Magyar Hírek, 1965 (18. évfolyam, 7-24. szám)

1965-04-04 / 7. szám

ANYÁK KÖNYVE Édesanyának lenni nagy öröm és nagy gond la egy­ben. Alihoz, hogy gyermekünk vidám, boldog és egészsé­ges legyen, áldozatkészség, szeretet és sok-sok türelem kell. Erről szél László Magda és dr. Pikier Emmi -ANYAK KÖNYVE- című munkája, amely Immár nyolcadik ki­adásban Jelent meg. A ma­mák (és nagymamák) köré­­ben népszerű könyv részle­tesen foglalkozik a csecse­mő fejlődésével, táplálásá­val, hasznos tanácsokat ad: hogyan gondozzuk és nevel­jük a gyermeket, s mit te­gyünk, hogy minél erősebb, egészségesebb legyen. A könyv végén található függelék arról tájékoztat, hogy a dolgozó nőket, a terhes anyákat és a csecse­mőket milyen jogszabályok védik Magyarországon. Idézzünk néhányat: Neményi Lili mondja: — Nagyon szeretem a zöld növényeket és nagyon vigyázok rájuk. Mert óvni kell őket széltől, huzattól, akár csak a csecsemőket. Rájuk nyitni ajtót, ablakot nem szabad. Minden tavasszal átültetem a növényeimet, erre a receptem a következő: a friss földet porhanyóssá töröm, egy kis kristálycukrot és konyhasót keverek bele. Vigyázni kell arra Is, hogy a cserepek nagyon tisz­ták legyenek! Minden héten egyszer langyos vízzel -megfürdetem- a zöldeket, hogy levegőhöz jussa­nak s a locsolásnál Is figyelek arra, hogy se túl kevés, se túl sok vizet ne kapjanak. Csodálatos élő­lények, ha érzik a szeretetet és gondoskodást, nagyon hálásak (Novotta Ferenc felv.) KÉT KÖNYV — ASSZONYOKNAK Balra: Halász Zoltán köny­ve a magyar borokról. — Mindkét könyv a Corvina Könyvkiadónál jelent meg, Budapesten, angol nyelven. Lent: Cundel Károly sza­kácskönyve N6 munkára való felvételét nem szabad megtagadni azért, mert teherben van. A terhes nőt, terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségre káros mun­kakörben foglalkoztatni. A terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg. A szülési sza­badság rendellenes szülés esetében meg­hosszabbítható. Az állami egészségügyi szolgálat minden teherben levő nőt terhessége ideje alatt legalább három ízben ingyenes orvosi vizs­gálatban részesít. Minden terhes anya terhesgondozási könyvet kap, ezzel igazol­ja, hogy az orvosi vizsgálatokon részt vett. Enélkül nem részesülhet ingyenes csecse­mőkelengyében és csak alacsonyabb össze­gű segélyt kap. A társadalombiztosításban akár saját munkaviszonyuk alapján, akár férjük jo­gán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselik. Az intézetben szülő, társadalombiztosí­tásban nem részesülő nők az ápolási díj fe­lét fizetik; szülőotthonokban napi 10,— forintot. (Az Anyák könyvéi a Medicina Egészség­­ügyi Könyvkiadó adta ki és megrendelhető a KULTÚRA útján vagy külföldi megbi­­zottainál.) Tőaiznfri tanáéi — nőknek ! Milyen jó tanácsokat adhatnánk mi, né­hány rövid sorban külföldön élő honfitárs­nőinknek? Leghelyesebb, ha Vízvári Mariská­nak, a híres színészdinasztia egyik felejthetet­len tagjának szavait idézzük, aki nemcsak a színpadon aratott sikereket, hanem nagyhírű háziasszony is volt. Az idézet, ami néhány év­tizeddel ezelőtt íródott, ma is időszerű s nem­csak Magyarországon, hanem a világ minden táján, ahol családok élnek és háziasszonyok őrködnek a család Jóléte felett, megszívle­lendő.-Lehet elképzelni valami szörnyűbbet, seny­­vesztőbbet, elsavanyitóbbat, mint azt az asz­­szonyt, aki mindig panaszkodik? Hol a drá­gaságra, hol a sok munkára, hol az egészségé­re, amit a háztartás vezetése tönkretesz? Egy egy nap végén úgy érzi a család, hogy őt ette meg vacsorára... Amikor egy csésze fekete­tea térJ... (Fotó: Molnár Edit, MTI) kávé mellett, étkezés után, ahelyett, hogy vi­dám vagy érdekes témákkal igyekeznék ki­verni hozzátartozói fejéből a hétköznapi, kel­lemetlen eseményeket, azzal üdíti őket desz­­szertképpen, hogy mennyit dolgozott. Van, aki minden felvarrandó gombért, kimosandó kesz­tyűért vagy a családtagokhoz érkező vendég kiszolgálásáért mártírnak játssza ki magát. Nincs szörnyűbb átok, mint a mosolytalan, rideg otthon. Tudok egy esetet, mikor egy igazán jóra­­való ember, aki imádta a családját, akkor kapta meg az impulzust, hogy elváljon a fele­ségétől, és egy másik asszonyt vegyen el, ami­kor ez magától észrevette, hogy leszakadt a férfi felöltőjének akasztója es mosolyog­­v a varrta fel. És a legfőbb átok: a »pedáns« háziasszony! Júj! Aki nem engedi, hogy a padlóra lépjenek, hanem úgy kell egyik szőnyegről a másikra ugrálni, mint a békának — aki elsápad, ha valaki k< jelről néz ki az ablakon, mert a leheiete meglátszik az üvegen — aki magába­­roskadtan, mint Niobe, néz az abroszra ejtett foltra! Hát nem szörnyű dolgok ezek, kérem? Akik megutáltatják az emberrel az otthont, az ételt, az italt, a rendet, a tisztaságot, a ta­karékosságot és mindazokat az erényeket, amikkel egy jó gazdasszonynak birni kell?! Nem, könyörgöm, nem! A jó gazdasszony az, aki tiszta, rendes ott­hont — jó konyhát — meleg sziveslátást biz­tosít a családjának és a barátainak, mosolygó arccal, megmutatva, hogy neki magának öröm, ha mindezt adhatja. Hogy mindez hogy készül, mint készül — okoz-e gondot, fáradságot: az kulisszatitka minden jó háziasszonynak, ami, ha kitudódik: elvész az illúzió! Pedig, tessék elhinni, a háztartásban éppen úgy, mint a színpadon, nagyon fontos, hogy sértetlenül megőrizzük az illúziót!« JlectfUek Fatányéros Minden személyre cgy-egy, körülbelül IS dekás bélszlnszeletet és 1 sertésbordát számítunk. A húso­kát kiverjük, vörös hagymaszeletek, petrezselyem­szálak és egész borsszemek közé rakjuk és Így hagyjuk állni 2 órán át. Azután letisztítjuk róla mindezt, megsózzuk és lehetőleg roston, pirosra sütjük. Ha nincs rostélyunk, kisüthetjük zsírban Is, bár ez nem az Igazi. A húst az e célra való fatányé­rok közepére tesszük és körben csomókba rakott burgonya, cékla, rizs, uborka, paraj, párolt káposz­ta, babsaláta vagy egyéb körítéssel tálaljuk. Szénaboglya Három kanál tejszínből, 3 tojássár^abol, 3 kanál lisztből és 6 kanál erősen vaníliás cukorból sűrű pépet főzünk, folytonos keverés közt. Mikor jó sűrű, hidegre tesszük. Egészen kihűlt állapotban golyókat formálunk belőle, azokat meghengergetjlik, egy egész tojásból és egynek a sárgájából gyúrt. Igen finom metélt tésztában és forró zsírban pirosra sütjük. Vaníliás cukrot szórunk rá. Tu4ia~l, ... hogy a rántott csirkének mindig lehúzzuk a bo­rét és úgy panlrozzuk? Persze, a csontos részekről és a szárnyakról nem lehet lehúzni, de onnan nem Is kell! ... ... hogy a legédesebb ételbe is kell parányi só és a legsavanyúbba Is egy kis cukor? A túlédes émely­gős, a túlsavanyút viszont enyhíteni kell. (Ez nem­csak az ételekre vonatkozik!)... ... hogy a velős csontban levő velőt mindkét végén besózzuk, mielőtt főzni kezdjük, (gy nem fő ki a csontból... ... hogy a tojásfehérjébe mindig egy csipet sót és 1 evőkanál vizet kell tenni, Jó kemény hab lesz be­lőle — s végül... ... hogy mivel kedveskedhetünk vendégeinknek? Fehér vászonból kb. 25X23 centiméteres darabokat vágjunk ki, horgoljuk körül rövid pálcikával, majd egy sor plkóval és mindegyikbe egy-egy házunkban gyakran megforduló Ismerősünk nevét hímezzük bele. Filléres kiadás, kevés munka, s barátokat sze­rezhetünk magunknak figyelmességünkkel. A divat mindig megelőzi az évszakot. Így van ez most is. Az első budapesti nagy tavaszi divatbemutató napján még havazott. A bemu­tatót a Gellért Szálló gyönyörű Gobelin-ter­mében rendezték. 1965. tavaszi-nyári divatjá­nak bemutatását nagy érdeklődéssel várjuk. Lám, már kezdődik is. Először a kabátok vo­nulnak fel. Banánzöld bucié szövet redingote, a saját anyagából készült szoknyával; a szok­nya hossza negyven centiméter a földtől szá­mítva. Sportkabát követi, amelyet piros koc­kás rever és bélés díszít. A kabát övvel és öv nélkül viselhető — konferálja a bemondó. S amíg beszél, ránézek a meghívómra. Milyen furcsa! Éppen ma húsz éve! (Ma húsz éve egy baráti csoporttal a híd nélküli Duna jegén át igyekeztem Budáról Pestre. Hónapok óta nem voltunk már otthon. Az óbudai templomnál közelítettük meg a Margitszigetet. A sziget oldalát jégpáncél bo­rította. Mi nők, sehogyan sem tudtunk fel­kapaszkodni. S már-már lemondtunk arról, hogy tovább folytassuk az utat, amikor az egyik férfi, aki feljutott, visszakiabált: — Dob'd csak fel a kabátod övét, majd az­zal felhúzlak! A fekete szövetkabátnak a saját anyagából készült, széles és hosszú öve volt — szerencsére! Egymásnak dobáltuk vissza és Így kapaszkodtunk fel a szigetre. Ott volt előt­tünk a mi gyönyörű Margitszigetünk romok­ban, kiégve. Egymásra néztünk, s szinte egy­szerre szóltunk: Szörnyű! Sírtunk mindany­­nyian.) A divatbemutatón az új tavaszi frizuramo­­delleket is mutatják. A manökenek fejét diva­tosan fésülték. Az egyik sima kontyot visel, a másik félhosszú, lágy hullámba fésült kislá­­nyos frizurát. A bemondó éppen azt magya­rázza, hogy a sima frizura divatjánál sem nélkülözhetjük a fodrászt. (Húsz éve lemásztunk a sziget másik olda­lán, lefelé csúszni már könnyebb volt, mint felfelé kapaszkodni. Mentünk, mentünk a Du­na jegén és néztük a szembejövő csoportokat, akik Pestről Budára tartottak. Egyszerre csak vagy száz méternyi távolságra megláttam La­cit, régi fodrászomat. Talán nem is egészen emberi hangon kiabáltam: Laci! Laci! Meg­hallotta és megértette, csak egyetlen szót kiál­tott vissza: Élnek...!) A divatbemutató egyik legérdekesebb mo­dellje a horgolt, sötétkék szalmakabát. Alóla átlátszik az élénk piros selyem kosztüm. A selyem kosztüm általában nagyon divatos, fő­leg nyáron. Különlegesen szép a tintakék se­lyem alpaka kosztüm, kabátkája elöl klasszi­kus vonalú, hátul frakk osan szabott. A nyári ruháknál és a kosztümöknél sok szép, új anyagot fedeztünk fel, például az aranyos sár­ga kasmir mintás vásznat, amelyből Chanel kosztümöt terveztek. Chanel kosztümöt lát­tunk sötétkék-fehér pepita terylén szövetből is. A pepita az idei tavasz egyik legdivatosabb anyaga. (Húsz éve: a Szent István parkban exhu­málják az oda temetett halottakat. A sírok körül sokan állnak remegő szívvel és remegő lábbal. Ott áll a tömegben kis barátnőm, Ma­rika is, s csak néz, néz... Nem messze tőle, kissé félrehúzódva egy nő, sötétkék-fehér pe­pita ruhában. Marika ránéz és sikoltozni kezd: — A testvérem ruhája! Hol vette? Hol van a testvérem? A nő pillanatok alatt eltűnik.) A divatbemutatón már az estélyi ruhák vo­nulnak fel. A kis- és a nagyestélyi ruhák. Anyagában is gyönyörű a szilvakék, virágmin­tás tisztaselyem ruha, s Párizsra emlékeztet a piros-rózsaszín mintás könnyű muszlinruha: érdekessége a gloknisan szabott ujja. 1965. ta­vaszi-nyári divatja nőies, fiatalos. Az első nagy tavaszi divatbemutató tehát megvolt. A Gellért portása taxit hív. Beülök a sofőr mellé és pillanatok alatt már előttünk a mi gyönyörű, új Erzsébet-hídunk. Egymásra nézünk a sofőrrel, s szinte egyszerre szólunk: milyen szép! Mindketten mosolygunk. Faragó Ilona Banánzöld bucié szövet redin­gote (Komlós Lili felvételei) Sötétkék-fehér pepita terylén­­bfll készült tavaszi kosztüm — két változatban Szllvakék vlrágmlntás tiszta­selyem nyári esti ruha, szllva­kék köpennyel

Next

/
Thumbnails
Contents