Magyar Hírek, 1967 (20. évfolyam, 15. szám)
1967-07-29 / 15. szám
Fock Jenő a Minisztertanács expozéját mondja (Vámos László felvételei) Nyers Rezső képviselő beszél Dobi István (középen), az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke képviselőkkel beszélget mtágkéke aéxLelmJlwi Az országgyűlés a külpolitika nagy kérdéseiről A tavaszi országgyűlési választások után, július 12-től 16-ig tartotta az új parlament az első munkaülését. A választásokat követően ugyan egy napra már összejött az országgyűlés, megválasztották az Elnöki Tanács és az új kormány tagjait, de az ülésen nem hangzott el részletes kormánybeszámoló. Most a négynapos tanácskozás megmutatta, hogy az országgyűlés nagyobb politikai szerepéről és jelentőségéről elhangzott nyilatkozatok nem maradtak szépen csengő szavak csupán. Csaknem hatvan képviselő jelentkezett felszólalásra, köztük igen sok új képviselő. Máris megmutatkozott az egyéni választókerületi rendszer előnye, az egyes kerületek határozott megbízatással küldték képviselőjüket az ülésszakra és ennek eredményeként a tanácskozás Igen élénk volt. Megváltozott sok tekintetben az országgyűlés légköre is. Mivel a kormányelnöki beszámoló jó felerészben az ország előtt álló gazdasági feladatokkal foglalkozott, így érthető, hogy a képviselők nagy többsége is saját kerülete, megyéje, vagy pedig az országos jelentőségű, a gazdaságirányítás reformjával összefüggő kérdésekről beszélik és így az országgyűlés már az első napon valóságos munkatanácskozássá alakult át. A felszólalók elemezték a kormánybeszámoló egyes megállapításait, összevetették a helyi tapasztalatokkal és igen sok új javaslatot nyújtottak be. A minisztertanács elnökének expozéja abban is különbözött a korábbiaktól, hogy a beszámoló nem a nemzetközi helyzet és a magyar külpolitika ismertetésével kezdődött, hanem a kormány gazdasági programjával. Természetesen az igen bonyolult nemzetközi helyzetben az egész közvéleményben nagy volt a várakozás a tekintetben, hogy milyen módon foglalkozik majd a miniszterelnök és a külügyminiszter a külpolitikai kérdésekkel. A beszámoló külpolitikai részének elején a kormányelnök a baráti országokhoz fűződő testvéri viszonyról beszélt és külön kiemelte a Német Demokratikus Köztársasággal a közelmúltban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentőségét. Ismét állást foglalt az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. E kérdéssel összefüggésben Péter János külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a vietnami háború a nagyobb háború, sőt a világháború veszélyét hordja magában. Ezalatt nemcsak az értendő, hogy Délkelet-Ázsiában a vietnami háború fokozatosan kiterjedhet a szomszédos területekre, hanem főként az. hogy az általa mérgezett nemzetközi légkörben olyan fegyveres összeütközések történhetnek, amelyek ugrásszerűen vagy esetleg fokozatosan termonukleáris háborúba torkollhatnak. Mind a kormányelnöki, mind a külügyminiszteri beszámoló részletesen foglalkozott a közel-keleti válsággal. Mindkettő elemezte a válság természetét és jellegét, és hogy milyen erőknek állt érdekében a támadás megindítása. Fock Jenő hangsúlyozta, hogy „határozott állásfoglalásunk nem Izrael Állam léte, hanem az izraeli kormánynak az imperializmus közel-keleti érdekelt kiszolgáló agresszív politikája ellen irányul”. Hosszasan foglalkozott a miniszterelnök az európai béke biztosításához szükséges erőfeszítésekkel. A jelenlegi európai helyzet viszonylagos enyhülése, bizonyos fokú stabilitása alapján — mint mondotta —, a korábbinál kedvezőbb lehetőség mutatkozik arra, hogy közös erővel előrehaladást érjünk el az európai feszültség csökkentésében. Elismeréssel szólt Franciaország politikájáról, ugyanakkor rámutatott arra, hogy veszélytünetek is jelentkeznek Európában, megemlítve a görögországi katonai pucscsot, valamint a Ciprusi Köztársaság ellen kibontakozó manővereket. Az NSZK politikájával kapcsolatban megállapította: „A Magyar Népköztársaság kormánya a békés egymás mellett élés elvétől vezettetve normális államközi kapcsolatokra és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokra törekszik a Német Szövetségi Köztársasággal is. Ehhez azonban az NSZK eddigi, az európai helyzet realitásait figyelmen kívül hagyó politikájának nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánuló megváltozását tartjuk szükségesnek”. i Péter János külügyminiszter, miután általános áttekintést adott a nemzetközi helyzetről, a többi között ezt mondotta: „Annak érdekében, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között a háborús veszélyek növekedésének idején elkerülhetővé tegyék a nagyobb arányú nemzetközi összeütközéseket, a kormányok és népek új összefogására van szükség”. Az európai biztonság kérdésével összefüggésben kifejtette, hogy a magyar kormány minden kezdeményezést gondosan megvizsgál, amely az európai biztonság erősítésére vonatkozik. „Erre vezethető vissza kezdeményezésünk a francia kormánynak az európai Európára irányuló tervei tanulmányozására, a Duna-völgyi népek együttműködése lehetőségeinek vizsgálatára, s a Német Szövetségi Köztársaság szövetségeseivel a két Németország létének elismerésével kapcsolatos eszmecserékre.” Külön rámutatott arra, hogy a latin-amerikai országokkal nem eléggé élénkek a kapcsolataink. Bejelentette, hogy kormányszintű delegáció látogatását készítjük elő ez év végére vagy a jövő év elejére kapcsolataink bővítésére több latinamerikai országba. A külpolitikai kérdések fontosságára való tekintettel az országgyűlés két felhívást fogadott el, az egyik az európai biztonsággal, a másik a közel-keleti válság kérdésével foglalkozik, és a parlamenteket együttműködésre szólítja fel a béke és a biztonság megszilárdítására. Az ülésszak végén Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy szeptember végén vagy október elején az országgyűlés újabb ülést tart, decemberben pedig az országgyűlés elé kerül az 1968. évi költségvetés. P. T. Péter János külügyminiszter Az elnöklő Kállai Gyula Bugár Jünosné képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár-helyettese, a Magyarok világszövetsége Elnökségének tagja az előadói emelvényen Pgy folyosói kép: Veres Péter 2
