Magyar Hírek, 1965 (18. évfolyam, 7-24. szám)
1965-04-04 / 7. szám
ANYÁK KÖNYVE Édesanyának lenni nagy öröm és nagy gond la egyben. Alihoz, hogy gyermekünk vidám, boldog és egészséges legyen, áldozatkészség, szeretet és sok-sok türelem kell. Erről szél László Magda és dr. Pikier Emmi -ANYAK KÖNYVE- című munkája, amely Immár nyolcadik kiadásban Jelent meg. A mamák (és nagymamák) körében népszerű könyv részletesen foglalkozik a csecsemő fejlődésével, táplálásával, hasznos tanácsokat ad: hogyan gondozzuk és neveljük a gyermeket, s mit tegyünk, hogy minél erősebb, egészségesebb legyen. A könyv végén található függelék arról tájékoztat, hogy a dolgozó nőket, a terhes anyákat és a csecsemőket milyen jogszabályok védik Magyarországon. Idézzünk néhányat: Neményi Lili mondja: — Nagyon szeretem a zöld növényeket és nagyon vigyázok rájuk. Mert óvni kell őket széltől, huzattól, akár csak a csecsemőket. Rájuk nyitni ajtót, ablakot nem szabad. Minden tavasszal átültetem a növényeimet, erre a receptem a következő: a friss földet porhanyóssá töröm, egy kis kristálycukrot és konyhasót keverek bele. Vigyázni kell arra Is, hogy a cserepek nagyon tiszták legyenek! Minden héten egyszer langyos vízzel -megfürdetem- a zöldeket, hogy levegőhöz jussanak s a locsolásnál Is figyelek arra, hogy se túl kevés, se túl sok vizet ne kapjanak. Csodálatos élőlények, ha érzik a szeretetet és gondoskodást, nagyon hálásak (Novotta Ferenc felv.) KÉT KÖNYV — ASSZONYOKNAK Balra: Halász Zoltán könyve a magyar borokról. — Mindkét könyv a Corvina Könyvkiadónál jelent meg, Budapesten, angol nyelven. Lent: Cundel Károly szakácskönyve N6 munkára való felvételét nem szabad megtagadni azért, mert teherben van. A terhes nőt, terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségre káros munkakörben foglalkoztatni. A terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság rendellenes szülés esetében meghosszabbítható. Az állami egészségügyi szolgálat minden teherben levő nőt terhessége ideje alatt legalább három ízben ingyenes orvosi vizsgálatban részesít. Minden terhes anya terhesgondozási könyvet kap, ezzel igazolja, hogy az orvosi vizsgálatokon részt vett. Enélkül nem részesülhet ingyenes csecsemőkelengyében és csak alacsonyabb összegű segélyt kap. A társadalombiztosításban akár saját munkaviszonyuk alapján, akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselik. Az intézetben szülő, társadalombiztosításban nem részesülő nők az ápolási díj felét fizetik; szülőotthonokban napi 10,— forintot. (Az Anyák könyvéi a Medicina Egészségügyi Könyvkiadó adta ki és megrendelhető a KULTÚRA útján vagy külföldi megbizottainál.) Tőaiznfri tanáéi — nőknek ! Milyen jó tanácsokat adhatnánk mi, néhány rövid sorban külföldön élő honfitársnőinknek? Leghelyesebb, ha Vízvári Mariskának, a híres színészdinasztia egyik felejthetetlen tagjának szavait idézzük, aki nemcsak a színpadon aratott sikereket, hanem nagyhírű háziasszony is volt. Az idézet, ami néhány évtizeddel ezelőtt íródott, ma is időszerű s nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden táján, ahol családok élnek és háziasszonyok őrködnek a család Jóléte felett, megszívlelendő.-Lehet elképzelni valami szörnyűbbet, senyvesztőbbet, elsavanyitóbbat, mint azt az aszszonyt, aki mindig panaszkodik? Hol a drágaságra, hol a sok munkára, hol az egészségére, amit a háztartás vezetése tönkretesz? Egy egy nap végén úgy érzi a család, hogy őt ette meg vacsorára... Amikor egy csésze feketetea térJ... (Fotó: Molnár Edit, MTI) kávé mellett, étkezés után, ahelyett, hogy vidám vagy érdekes témákkal igyekeznék kiverni hozzátartozói fejéből a hétköznapi, kellemetlen eseményeket, azzal üdíti őket deszszertképpen, hogy mennyit dolgozott. Van, aki minden felvarrandó gombért, kimosandó kesztyűért vagy a családtagokhoz érkező vendég kiszolgálásáért mártírnak játssza ki magát. Nincs szörnyűbb átok, mint a mosolytalan, rideg otthon. Tudok egy esetet, mikor egy igazán jóravaló ember, aki imádta a családját, akkor kapta meg az impulzust, hogy elváljon a feleségétől, és egy másik asszonyt vegyen el, amikor ez magától észrevette, hogy leszakadt a férfi felöltőjének akasztója es mosolyogv a varrta fel. És a legfőbb átok: a »pedáns« háziasszony! Júj! Aki nem engedi, hogy a padlóra lépjenek, hanem úgy kell egyik szőnyegről a másikra ugrálni, mint a békának — aki elsápad, ha valaki k< jelről néz ki az ablakon, mert a leheiete meglátszik az üvegen — aki magábaroskadtan, mint Niobe, néz az abroszra ejtett foltra! Hát nem szörnyű dolgok ezek, kérem? Akik megutáltatják az emberrel az otthont, az ételt, az italt, a rendet, a tisztaságot, a takarékosságot és mindazokat az erényeket, amikkel egy jó gazdasszonynak birni kell?! Nem, könyörgöm, nem! A jó gazdasszony az, aki tiszta, rendes otthont — jó konyhát — meleg sziveslátást biztosít a családjának és a barátainak, mosolygó arccal, megmutatva, hogy neki magának öröm, ha mindezt adhatja. Hogy mindez hogy készül, mint készül — okoz-e gondot, fáradságot: az kulisszatitka minden jó háziasszonynak, ami, ha kitudódik: elvész az illúzió! Pedig, tessék elhinni, a háztartásban éppen úgy, mint a színpadon, nagyon fontos, hogy sértetlenül megőrizzük az illúziót!« JlectfUek Fatányéros Minden személyre cgy-egy, körülbelül IS dekás bélszlnszeletet és 1 sertésbordát számítunk. A húsokát kiverjük, vörös hagymaszeletek, petrezselyemszálak és egész borsszemek közé rakjuk és Így hagyjuk állni 2 órán át. Azután letisztítjuk róla mindezt, megsózzuk és lehetőleg roston, pirosra sütjük. Ha nincs rostélyunk, kisüthetjük zsírban Is, bár ez nem az Igazi. A húst az e célra való fatányérok közepére tesszük és körben csomókba rakott burgonya, cékla, rizs, uborka, paraj, párolt káposzta, babsaláta vagy egyéb körítéssel tálaljuk. Szénaboglya Három kanál tejszínből, 3 tojássár^abol, 3 kanál lisztből és 6 kanál erősen vaníliás cukorból sűrű pépet főzünk, folytonos keverés közt. Mikor jó sűrű, hidegre tesszük. Egészen kihűlt állapotban golyókat formálunk belőle, azokat meghengergetjlik, egy egész tojásból és egynek a sárgájából gyúrt. Igen finom metélt tésztában és forró zsírban pirosra sütjük. Vaníliás cukrot szórunk rá. Tu4ia~l, ... hogy a rántott csirkének mindig lehúzzuk a borét és úgy panlrozzuk? Persze, a csontos részekről és a szárnyakról nem lehet lehúzni, de onnan nem Is kell! ... ... hogy a legédesebb ételbe is kell parányi só és a legsavanyúbba Is egy kis cukor? A túlédes émelygős, a túlsavanyút viszont enyhíteni kell. (Ez nemcsak az ételekre vonatkozik!)... ... hogy a velős csontban levő velőt mindkét végén besózzuk, mielőtt főzni kezdjük, (gy nem fő ki a csontból... ... hogy a tojásfehérjébe mindig egy csipet sót és 1 evőkanál vizet kell tenni, Jó kemény hab lesz belőle — s végül... ... hogy mivel kedveskedhetünk vendégeinknek? Fehér vászonból kb. 25X23 centiméteres darabokat vágjunk ki, horgoljuk körül rövid pálcikával, majd egy sor plkóval és mindegyikbe egy-egy házunkban gyakran megforduló Ismerősünk nevét hímezzük bele. Filléres kiadás, kevés munka, s barátokat szerezhetünk magunknak figyelmességünkkel. A divat mindig megelőzi az évszakot. Így van ez most is. Az első budapesti nagy tavaszi divatbemutató napján még havazott. A bemutatót a Gellért Szálló gyönyörű Gobelin-termében rendezték. 1965. tavaszi-nyári divatjának bemutatását nagy érdeklődéssel várjuk. Lám, már kezdődik is. Először a kabátok vonulnak fel. Banánzöld bucié szövet redingote, a saját anyagából készült szoknyával; a szoknya hossza negyven centiméter a földtől számítva. Sportkabát követi, amelyet piros kockás rever és bélés díszít. A kabát övvel és öv nélkül viselhető — konferálja a bemondó. S amíg beszél, ránézek a meghívómra. Milyen furcsa! Éppen ma húsz éve! (Ma húsz éve egy baráti csoporttal a híd nélküli Duna jegén át igyekeztem Budáról Pestre. Hónapok óta nem voltunk már otthon. Az óbudai templomnál közelítettük meg a Margitszigetet. A sziget oldalát jégpáncél borította. Mi nők, sehogyan sem tudtunk felkapaszkodni. S már-már lemondtunk arról, hogy tovább folytassuk az utat, amikor az egyik férfi, aki feljutott, visszakiabált: — Dob'd csak fel a kabátod övét, majd azzal felhúzlak! A fekete szövetkabátnak a saját anyagából készült, széles és hosszú öve volt — szerencsére! Egymásnak dobáltuk vissza és Így kapaszkodtunk fel a szigetre. Ott volt előttünk a mi gyönyörű Margitszigetünk romokban, kiégve. Egymásra néztünk, s szinte egyszerre szóltunk: Szörnyű! Sírtunk mindanynyian.) A divatbemutatón az új tavaszi frizuramodelleket is mutatják. A manökenek fejét divatosan fésülték. Az egyik sima kontyot visel, a másik félhosszú, lágy hullámba fésült kislányos frizurát. A bemondó éppen azt magyarázza, hogy a sima frizura divatjánál sem nélkülözhetjük a fodrászt. (Húsz éve lemásztunk a sziget másik oldalán, lefelé csúszni már könnyebb volt, mint felfelé kapaszkodni. Mentünk, mentünk a Duna jegén és néztük a szembejövő csoportokat, akik Pestről Budára tartottak. Egyszerre csak vagy száz méternyi távolságra megláttam Lacit, régi fodrászomat. Talán nem is egészen emberi hangon kiabáltam: Laci! Laci! Meghallotta és megértette, csak egyetlen szót kiáltott vissza: Élnek...!) A divatbemutató egyik legérdekesebb modellje a horgolt, sötétkék szalmakabát. Alóla átlátszik az élénk piros selyem kosztüm. A selyem kosztüm általában nagyon divatos, főleg nyáron. Különlegesen szép a tintakék selyem alpaka kosztüm, kabátkája elöl klasszikus vonalú, hátul frakk osan szabott. A nyári ruháknál és a kosztümöknél sok szép, új anyagot fedeztünk fel, például az aranyos sárga kasmir mintás vásznat, amelyből Chanel kosztümöt terveztek. Chanel kosztümöt láttunk sötétkék-fehér pepita terylén szövetből is. A pepita az idei tavasz egyik legdivatosabb anyaga. (Húsz éve: a Szent István parkban exhumálják az oda temetett halottakat. A sírok körül sokan állnak remegő szívvel és remegő lábbal. Ott áll a tömegben kis barátnőm, Marika is, s csak néz, néz... Nem messze tőle, kissé félrehúzódva egy nő, sötétkék-fehér pepita ruhában. Marika ránéz és sikoltozni kezd: — A testvérem ruhája! Hol vette? Hol van a testvérem? A nő pillanatok alatt eltűnik.) A divatbemutatón már az estélyi ruhák vonulnak fel. A kis- és a nagyestélyi ruhák. Anyagában is gyönyörű a szilvakék, virágmintás tisztaselyem ruha, s Párizsra emlékeztet a piros-rózsaszín mintás könnyű muszlinruha: érdekessége a gloknisan szabott ujja. 1965. tavaszi-nyári divatja nőies, fiatalos. Az első nagy tavaszi divatbemutató tehát megvolt. A Gellért portása taxit hív. Beülök a sofőr mellé és pillanatok alatt már előttünk a mi gyönyörű, új Erzsébet-hídunk. Egymásra nézünk a sofőrrel, s szinte egyszerre szólunk: milyen szép! Mindketten mosolygunk. Faragó Ilona Banánzöld bucié szövet redingote (Komlós Lili felvételei) Sötétkék-fehér pepita terylénbfll készült tavaszi kosztüm — két változatban Szllvakék vlrágmlntás tisztaselyem nyári esti ruha, szllvakék köpennyel