Magyar Hírek, 1964 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1964-01-01 / 1. szám
I 1960. január 1-én az ország népességének 53%-a kereső tevékenységet folytatott, azaz 5 313 000 kereső személy gondoskodott 4 648 000 személy eltartásáról. Ez a »kereső—eltartott« arány kedvezőbb, mint volt bármikor az utóbbi 90 esztendő alatt, mert pl. 1669-ben 108, 1900-ban 130, 1960-ban csak 87 személyt kellett 100 keresőnek eltartani. Az eltartott személyek több, mint a fele a csecsemők, általános és középiskolai tanulók, egyetemi hallgatók közül kerül ki, akikhez csatlakoznak az eltartott női családtagok, az idős, beteg személyek, ha nem nyugdíjasok. A kereső—eltartott aránynak ez a kedvező alakulása gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1949 óta jelentősen nőtt a munkaalkalmak, a munkahelyek száma, ami viszont rávilágít a gazdasági élet és a fejlődés arányára. A keresők számának emelkedésében, ill. az eltartottak számának csökkenésében legnagyobb szerepet a nők fokozottabb foglalkoztatottsága játszotta. A nők egyenjogúsítása, a termelőmunkába való bevonása, a szabad pályaválasztás és korlátok nélküli elhelyezkedés lehetősége azt eredményezte, hogy pl. a kereső nők száma 1949 óta 600 000-rel, 45%-al nőtt, valamint azt, hogy a kereső személyek számának növekedését kétharmad részben a nők foglalkoztatottságának nagymérvű fokozása okozta. 1960-ban az ország összes keresőjének több mint egyharmada nő volt. Ha a mérleget a munkaképes korúakról készítjük el, azt kapjuk, hogy a férfiak 96%-a, a nők 51%-a kereső. Még ennél is kedvezőbb1 a kép, ha a munkaképes korban levők közé nem számítjuk a 175 000 fiú és 88 000 leány középiskolai tanulót és egyetemi hallgatót, akik nem folytatnak kereső tevékenységet. Ez esetben — a tanulókat nem számítva — a férfiak 99%-a, a nők 53%-a kereső, azaz némi kerekítéssel azt mondhatjuk, hogy valamenynyi munkaképes korú férfi és a nőknek több mint fele kereső. A keresők közül legtöbben a mezőgazdaságban dolgoznak. Számuk 1 870 000, arányuk az összes keresők 35%-a. Világviszonylatban ez az arány igen magas. Szemléltető összehasonlítást ad néhány országról e tekintetben az alábbi grafikon, mely a gazdaságilag aktív mezőgazdasági keresők arányát ábrázolja. Annak ellenére, hogy hazánkban még mindig a mezőgazdaság foglalkoztatja legnagyobb hányadát, az élelmiszerek őstermelőinek száma az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent, számszerint 320 000-rel. Ezáltal a mezőgazdasági keresők aránya a század első 50 évében szokásos 50% körüliről 35%ra esett vissza. A mezőgazdasági keresők aránya valamennyi gazdaságilag fejlett országban csökken, sőt az átalakulás korábban ment végbe, mint hazánkban. Olaszországban és Finnországban már 1950-ben, Japánban 1955-ben, a Szovjetunióban 1959-ben már 40% alatt volt a mezőgazdasági keresők aránya. (Ez a jelenség egyben azt is mutatja, hogy a társadalmi-gazdasági átrétegeződés főiránya hazánkban napjainkban a mezőgazdaságiaknak az egyéb foglalkozási ágakba történő átáramlása.) A foglalkozás minőségét tekintve durva kerekítéssel azt mondhatjuk, hogy minden második dolgozó fizikai és minden hetedik szellemi munkát végez, 100 aktív fizikai dolgozóra 27 aktív szellemi dolgozó jut (a keresők többi része önálló, segítő családtag és nyugdíjas). A fizikai dolgozók kategóriáján belül hatalmas növekedést mutat a tanult munkások aránya a tanulatlanokéhoz képest. A szak- és betanított munkások száma (a mezőgazdasági dolgozókat nem véve számításba) 1949 óta 692 000-rel emelkedett, ami rámutat a szakmunkásképzés lendületére. A következő években tovább fog emelkedni a szakmunkások aránya. A legtöbben a lakatos, asztalos, esztergályos, szabó, műszerész, gépjárműszerelő, kőműves és villanyszerelő mesterséget tanulják. A népesség öregedési folyamata megmutatkozik a kereső tevékenységet folytatók korösszetételében is. (E kérdéssel előző számunkban foglalkoztunk részletesen.) 1949 óta 726 000- rel nőtt az aktív keresők száma, akik között többségben vannak a 40 évesnél idősebbek, és a 60 éves vagy idősebb dolgozók száma is 91 000-rel emelkedett. A tanult munkásoknak és a szellemi dolgozóknak közel kétharmada, a segédmunkásoknak csak több, mint fele 40 évesnél fiatalabb. 1949 óta tetemesen megnőtt a nyugdíjasok száma is. 11 év alatt 177 300- zal több lett a nyugdíjellátásba bekapcsoltak száma, elsősorban a mezőgazdasági dolgozókra kiterjesztett nyugdíjrendelet hatásaként. 1960-ban a dolgozóknak 36%-a legalább az általános iskola 8 osztályát elvégezte, míg ez az arány 1949-ben 22%, 1910-ben 7% volt. Az iskolázottsági színvonalnak ez az ugrásszerű emelkedése a közép- és felsőfokon iskolázottak kategóriájában is megmutatkozik. A legalább érettségizettek száma 90%-kal, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek száma 67%-kal több, mint volt 1949-ben. Jelenleg a dolgozók 10%-a legalább érettségizett és 3%-a egyetemet (főiskolát) végzett. Ezt az eredményt érdemes bonckés alá venni. Ma már minden második fizikai dolgozó legalább 6—7 általános iskolai (elemi), és minden harmadik fizikai dolgozó az általános iskola 8 osztályát elvégezte. Ezeken kívül 58 000 érettségi bizonyítvánnyal rendelkező fizikai dolgozó is van az országban. A szellemi munkát végzőknek több, mint fele legalább érettségizett, 18%-a egyetemi (főiskolai) diplomával rendelkezik. Az iskolázottsági színvonal emelkedéshez nagyfokú segítséget nyújtottak a dolgozók esti iskolái és a középiskolák és egyetemek levelező tagozatai. Az 1961/62. tanévben pl. 84 000 felnőtt személy végezte esti vagy levelező tagozaton az általános iskola, 123 000 személy a középiskola valamelyik osztályát és 19 000 személy az egyetemek (főiskolák) valamelyik évfolyamát. Ezek a rendszeres iskolai tanulmányokat folytatók számadatai; nem szólottunk azokról a szakiskolát, szaktanfolyamot végzettekről —, ezeknek a száma pedig százezres nagyságrendű — akik állandóan fejlesztik szakmai felkészültségüket. A bányász, bolti elárusítói, vendéglátóipari, mezőgazdasági vagy szövő-fonói szakiskolákban, szaktanfolyamokon, ipari tanuló iskolákban tanítanak közművelődési tárgyakat is, amelyek a szakmai képzésen kívül emelik az általános műveltségi szintet. Megemlítjük, hogy az egészségügyi dolgozók száma 69 000 fő, mégpedig 15 000 orvos, 50 000 ápoló, szülésznő és egyéb szakalkalmazott, 3800 gyógyszerész gyógyította 1960-ban a népességet. A tanulni vágyó lakosság oktatását 33 000 tanító, 36 000 tanár és 4600 egyetemi oktató végezte. Dr. Mikes Gábor dk ... n w 80 wo so u 10 Dánia Svéd- , Kanada Ólon-, Cseh- ,. .Magygr-Jonguel Jugoszlávia ország ország sBovaha orSiág ország 3 A debreceni Csokonai Vitéz Mihály gimnázium növendékei az athéni Akropoiisz makettje előtt Hat esztendeje, hogy iskoláinkban bevezették az 5+1-es oktatást. Ez a pedagógiai módszer azt jelenti, hogy a hét egy napján szakmát tanulnak a diákok. A múlt esztendő végén a tanulók munkáiból országszerte kiállításokat rendeztek. Budapesten a VIII. kerület 19 általános iskolája és 8 gimnáziuma vitte el a pálmát. Vidéken a debreceni Csokonai Vitéz Mihály gimnázium lett az első. így készül a szép kézimunka Gyermekek a maguk készítette Játékok előtt A kézimunkakiállítás . .. asztalos tanulök egyik remeke intarziás asztal Akik már elsajátították a befőzés művészetét (Novotta Ferenc felvételei) A leendő lakatosmesterek
