Magyar Hírek, 1965 (18. évfolyam, 7-24. szám)
1965-04-04 / 7. szám
A nyíregyházi Zrínyi Ilona leánygimnázium 750 tanulónak nyújt nyugodt tanulási lehetőséget. Az ÚJ iskolát két politechnikai műhellyel Is ellátták 14* mBK ;w, ' ’ ^ JMM ISKOLÁK ÉS ISKOLÁSOK A CSALÁD A MAI MACVAR TÁRSADALOMBAN Nem kell már kilométereket gyalogolni a kisújszállási tanyavilágban lakó gyerekeknek. Korszerű diákotthon épült Kisújszálláson Ez az Iskola Budapesten a XX. kerületben épült a Pőltenberg utcában Kényelmes tanulási lehetőséget biztosit a Kossuth Lajos Tudományegyetem olvasóterme (Fotó: Balassa Ferenc, Bereth Ferenc, Fényes Tamás és Friedmann Endre — MTI) A társadalom fejlődésével a család is változik, átalakul. Sokan hajlamosak arra, hogy ezekben a változásokban a család válságát lássák, a család megszűnéséről beszéljenek itthon és külföldön is. A változás, az átalakulás azonban még nem válság. Arról van szó, hogy a család sok tekintetben új módon, új tartalommal látja el társadalmi szerepét, tölti be társadalmi funkcióit De mi a család társadalmi szerepe és milyen funkciókat teljesít? A család legtipikusabb formájában egy férfi és egy nő szexuális kapcsolaton, valamint leszármazóik vérségi kötelékén alapuló tartós együttélése, amely —- mint a társadalmi csoportok egyik fajtája jelentős közvetítő szerepet tölt be az egyén és a társadalom viszonyában. A társadalom fejlődése során felhalmozódott hagyományok, tudás, a magatartás-szabályok sokasága stb. a legkülönfélébb csoportokon át jut el az egyes emberekhez. E csoportok közül a család különösen azért jelentős, mert jórészt itt megy végbe a megszületett emberi lény társadalmi személyiséggé válása, itt kapja meg a gyermek a későbbi életére is kiható első társadalmi tapasztalatait. S milyen funkciókat lát el? Az eddigi fejlődés során kialakult a család gazdasági, szexuális, gyermekeket létrehozó és nevelő, a család tagjainak magatartását ellenőrző, fizikai és pszichikai létüket, érzelmi egyensúlyukat biztosító, sok tekintetben a családtag társadalmi helyét kijelölő, és sok más, — a felsoroltaknál kevésbé jelentős — funkciója. Vajon a bekövetkezett társadalmi átalakulások milyen változásokat okoztak a mai magyar család helyzetében és viszonyaiban? Legfontosabb a szocialista tulajdonviszonyok megteremtése előbb a városban, majd a falvakban is. Ez az idők folyamán kiküszöböli a házastárs megválasztásában is jelentkező gazdasági mellékszempontokat, illetőleg egyre inkább gyengíti ezek hatását Az ilyen gazdasági szempontok régebben — különösen falun a föld — sokszor áthághatatlan akadályt jelentettek a szerelmen alapuló házasság előtt. Jelentős tényező — az erős ütemű iparosítással természetszerűen együttjár — a női munka nagymérvű elterjedése. A nők egyre tömegesebb részvétele a termelőmunkában ugyanis lehetővé teszi a nők nagyobb gazdasági függetlenségét, és ez sok tekintetben megváltoztatja a nők helyzetét a társadalomban és — perspektivikusan — a családban is. A harmadik jelenség szükségszerű következménye a női munka elterjedésének: és ez a háztartási tevékenység »társadalmi iparrá válása-«. Részben azt jelenti ez, hogy a legkülönbözőbb iparágak és társadalmi szolgáltatások kifejlesztésével (mint pl. háztartási gépek tömeges gyártása, mosástisztítás ipari jellegű szervezése, közétkeztetés kifejlesztése a munkahelyen, a bölcsődei, óvodai hálózat kiépítése stb.) a társadalom átvállalja a háztartási tevékenység egy részét az egyéni háztartásoktól. A társadalombiztosítás általános tétele a legkülönbözőbb iskolai, kulturális és művelődési intézmények tevékenysége a család funkcióit sok más tekintetben is befolyásolja. Mindez azonban ma még elsősorban — bár egyre inkább valósággá váló — tendenciaként érvényesül. Mindhárom említett jelenséggel kapcsolatosan kisebb-nagyobb visszahúzó erők is érvényesülnek még. A vagyon, a pénz »mellékszempont- lett, de él még a jobb lakás, a jobban fizetett, nagyobb társadalmi tekintéllyel rendelkező foglalkozás stb. vonzóereje, amely tehát még befolyásolhatja a szerelmen alapuló párválasztást. A női munka nem csupán növeli a nők önállóságát, társadalmi egyenjogúságát, de új problémákat is jelent számukra, hiszen a dolgozó nő már nem, vagy csak igen nagy nehézségekkel tudja ellátni a régi módon a családdal és a háztartással kapcsolatos munkáját, már pedig még sokhelyütt ezt várják el tőle. Ami sokat segíthetne — a háztartás társadalmi iparrá válása —, még nem a szükségletnek megfelelően halad előre. így azután a dolgozó nő sokszor nehéz helyzetben van, hiszen természetes feladata a kisgyermek gondozása és emellett a legtöbb ember a háztartási munkát, gyermeknevelést is specifikus női munkának tartja, amelybe a. férfi legfeljebb «■besegít-«, túlnyomó terhe azonban mégis a nők vállát nyomja. Ez az a probléma tehát, amely szervezett társadalmi és állami intézkedésekre vár (s ilyen volt például az öthónapos fizetett szülési szabadság), de az általános társadalmi felfogás megváltoztatása is szükséges. A fentiekben röviden vázolt jelenségek a családra nézve három vonatkozásban is jelentős következménnyel járnak: kihatnak a család nagyságára, stabilitására és funkciói alakulására. A család nagysága elsősorban az utódok számától függ. A népszaporodásban nálunk jelentős csökkenés következett be. Ez annak a következmériye, hogy a legkülönbözőbb jelenségek folytán a családok jó részében kialakult az úgynevezett családtervezés gyakorlata, vagyis az utódoknak a körülményektől, a legkülönbözőbb tényezők (anyagi helyzet, lakáskörülmények, elfoglaltság, társadalmi ambíciók stb.) tudatos értékelésén alapuló létrehozása. Ez a jelenség általánosságban mind a házas társak, mind pedig a gyermekek szempontjából ésszerű és humánus, hiszen részben lehetőséget ad a házastársak személyiségének teljesebb kifejtésére, részben pedig arra, hogy a születendő gyermekeket kedvező körülmények között nevelhessék. Ez a szemlélet azonban eltorzulhat és ennek folytán felborulhatnak az értékek, előtérbe kerülhet például az egyéni önzés, amely a luxust, a gondtalanságot többre értékeli a gyermeknél. A családok anyagi szükségleteinek minél teljesebb biztosítása mellett az ilyen szemlélet ellen társadalmilag is kell fellépni megfelelő közvélemény-kialakítással, meggyőzéssel. A válások is elszaporodtak. A válás lehetősége önmagában véve nem rossz, hiszen lehetővé teszi az elviselhetetlen köteléket jelentő rossz házasságból való szabadulást (s ez például a nő gazdasági önállótlansága idején alig volt számára lehetséges). Az ilyen házasság még a gyermek szempontjából sem pozitív, az ilyen család legtöbbször csak torzultan teljesíti funkcióit a gyermek nevelése, érzelmi és társadalmi formálása szempontjából is. Nagyobb számú válást eredményez azonban a felelőtlen házasságkötés, a futó és legtöbbször átmeneti jellegű érzelemváltozás, felelőtlen kaland A társadalmi változások hatása a családokra nálunk leginkább mégis a család funkcióinak átalakulásában mutatkozik meg. Elmosódnak és egyre inkább eltűnnek azon funkciók, amelyek nem tartoznak a család lényegéhez. A családnak mint gazdasági egységnek például igen jelentős szerepe volt és — ha más formában, — van ma is társadalmunkban. A magántulajdonon alapuló gazdasági-társadalmi rendben azonban a család mint gazdasági egység jórészt termelési egységenként is funkcionált. Érvényesült ez a szerepe a városokban is — a kisipari termelőknél — de igazán jelentős a falusi társadalomban volt. A falusi társadalomban a mezőgazdasági termelés ugyanis a családok köré összpontosult. Nagyon sokszor már eleve ez szabta meg a család kialakulását, a párválasztást, tehát háttérbe szorította a szerelemnek a család keletkezésének szempontjából fontcs, humánus funkcióját. A munka is családi keretek között foljt, a családtagok így nem kerültek ki a családi közösségből a munka folyamatában sem. Ez volt a leglényegesebb oka anak, hogy a falusi társadalom alapsejtjét a család alkott, mert hiszen ez játszotta a legfontosabb közvetítő szerept az egyén és a társadalom között, és erősítette ílymódon a hsgyományos falusi életmódot, szokásokat. Amíg a család temetési egységként szerepelt, addig a termelés szempontja — tehát éppen nem a család lényegével összefüggő szén pontok, — uralkodtak a család életén, és a család más funk ciói csak a termelés érdekeinek megfelelően jöhettek tekin tetbe. Ez szabta meg a család fogyasztását, a jövedelem fel használását; a családi munkaerő-szükségletnek lényeges sze repe volt az utódok létrehozásában, nevelésében, befolyá solta a család érzelmi életét, megszabta a család társadalm helyét. A mezőgazdaság kollektivizálásával általánosságbar megszűnt a társadalmi alapja a családnak, mint termelés, egységnek. Bizonyos, adott esetben nem is jelentéktelen maradványok természetesen vannak még, például a háztáji gazdaságokból kifolyóan stb., de a család termelési funkciója fokozatosan gyengül, eltűnik és csupán mint gazdálkodási, tehát jövedelemelosztási, felhasználási, fogyasztási stb. funkcióként él tovább. A család gazdasági funkciójának tartalmi átalakulása tehát más funkcióinak torzulásmentesebb érvényesülését segíti elő. A szexuális kapcsolatok rendezésének, a gyermek létrehozásának és nevelésének folyamatából kikapcsolódot néhány zavaró tényező. A társadalmi átalakulás abban a1 irányban hat, hogy a család érzelmi közösség jellege erősöd jék. A gyermeknevelés terén régen a csalód szerepe sokk; inkább az ismeretközlés volt, mint ma. A családban tanult meg a gyermek nemcsak az alapvető társadalmi normákat, . közösségi étét szabályait, hanem sokszor ott sajátította el a ipari vagy mezőgazdasági ismereteket, gyakorlatot is, éppel úgy, mint a világra vonatkozó alapvető tudásanyagot. Az iskolarendszer fejlődésével, a legkülönbözőbb irányú szakképzés kialakításával a család jóllehet abszolút értelember több, relatíve mégis egyre kevesebb ismeretet ad a gyermek számára, viszont nagyon sokat jelent — akár pozitív, akár ne gatív irányban a családnak, mint érzelmi közösségnek, egyéniség- és jellemformáló ereje. Ez a vonás rendkívül forne* hiszen a társadalom sok más intézményétől kapott hatást is átformálhatja, sőt torzíthatja a családi ráhatás. Ha azonban a család — intim csoportjellegéből következő — érzelmi-közösségi viszonyai rendezettek, akkor ez pozitívan hat más funkciók ellátására is: hatásosan irányíthatja például a családtagok magatartását a családon kívüli viszonyokban is. Éppen ezért nem közömbös — különösen olyan átmeneti jellegű társadalomban, mint a mai Magyarország —, hogy milyen társadalmi értékeket fogad el a család, milyen magatar tási típusok hordozója. A család biztosíthatja a családtagot pihenésének, felüdülésének szabadidő eltöltésének feltételeit kialakíthatja ezek módját a társadalom-adta kereteken és le hetőségeken belül. Végül — a széleskörű társadalombiztosítás ellenére — még mindig a család gondoskodik elsősorban ez egyénről betegség és sok tekintetben öregség esetén, anidöi az anyagi ellátottság mellett az érzelmi közösség pszithíkii tényezőinek különösen nagy szerepe van. Az a tény, hogy az emberek nagy többsége egész életében családi kötelékeken keresztül is kapcsolódik a tásad»lomhoz, és ezek a kötelékek sok esetben pótolhatatlanrk, ma is egyik legjelentősebb intézményünkké teszi a csUádot, amelyre a társadalmi változások — a természetszerűn jelentkező negatív jelenségek mellett is — elsősorban hunánus tartalmának mind teljesebb kibontakozása irányában hatottak és hatnak. Dr. Kulcsár K.lirán
