Magyar Hírek, 1967 (20. évfolyam, 15. szám)
1967-07-29 / 15. szám
7őazáitkhait kíkés i<fát& A kormány beszámolója a képviselők előtt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke számolt be a kormány tevékenységéről és terveiről. — A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. — Kezdte beszédét a miniszterelnök. — Ezért számadásunk más, fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről, az ötéves terv végrehajtásának eddigi eredményeiről és további feladatairól, valamint a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése során eddig tett és a közeljövőben tervezett intézkedéseiről. A kormány elnöke az országgyűlési választások eredményeire is hivatkozva kijelentette: a magyar nép magáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját, népünk szorgalmasan és eredményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósításán. Belpolitikai életünk nagyfokú megélénkülését, a szocialista demokrácia fejlődését tükrözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének képviselői részt vettek. Párttagok és pártonkívüliek, marxisták és más világnézetűek, hívők és nem hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismertették építő javaslataikat. E felszólalások, az új gondolatok és a segítő bírálatok a résztvevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. — Hazánkban békés építő munka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épül. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban gazdasági életünk fejlődését analizálva kijelentette: — A többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők. valamint a mezőgazdasági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár-, bér- és szociális intézkedések hatására jelentős rétegek életszínvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. — 1967 első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi eredményeiből arra következtethetünk, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mezőgazdaságban azzal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. Továbbra is kedvezően alakul a termelékenység, javul az áruösszeköttetés, a termelési struktúra. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meghaladják a tervben előirányzott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet, a jelentős fejlődés ellenére sem lehetünk még megelégedve iparunk exportképességével, a műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani, fokozni kell termékeink versenyképességét. A kormányelnök bejelentette: dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemző szabályozó eszközök. Az a követelmény, hogy terveinkben összhangot biztosítsunk a termelés, a forgalmazás és a fogyasztás között, a növekedési ütem fenntartása mellett fokozatosan csökkenjenek az aránytalanságok, jövedelmezőbben gazdálkodjunk, javuljon a termelés szerkezete és a fogyasztás összetétele. A Minisztertanács elnöke ezután számolt be arról, hogy lehetőségeink reális felmérése alapján a kormány milyen fontosabb intézkedéseket tett. Megvizsgálta a régebben kidolgozott tizenötéves lakásépítési tervet és több határozatot hozott a lakásépítkezések meggyorsítására. Növelte bizonyos építési anyagok importját, törölt a beruházások közül egyes középítkezéseket, hogy több lakás épülhessen. Terven felül 270 millió forintot biztosított a magánerőkből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítja a házgyárak üzembe helyezését. Határozatot hozott az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére is. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillió-hatszázezer dolgozót érint. A kormány fontos feladatának tartja — hangsúlyozta a miniszterelnök —, hogy fokozatosan megszüntesse a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket. E sokrétű feladatot felölelő társadalmi cél megközelítéséért léptette életbe január 1-től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerét. Felemelte a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. A gyermekgondozási segély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülést, a társadalom gondoskodását fejezi ki. Erre a célra évi 400 millió forintot irányzott elő a kormány, amely örömmel vállalná a felelősséget — úgymond a miniszterelnök —, ha nem sok idő múlva ennek a keretnek a túllépését jelenthetné az országgyűlésnek. A Minisztertanács elnöke ezután kitérve azokra a nehézségekre, amelyek gátolják gyorsabb előrehaladásunkat, a gazdasági mechanizmus reformjának szükségességéről szólott. — .4z új mechanizmus bevezetésének célja — mondotta —, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdálkodási rendszerünket, hasznosítsuk jobban a szocialista gazdálkodás lehetőségeit, gazdálkodjunk minden szinten jövedelmezőbben, gondos gazda módjára, őrizzük a nép vagyonát, szolgáljuk szorgalmas munkával a közösség és egyén alapvetően azonos érdekeit és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítését, mozdítsuk elő népünk életkörülményeinek folyamatos javítását. A kormány elnöke az új gazdasági irányítási rendszer néhány vonatkozásáról szólva hangsúlyozta, hogy az új rendszerben a tervgazdálkodás szerepe és hatékonysága jelentős mértékben megnő, jellemző vonás lesz a döntési jogok decentralizálása, az üzemi demokrácia nagyfokú kiszélesítése. A kormány fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is jól beilleszkedjenek az új gazdasági mechanizmus rendjébe. A gazdasági mechanizmus reformja rendkívül mélyen érinti a külkereskedelmet. Lényeges, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a belső és a külső piac között, jobban össze kell kapcsolni a termelést a külkereskedelemmel. Az állami szerződésekben, közöttük a KGST országokkal kötött hosszúlejáratú egyezményekben vállalt kötelezettségeinket az új gazdaságirányítási rendszer feltételei között is teljesíteni fogjuk. A Minisztertanács elnöke hangsúlyozta, mennyire fontos szerepet tölt be népgazdaságunk megalapozott fejlesztésében a helyes beruházási politika. Továbbra is a kormány hagyja jóvá a beruházások fő elosztási arányait, a népgazdaság fejlesztésére jelentős hatást gyakorló beruházásokat, de ipari beruházások jelentős hányadáról a vállalatok közvetlenül döntenek majd. A miniszterelnök ezután taglalta, milyen változásokat hoz a gazdasági mechanizmus reformja az árrendszerben. Hangsúlyozta, hogy a termelői árreform a jelenleginél kiegyensúlyozottabb árviszonyokat hoz létre, hogy a felvásárlási árak emelését úgy hajtja végre a kormány, hogy a többletköltséget az állam viseli, és hogy arra törekszik, az új fogyasztói árszínvonal szilárd legyen. A Minisztertanács beszámolója nagy helyet szentelt a foglalkoztatottság és az életszínvonal kérdéseiben is. A harmadik ötéves terv időszakában a nem mezőgazdasági ágazatokban mintegy 260 ezerrel növekszik a dolgozók száma, kiemelt gonddal foglalkoznak az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek javításával, és ahol létszámcsökkentésre kerül sor — hangsúlyozta a kormány elnöke —, az emberekről való gondoskodás, a szocialista humánum jegyében mindent megtesznek, hogy aki dolgozni akar, munkához jusson. Az új gazdaságirányítási rendszerben az eddiginél sokkal határozottabban érvényre akarják juttatni azt az elvet, hogy mindenki legjobb képességei szerint dolgozzék és ennek megfelelően részesüljön a termelt javakból. E célt szolgálja majd az új bértarifa rendszer, amely jobban értékeli a kvalifikáltabb munkát. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok nyereségrészesedési alapja a személyi jövedelmek növelésének legfőbb forrása. A dolgozóknak növekvő jogaik birtokában lehetőségük lesz arra, hogy közvetlen fellépésükkel és beleszólásukkal biztosítsák a szocialista bérezési és elosztási elvek megvalósulását. A Minisztertanács elnöke annak a reménynek adva kifejezését, hogy a reform kedvező hatásai a kezdeti időszak esetleges átmeneti nehézségei ellenére is viszonylag gyorsan mutatkoznak, kijelentette' — Ha a kölcsönös bizalom szellemében dolgozunk, a gazdasági mechanizmus reformja biztosan meghozza a várt, kívánt nagy eredményeket. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban az oktatás és a kultúra, majd az egészségügy néhány kérdésével foglalkozott. Kitért a középiskolák megfelelő arányainak javítására. árra, hogy az egyetemekre egyre inkább a legjobb képességűeket van mód kiválogatni, és hogy a kezdő szakemberek felkészítésével kapcsolatban nagyon megnőtt a felsőoktatás feladata. Kijelentette a kormányelnök, hogy a művészeti ágak jó alkotói légkörben, egészségesen fejlődnek, erősödött a művészetértő közönség tábora. Majd a kormányzat egészségügyi programjának, eredményeinek elemzése után a nemzetközi helyzetről beszélt. i Kádár János Fock Jenővel beszélget Két képviselő: Péter János külügyminiszter és Bognár József professzor Alsó kép: Tanácskozik az országgyűlés p r'... Ili •*«* : ^ 1 . r \i ' tCa ■•’JWfc-tSÉlL* 1 ..pmér -0i V’
