Gellért­hegyet. A két bátor »kozmetikus«, Soós János és Tölcsér István a hegy 700 méteres Duna-parti szakaszán »ég és föld« között Fény képpály ázat A Magyar Országos Idegenforgalmi Hivatal és a »Magyar Panoráma« szerkesztősége »MI TETSZETT NEKEM MAGYARORSZÁGON« címmel fényképpályázatot hirdetett meg. A pályázat feltételeit — olvasóink kérésére — az alábbiakban ismertetjük: RÉSZVÉTEL: A pályázaton az 1967 folyamán Magyarországra érkező külföldi állampolgárok vehetnek részt egy vagy több, leg­feljebb 6 darab, 13X18 cm nagyságú fekete-fehér vagy színes fénykéo­­pel, amelynek tárgya magyarországi táj vagy város, épület, képző-, ipar- vagy népművészeti alkotás, magyarországi életkép, látványos­ság, esemény stb. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1967. november 30-ig. A borítékon feltüntetendő: »Fényképpályázat«. Cím: Országos Idegen­­forgalmi Hivatal, Budapest, XIV., Városliget. Minden beküldött pálya-8 mű hátoldalán szerepeljen a pályázó neve, pontos lakcíme és a kép témája. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal a beküldött pályamüve­ket nem küldi vissza, és azok megőrzésére kötelezettséget nem vállal. Az eredményt a »Magyar Panoráma« című folyóirat 1968. februári számában közli. DlJAzAS: I. díj: Tévékészülék, II. díj: Kéthetes ven­déglátás Budapesten, vagy a Balatonon 1—1 személy részére, III. díj: kempingfelszerelés, IV. díj: Egyhetes vendéglátás Budapesten, vagy a Balatonon 1—1 személy részére, V. díj: Egyhetes gyógykezelés egy magyar gyógyfürdőben, VI. díj: Filmfelvevőgép. A dijakon kívül még 100 jutalom! Az Országos Idegenforgalmi Hivatal a díjakat és jutal­makat megküldi a nyerteseknek. /Hetfhwó- i za fut deq yetem re Részlet egy levélből: »Szép, szép, hogy nagyszerűen mű­ködő nyári egyetemek nyílnak önöknél az ország legszebb vidékein, ezeken azonban többnyire külföldiek vesznek részt. De mi van az otthoniakkal, akik nem folytatták iskolai tanul­mányaikat és mégis, valamilyen szervezett oktatás vagy isme­retterjesztés révén szeretnének művelődni . ..« Nos, hadd kalauzoljuk el kedves levélírónkat a Múzeum­kert tőszomszédságába, a Múzeum utca 7-be, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházába, a második emelet egyik irodájába, ahol a József Attila Szabadegyetem új évadját ké­szítik elő. A szabadegyetem működéséről szóló beszámolóval akár oldalakat is megtölthetnénk, most inkább néhány érdekesebb tényt ismertetünk. Tizenhárom esztendővel ezelőtt, a Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat József Attila Szabadegyetemének megnyi­tásakor mindössze nyolc ismeretterjesztő előadássorozat volt. Ebben a tanévben 97 lesz. A sorozatok közül 33 társadalom­­tudományi, 14 műszaki téma, 12 irodalmi, 10 művészeti, 28 természettudományi. Az idei tanévre mintegy nyolcezer hall­gató iratkozott be, 33 százalékkal több, mint tavaly. Melles­leg megjegyezzük: a szabadegyetem működése óta több mint százezren ültek a különböző egyetemek, kutatóintézetek ter­meiben és hallgatták az egyetemi szintű előadásokat, beszá­molási kötelezettség nélkül, pusztán érdeklődésből, tanulási, művelődési kedvből, szórakozásból. Hogy kik? Középkorúak és idősebbek, akik közül sokan a szabadegyetemen pótolják azt, amit valamilyen okból korábban elmulasztottak. Vagy: általános iskolát elvégzett fiatalok, akik később szakmunká­sok lettek, és általános műveltségüket igyekeztek gyarapí­tani. Vagy: a középiskolából kikerültek, akik közül csak minden negyedik tanuló juthatott egyetemre. S vannak or­vosok és mérnökök, technikusok és tanárok, még háziasszo­nyok és nagymamák is a hallgatóság soraiban. Akit a filozófia érdekelt, megismerkedhetett a mai pol­gári történetfilozófia és szociológiai irányzatok körével. A pedagógia. iránt érdeklődők pszichológiai, fejlődéslélektani előadásokat hallgathattak, megismerhették a tanulás, a mun­ka, a közösség személyiségalakító szerepét. A külpolitikai és egyetemes történelmi témák iránt is volt érdeklődés. A köz­­gazdasági előadássorozatok közül különösen a gazdaságirá­nyítás új rendszerét feldolgozó jó tematika iránt érdeklődtek sokah, és nagyszámú hallgatóság részvételével folytak a jogi témákkal foglalkozó sorozatok. Ami az irodalmi témákat il­leti, különösen a modern világirodalommal foglalkozó elő­adások vonzottak hallgatóságot. A művészeti sorozatok kö­zül elsősorban a XX. század egyetemes művészete iránt mu­tatkozott érdeklődés, és az »Egy évszázad zenéje« című so­rozathoz meg a filmtörténeti előadásokhoz egy-kettőre nem lehetett helyet kapni. A művészettörténeti sorozat már keve­sebb érdeklődőt vonzott. Ami viszont a természettudományi tagozatot illeti, a matematikai, fizikai, kémiai, csillagászati és biológiai esteken szép számú hallgatóság vett részt. A Jó­zsef Attila Szabadegyetem nyelviskoláján — 18-féle nyelvet oktatnak, magyart is, külföldi hallgatók számára — válto­zatlanul nagy az érdeklődés. A témákat a Szabadegyetem Tanácsának tagjai, egyetemi tanárok, neves szakemberek állítják össze, és nagy örömmel vállalkoznak előadások megtartására is. Az eddigi tapaszta­latokat tükrözik a következő tanév új sorozatai. Hogy csak néhányat említsünk: ismertetik a filozófiatörténet nagy alak­jait és jelentős irányzatait, kibővül a pedagógiai tagozat, a családi nevelés fő kérdéseivel, és új előadások szólnak majd a pszichológia alkalmazási területeiről. Nágyobb súlyt kap az új gazdasági mechanizmusra épülő ismeretanyag, vállalati, tanácsi vezetőknek szeretnének segítséget adni. Először kap önálló tanszéket a szociológia, 13 előadás foglalkozik majd ezzel az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó tudományággal. Hasonlóképpen először hangzik majd el előadássorozat a matematikai logika eddig kevéssé ismert területéről. A bioló­giai tanárok továbbképzését szolgálja majd az életjelenségek és molekulák vizsgálatával foglalkozó sorozat és a levegő meghódításával foglalkozik majd új ismertetés... Aggodalomra tehát nincs ok, aki tanulni, művelődni akar Magyarországon, megteheti, csak rajta múlik. A 30—40 forintos részvételi díjat az emberek szívesen kifizetik, ennyi ugyanis a tandíj egy-egy sorozatra. És nem véletlenül mond­tunk az előbb Magyarországot, mert nemcsak Budapesten, vidéken is van lehetőség művelődésre, főleg egyetemi váro­sokban, járási központokban. Élnek is vele sokan, megtöltik a kultúrházak, művelődési intézmények termeit, hogy a helyi és a Pestről odautazó professzorok előadásait meghallgat­hassák. önt is szívesen meginvitáljuk, ha nem is iratkozott be, tetszése szerint kiválasztott témát hallgathat egy-egy alka­lommal is. Mindössze látogatási jegyet kell váltania. Tízezer fogyott belőle az elmúlt tanévben. Hernádi Magda Az Osztrák Köztársaság új nagykövete Budapesten Dr. Kurt Enderl, rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vet, az Osztrák Köztársaság új magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Losonczi Pálnak, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa elnökének. Megbízólevele átadása­kor a nagykövet a többi között ezeket mondotta: — Egy osztrák nagykövet számára különös kitüntetést jelent, ha Magyarországon képviselheti hazáját. A népeink és államaink közötti viszony érzelmi tartalmán túlmenően, érdekeink messzemenő párhuzamáról is beszélhetünk. Józanul ítélve, ez az érdek a baráti és békés kapcsolatok közös kiépítése álla­maink javára, de a nemzetközi enyhülés és az együttműködés javára is. Egy olyan világban, amely az együttélést ési az eb­ből kényszerítőén fakadó együttműködést, mint a további lé­tezés egyetlen garanciáját ismerte fel, két, Európa szívében fekvő szomszédos állam számára — amelyek közül az egyik a szocialista államközösséghez tartozik, a másik pedig zászla­jára az örökös semlegesség politikáját írta — a kölcsönös kapcsolatok szélesítése és elmélyítése az ésszerűség termé­szetes követelménye. t

Next

/
Thumbnails
Contents