Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)
1966-08-15 / 16. szám
Magyarország-Kanada A Szülőföldünk borítója: Beleb Károly fraflktumüvész tervezése ry Illusztrációk a kötetből: Ludas Matyi... ... Hunyadi barca a törökkel Megjelent a Szülőföldünk Magyar olvasókönyv felnőtteknek és gyermekeknek Hazánk határain túl élő, más nyelvi közösség körében élő honfitársaink igényei számára most megjelent SZÜLŐFÖLDÜNK címmel a 7—77 évesek használatára szánt színes-képes olvasókönyv. A kötet egyaránt készült felnőtteknek: hogy a magyar nyelvet el ne feledjék, és a fiataloknak: hogy megismerkednek szüleik anyanyelvével. A kötet gazdag tartalmából ezúttal csak ennyit: a magyar ABC-től az írás-olvasás elemeitől kezdve elvezet a magyar Írók és költők, a magyar ének, a magyar dal megismeréséhez. Lapjain írásban és képekben megelevenednek a ma gyár nép életének legszebb eredményei és hagyományai, érdekes leírások ismertetik Magyarország tájait, a Duna, a Tisza vidékét, az Alföldet, a Balatont, a vadregényes Bakonyt és természetesen a fővárost, Budapestet is. Számos magyar népszokást, versikét, dalt idéz a könyv és kottái alapján bárki könnyen felismerheti, megtanulhatja a sok-sok kedves népdalt, ünnepi rigmust. Az olvasnivalók Mikszáth Kálmántól Jókain át Szabó Pálig, Petőfitől Arany Jánoson át — Juhász Ferencig olyan gazdag élvezetet nyújtanak, hogy szinte észrevétlenül tárja fel az olvasó előtt nyelvünk színeit, ízeit, nékünk oly kedves zamatét. A több mint 400 oldalas könyvet Reich Károly színes, művészi képei gazdagítják. A SZÜLŐFÖLDÜNK megrendelhető a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalattól (P. O. B. 149., Budapest 62.) és közvetlenül a KULTÚRA cég külföldi megbízottaitól, akik kívánságra szívesen küldenek ismertetőt. A könyv ára külföldön US t 3.95 (és a csomagolás, a portó dija). A SZÜLŐFÖLDÜNK olvasókönyv valóban és méltón a külföldi magyarok olvasókönyvének készült. Azt reméljük, hogy minden külföldi magyar család és nyelviskola, tanfolyam, egyesületi könyvtár közkedvelt kincsévé fog válni. Tengeren túl élő honfitársaink tok csoportja érkezik a szülőföldre: rokoni, baráti látogatásra. Képünkön: Clevelandi magyarok érkezése a Ferihegyi repülőtéren * Ismerős kép Budapesten: városnézés a népszerű nyitott autóbuszokról (MTI — Fényes Tamás felv.) Hu. Qú/eus ptoti wuU-ti*d{ő Együtt néztük a világbajnoki döntőt a torontói polgármesterrel Szombat van és negyedhárom, amikor interjúra kopogtatok be a Gellért Szálló 212-es szobájába. És szeretném elérni még a háromkor kezdődő tv-közvetítést. Mert ez nem akármilyen szombat, ilyen szombat négyévenkint egyszer akad csak. 1966. július 30-a van, s a londoni Wembley stadionban most dől majd el, ki lesz a labdarúgó világbajnok: Anglia, vagy az NSZK csapata? Philip G. Givens, Torontó város polgármestere kedves, jcjviális ember. Valahogy úgy íordul a szó, hogy az ötödik percben már a Rimet-kupánál tartunk és Mr. Givens panaszkodik: nem jó a szobájában a televízió. Pedig jó az, csak eddig hiába csavargatta: néma maradt — ugyanis nem volt még műsor! Mr. Givens 12 csatornához szokott, amelyek mindegyikén kora reggeltől hajnali kettőig szakadatlanul tart az adás. Nálunk jobbára csak délután és este sugároznak műsort, a hétfő és a péntek pedig szünnap. Amikor dicsérem ezt a két „pihenőnapot”, amely kiszabadít a televízió bilincseiből és moziba, színházba, társaságba, étterembe, szórakozni küld — elgondolkozik. Azt mondja: van benne valami. A „sentimental journey” Egyébként Mr. Givens lengyel származású, így történt, hogy a kanadai lengyel nagykövet egy alkalommal megkérdezte tőle: nincs-e kedve meglátogatói a szülőhazát, ahol a szülei meglátták a napvilágot s életük egy részét leélték? A javaslat tetszett. És volt kedve utazni a szintén rendkívül rokonszenves, közvetlen modorú Mrs. Givensnek is. Sőt, ahhoz is volt kedvük — ha már ilyen hosszú útra vállalkoztak —, hogy a környező országokba is átruccanjanak. Varsó, Krakkó, Wroclaw és több más, nagyobb lengyel város után Prágát és Bécset is felkeresték. És a „sentimental journey” során — így nevezi utazásukat a torontói polgármester — most Budapesten kötöttek ki. Péntek este, zuhogó esőben, „kanadai” hidegben érkeztek és vasárnap már utaztak is tovább. Rövid week-end. Minthogy azonban most, szombaton végre süt a nap és az időjárás már kezd hasonlítani a júliusra, igyekszem rábeszélni őket, hogy másnap, vasárnap legalább a Balatont keressék fel, fürödjenek, napozzanak kicsit, ráérnek azután tovább utazni. Hajlanak is az ajánlatra. Kissé sajnálják, hogy épp Pesten nem sikerült találkozniuk a város vezetőivel (minden lengyel városban, Prágában és Bécsben volt ilyen találkozójuk), de hát Sarlós István tanácselnök éppen nincs Budapesten. A torontói magyarok Jóformán kérdezni sem merem a Givensházaspárt budapesti benyomásaikról —, hiszen alig néhány órája tartózkodnak itt. Általánosságokon túl mit is mondhatnánk? Azt, feleli Mr. Givens, hogy a Duna mégsem kék, hogy az emberek jólöltözötteknek és vidámaknak látszanak és hogy a délelőttöt a Belvárosban töltötték. Főleg az tűnt fel nekik, hogy a kirakatokban kínálj áruk nem drágák. Azután Torontóra, s az ottani magyarokra terelődik a szó, akik sokan vannak és ez kitűnik abból is, hogy Torontóban lépten-nyomon található magyar étterem, kávéház és eszpresszó, amelyjekben Givensék is gyakran vendégek. — Elég jól beilleszkedett Torontó társadalmába a magyarok zöme — teszi hozzá. — Bár akadnak másfélék is. És elmesél egy néhány héttel ezelőtti esetet. A Budapest park ügye A torontói magyarok egyik szélsőséges csoportja azt követelte, hogy a város egyik parkját nevezzük el Budapest 56 parknak. — Kellemetlen ügy volt — emlékezik viszsza a polgármester — nagyon agresszíven követelték á dolgot. De mi úgy gondoltuk, a parknak van már neve: Wells Hill Park, minek ezt megváltoztatni? Végülis elneveztünk egy másik, addig névtelen, az Ontario-tó partján fekvő területet — Budapest parknak. A magyarok tiszteletére. Evszám nélkül! Bőven eltelt a félóra, mindjárt a nyakunkon a meccsközvetítés ideje. Mr. Givens meghív; nézzük meg együtt a mérkőzést. így lettünk azután közösen szemtanúi Anglia világbajnoki győzelmének. Barabás Tamás Kereskedjünk, ismerkedjünk e Magyar kereskedelmi delegáció utazik Kanadába e A kanadai kereskedelmi miniszter Magyarországra látogat e Gazdasági együttműködés és a magyar származású kanadaiak e Magyar kiállítások Montrealban és Torontóban Dr. Svéd András, a kanadai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője néhány hétig itthon tartózkodik. Részt vesz az ősszel Kanadába készülő kereskedelmi delegáció útjának előkészítésében, intézi a Montrealban és Torontóban megrendezésre kerülő kiállítással kapcsolatos teendőket. Itt tartózkodása alkalmából válaszolt lapunk munkatársának kérdéseire. — Kanada és Magyarország között milyen mértékű és milyen természetű a gazdasági kapcsolat? — Kanada és Magyarország 1964 júniusában kötött először hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást, amelyben mindkét ország biztosítja egymásnak a legnagyobb kedvezmény elvét, ezzel megteremtve a versenyképességet és a kétoldalú kereskedelem gyorsütemű fejlesztésének lehetőségét. Ezen az alapon már 1964 végén (majd 65-ben és 66-ban) történtek jelentős üzletkötések és az első teljes esztendőben, azaz 1965-ben, a mindkét irányú kereskedelmi forgalom megsokszorozódott. Magyarország elsősorban gabonát, ként, aszbesztet, más vegyi anyagokat és nyersbőrt vásárol, míg a kanadai magyar import már a kezdeti időszakban igen széles cikkskálát ölelt fel. Rendkívül keresettek Kanadában a jellegzetesen magyar minőséget és ízlést képviselő textil-, szőrme-, bőráruk és divatcikkek, amelyek a montreali és torontói kiállításon is méltó helyet foglalnak majd el. Az egyéb fogyasztási cikkek közül szívesen vásárolnak magyar szőnyeget, bútort, sportszereket, camping-felszereléseket, kerékpárokat, játékárut, bizsuterit, herendi porcelánt, üvegárut — és ezzel még korántsem teljes a felsorolás. Idén mind nagyobb az érdeklődés magyar műszerek, gépek és szabadalmak iránt. Jól ismerik Kanadában a magyar geodéziai és laboratóriumi műszereket, s útnak indultak már a tengerentúlra az első szerszámgépek is. Gyógyszeralapanyagok és félkész cikkek árucseréjében figyelemre méltó új vonás az együttműködés a kanadai és magyar gyógyszeripar és kereskedelem között. Dr. Svéd András hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kereskedelem fejlesztésének ez csak az első szakasza. Sok még a teendő, s javasolták kanadai állami szerveknek és üzleti köröknek egyaránt, hogy folytassanak célratörő piackutató és propagandamunkát Magyarországon a kanadai export kiszélesítése érdekében. — A magyar származású kanadaiaknak van-e részük a kereskedelmi kapcsolatok bővülésében? — Kereskedünk, tehát mi, a magunk részéről, nem teszünk megkülönböztetést magyar származásúak és kanadaiak között. Sok tehetséges magyar került vezető és fontos beosztásba jelentős kanadai vállalatoknál. Mások már évtizedekkel ezelőtt önálló ipari és kereskedelmi vállalatot alapítottak. Többen közülük komoly tekintélyt és elismerést szereztek szakmájukban. Ezeknek a honfitársainknak két olyan előnyük van, amely eredményesen segíti a kanadai-magyar együttműködést: a szülőföldhöz fűződő érzéseik, személyes és családi kapcsolataik s rendszeres utazásaik a szülő azába épp oly hasznosak, mint kanadai helyi ismereteik. Egy magyar mérnök péld íl annak a gyárnak a termékeit vezette be á kanadai piacon, . nelyben ő két évtizeden át dolgozott idehaza. — A Magyarországon járt magyar származású kanadaiak milyen tapasztalatokkal térnek vissza? — 1965-ben Kanadából többezren utaztak Magyarországra. Közöttük sokszáz üzletember is volt. Közülük sokkal volt alkalmunk személyesen is beszélni visszaérkezésünk után és így határozott képünk alakult ki benyomásaikról. Az első ízben Magyarországra utazók és azok, akik Magyarországra látogatóként tértek vissza, csodálkozással és általában örömmel tapasztalták Budapest és az ország fejlődését. Hogy mi az, amit különösen kiemelnek? Az ízlés, a színek, a zenei és színházi kultúra, az árúválaszték, jóllehet ez utóbbi nem éri el a kanadai árukészlet bőségét, de messze meghaladja a korábbi választékot és várakozásukat. Pozitív tapasztalatokkal térnek vissza a kanadai üzletemberek a magyar külkereskedelmi és ipari vállalatokkal folytatott tárgyalásokról. Hangsúlyozzák a szakszerűséget s azt, hogy szívesen és előzékenyen kalauzolják őket ipari üzemekbe. Szinte valamennyien kiemelik á vendégszeretetet. A jó tapasztalatok mellett többen említettek apró, de bosszantó jelenségeket, amelyek szokatlanul és zavaróan hatnak. Ilyenek például a hiányzó neonbetűk a reklámokon, a csöpögő csapok a szállodai szobában, vagy az egyes balatoni fürdőhelyeken előforduló ellátási hiányosságok a mindennapi élelmiszercikkekben, ami annál is furcsább, mert minden van, csak éppen a szállításnál vagy az elosztásnál hiányzik a kellő gondosság. Dr. Svéd András ezután beszámolt az ősszel megnyíló két kanadai magyar kiállításról (amelyről egyébként e lapszámunk 12. oldalán adunk képes előzetest) és kiemelte: — Kiállításainkat általában kettős cél jellemzi: új gazdasági kapcsolatokat létrehozni, vagy a meglévőket elmélyíteni és bemutatni a kanadai fogyasztóknak, hogy mit tudunk és akarunk nekik szállítani. Ennek a kiállításnak különös súlyt ad az a körülmény, hogy Darvas László miniszterhelyettes vezetésével a kanadai piacon leginkább érdekelt öt külkereskedelmi vállalat vezérigazgatójából álló delegáció érkezik augusztus utolsó napján Kanadába. A delegáció — a hivatalos tárgyaláson kívül — a montreali és torontói kereskedelmi kamarák összejövetelein és a montreali kiállításon rendezett szakmai napokon is eszmecserét folytat kanadai üzleti körökkel. Június közepén egyébként már sajtókonferencián ismertettük a delegáció érkezését, a programot és a kiállítás céljait. A kanadai sajtó a vártnál is nagyobb rokonszenvvel fogadta és közölte a lapokban bejelentéseinket. Ez segítette elő, hogy már az előkészítés időszakában további fqntos gazdasági kapcsolatokba kerültünk újabb üzleti körökkel. Kanada egyik legnagyobb gyógyszervegyészeti cége például felajánlotta teljes együttműködését és bekapcsolódott a gyógyszer-nap szervezési munkájába. Befejezésül, arra a kérdésre, hogy várható-e a közeljövőben Kanada részéről fokozott érdeklődés a két ország kapcsolatainak fejlesztése iránt, dr. Svéd András kijelentette: nem kétséges, hogy a kapcsolatok fejlesztésének igénye kölcsönös. Kanada érdeklődését talán az jellemzi a legjobban, hogy irir. niiucrs,— ---------- rkttiittua Kt-rcsKcucimi minisztere szeptemoer második felében Bíró József külkereskedelmi miniszterünk meghívására Magyarországra látogat. r Ez már azért is jelentős esemény, mert ez lesz az első kanadai miniszterlátogatás Magyarországon. S. M.
