Magyar Hírek, 1967 (20. évfolyam, 15. szám)

1967-07-29 / 15. szám

Wesctrme mm« tmiistim műim un«« Cl00K CifCWOSIOKAK TRMÍl WRfAä HXS PRfFURtO fOR SIOHTSItlttC TOURS Of PSA&Of A*0 OTHER LARGE TOWIIS CONDUCTED TOURS THROUGH CZECHO­SLOVAKIA WITH REGULAR DEPARTURES SOJOURNS AND TRf ATM INT IN WORLD­­FAMOOS SPAS _ HIRING Of Sllf-DRIVE OH CHADEfIR • HUNTING AND SHOOTING IN EXCIUENT HUNTING GROUNDS Will ARRANCI AND PROVIOi fO« tOU VISAS FOREIGN CURRENCY EXCHANGE SPECIALIZED GUIDES AND INTERPRETERS ACCOMNODADOR IR HAST CUSS HOTELS TICRETS EDI CUmi«l,SOCIM AND SPORTS EVENTS TIAIR AND AIR TICUTS EOt KJTN INLAND AND INTflMJIONAl CONNUNI CATIONS SLEEPING CARS OOP .'»ICES ARE AT YOUR DISPOSAL WHEN AYEU1NG IN CZECHOSLOVAKIA rfiimLnirntetm« iBirr'Tfcrft' Udvözlégy idegen! GYARMAT sebbek közé tartozik lélek­­számra és területre, noha 1950-ig megyeszékhely volt. Nem úgy volt megyeszék­hely, mint a régi Magyaror­szágon volt, amikor a kör­nyék földbirtokos társadalma a »kis Párizs« elnevezést ra­gasztotta címere alá, Párizs alatt a testi örömök korlátlan szabadosságát értve, s mit sem törődve azzal, hogy Pá­rizs nemcsak meztelenség, hanem sok minden más is ... Ez az Ipoly-parti kis Pá­rizs 1950-ben, amikor a me­gyeszékhelyeit Salgótarjánba helyezték át — egyszerűen meghalt. Ügy halt meg, mint akinek elmetszették áz ereit, vére elfolyt s lassan elalélt. Ha az ötvenes években Ba­lassagyarmat szóba kei-ült, általában egy legyintéssel el­intézték. »Halott hely ... Az oda vezető út járhatatlan, a városban talán már nem is élnek emberek, és ha élnek, azok olyan emberek, akikkel nem érdemes szóbaállni...« Ezt egy szerkesztő mondot­ta e sorok írójának 1953-ban, amikor a sorok írója felve­tette, hogy meg kéne nézni — s megírni —, mi van az­zal a halott várossal ?... Ba­lassagyarmatra ugyanis az akkori politikai szemtengely­­ferdülés rásütötte, hogy irigyli Salgótarján, a nagy és nagy múltú iparváros me­gyeszékhelyi rangját, követ­kezésképpen ellenséges in­dulatokkal telített város. 1967-ben, egy kánikulai na­pon elutaztam Balassagyar­matra. A »halott város«-ba vezető út minősége kifogás­talan, átvezet a Börzsöny zöld hegyein és völgyein, a legszebb magyar középhegy­ségen. Az út egyébként tele volt magyar, lengyel, cseh­szlovák, jugoszláv és nyu­gat-európai turisták jármű­veivel, akik észak-déli irány­ba itt lépik át a határt, hogy lemenjenek az Adria partjá­ra, vagy felmenjenek a Tát­rába ... A város kapujában egy vágóhíd és egy strandfürdő fogadott. A vágóhídon húst füstöltek s a nehéz, zsíros füst elborította a strandfür­dőt, amelynek kapuőre meg­nyugtatott, hogy a vágóhidat hamarosan kitefepítik innét s a helyén lakótelep épül, amely méltó kapuja lesz majd Balassagyarmatnak, vagyis "Gyármátnak-, amint a város nevét a bennszülött palócok drága idiómával ej­tik. A város elevennek tetszett, nagy kiterjedésűnek és csú­nyának. bizonyos értelemben zavarosr. tk is. Az ősi mag a bel váró-, megkopott, a kül­ső perifér.ákon épült állami lakótelep, a holland típuster­vezés szerint épült pedagó­Madách Imre szobra gustelep, a fiatal házasok és az állam összefogásából ke­letkezett »ifjúsági-telep«, az egységes képet mutató csa­ládi házak regimentje na­gyon friss, nagyon tágas, na­pos és derűs. A kettő között nincs — talán nem is lehet — átmenet. A maroknyi ó­­várost — amely maradékta­lanul s századeleji felfogás szerint is urbánus —, egy nagy, modei-n falu keríti be. A városi tanács elnöke, Lombos Márton idevalósi ember, palóc parasztgyerek, aki Balassagyarmaton inas­­kodott, s harmadik éve áll a város élén. Tüzes lokálpat­rióta, akiben egy hűvös dip­lomata képességei rejtőznek. Harminckét éve él Balassa­gyarmaton és ismerte a vá­rost a békeidőben, a háboní­­ban, s a felszabadulás után. Én arra szeretnék tőle vá­laszt kapni, hogyan maradt életben a magyar kisvárosok mintaképe s miből él nap­jainkban? — Attól maradt életben, hogy a lakosai szeretik. Any­­nyira szeretik, hogy amikor elvették a megyeszékhely rangját Gyarmattól, valósá­gos belső ellenállásba vonult a város tősgyökeres lakossá­ga. Kirekesztették magukat az ország életéből, tüntetőleg nem vettek részt a közélet­ben, vagy ha i-észt vettek, ab­ból köszönet nem volt... Hogy egyebet ne említsek, 1945-től 1965-ig, húsz év alatt a váltósban összesen három­­százötven lakás épült, pedig az Ipoly évente kétszer is­métlődő áradása miatt éven­te 80—100 vályogházat le kell bontani, lakóit el kell he­lyezni. Tavaly megindult az építkezés s 1967-ben mór 360 új lakásba költöznek lakók ... Német és lengyel turisták a magyar—csehszlovák határon Ennek csak egyharmada ál­lami és szövetkezeti, a többi javarészt magánerőből épül... — De miből? — kérdezem, mert most már látom, hogy a holt város nagyon is él. — Munkából — mondja Lombos Márton. — Gyarma­ton mintegy ötezer munka­képes felnőtt ember él. Tíz évvel ezelőtt még mindenki másutt keresett munkát és kenyeret, nem beszélve arról, hogy a felszabaduláskor csak egy 27 embei-t foglalkoztató seprőgyár volt a városban. Ma már csak háromszáz a kiutazó munkavállaló. A dol­gozó nők 78 és fél százaléka itt találta meg a megélheté­sét, a férfiak zöme is. Buda­pesti gyárak Balassagyar­matra telepített üzemrészei mindenkinek adnak jól fizető munkát s megoldanak egy amúgy nehéz problémát. Gyarmaton nem gond a fia­talok jövője, mert a Finom­kötöttárugyár, a Bútorgyár, a Nehézkonfekció, a Fém­ipar, a Porcelángyár évente 3—400 fiatal fiú és lány szá­mára nyújt szakmatanulási lehetőséget. Az idetelepedett gyárak új üzemeket építe­nek, a beruházási összeg meghaladja a kétszázmil­liót ... Élünk s egyre jobban A régi megyeháza, ma a váróul tanács épülete élünk... A város minden pontján fel van dúlva. Csatornát és vízvezetéket építenek, mert Balassagyarmaton eddig nem ismerték a közművek rend­szerét, az Ipolyi szabályoz­zák, s az év végére elkészül az az öt kilométei'es gát, amely megvédi az áradástól. öreg orvosbarátom, aki majdnem bennszülött gyar­matinak számit, azt mondja, Balassagyarmat megújhodá­sának legbiztosabb jelét mos­tanában látta, amikor vér­adás volt a városban. — Néhány éve gyöttrelmes propagandával alig sikerült napok alatt 3—4 liter emberi vért összegyűjteni. Most négy óra alatt 280 liter vért adott a város lakossága. Ennyi vért az orvostudomány mai állása szerint csak egy abszolút egészséges szervezet tud né­hány óra alatt leadni. Balas­sagyarmat tehát egészséges szervezet. Életképes. B. G. Önkiszolgáló élelmiszerbolt (Novotta Ferenc felvételei) Nemrég nyílt meg a Ruházati Aruház. Lent: Oj korszerű lakóházak

Next

/
Thumbnails
Contents