Magyar Hírek, 1964 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1964-01-01 / 1. szám

0Műm XVII. évfolyam. 1. szám. 1964. január 1. Ara 2 forint FOLYTATJUK A BÉKE POLITIKÁJÁT Irta: DOBI ISTVÁN az Elnöki Tanács elnöke A lezárult 1963-ik esztendőben jelentős eredményeket értünk el a béke megszilár­dításában és a szocializmus építésében. Az egyik: világpolitikai kérdés, a második: Magyarország belső fejlődésének dolga, amelynek azonban megvannak a nemzet­közi vonakozásai is. Szocialista fejlődésünk nagymértékben hozzájárult hazánk nemzet­közi tekintélye növekedéséhez. A dallasi gyilkosság világszerte nagy nyugtalanságot váltott ki, de a megdöbbent felháborodáshoz mindenütt csatlakozott ál­lami vezetőknek és egyszerű emberek száz- és százmillióinak az a reménykedése, hogy Kennedy elnök tragikus halála után Is folytatják a tanácskozásokat a vitás nem­zetközi kérdésekről, a két rendszer békés egymás mellett élésének politikájáról. Az Egyesült Államok néhai elnöke — sok vi­tatható és erősen bírálható döntése mel­lett — számos kérdésben a feszültségek enyhítése, a viták békés megoldása, tárgya­lások útján való elrendezése mellett foglalt állást. Ezt az érdemét a világ minden tá­ján elismerték, tragikus halála ezért is kel­tett általános megdöbbenést a béke hívei táborában. De a kor, a történelmi szükség­­szerűség mindig megtenni embereit. Az emberek százmilliói keleten és nyugaton egyaránt békét akarnak. Ennek a világ­méretű vágynak a teljesítésében Magyar­­ország is erőihez mérten közreműködni tö­rekszik. Hazánk igen szép eredményeket ért el az építkezésben, a gazdasági és kulturális fej­lődésben, a nép életszínvonalának növeke­désében, s ezt éwégi zárszámadás idején jólesik elmondani idegenbe szakadt magyar testvéreinknek, Megvoltak a nehézségeink, ezek azonban nem valami sivár igénytelen­séghez mért gondok, hanem a gyarapodás­ból, a gazdagodásból, az állandóan növe­kedő igényekből és szükségletekből szár­mazó nehézségek. Sokkal több iparcikket és élelmiszert fogyasztunk, mint a múltban bármikor, a Horthy-idők tömegfogyasztási szükségleteit pedig még összehasonlítási alapnak sem igen tekinthetjük, annyira megváltozott a munkásság és a falusi nép élete. Iparfejlődésünk üteme megfelel ter­veinknek, előirányzatainknak. A belső szük­ségletek fedezése mellett termékeink ma már mind az öt világrészbe eljutnak, s ha itt gond van, leginkább abból származik, hogy a háborús rombolásból felépített gyá­rainkat korszerűsíteni kell, és a külkeres­kedelem mind többet és többet követel az ipartól. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének nyomán a termelési színvonal általában növekedett, de adottságaink teljes kihasználásához még több gépre, műtrá­gyára, vegyszerre volna szükségünk, mint ami most — az ország gazdasági erejéhez mérten — rendelkezésre áll. A nép élelmi­szer-igényét, elsősorban a kenyér- és hús­szükségletet, feltétlenül kielégítjük, ezért került sor az idén is kenyér- és takarmány- J gabonabehozatalra. De ennek fedezetét népgazdaságunk más területeiről előterem­tettük. Megnyitottuk határainkat, s hogy milyen mértékben, milyen eredménnyel, azt ide­genbe szakadt magyarjaink mindenkinél jobban meg tudják ítélni. Mind a két J irányban megindultak a rokonlátogatások. Akik hazatérnek szülőföldjükre, tapasztal­hatják, hogy itthon testvéri fogadtatásra, jószándékra, munkára, szép életlehetőségre, igazi hazára lelnek. Akik idegenben gyö­keret vertek, megcsaládosodtak, rendesen boldogulnak, s csak látogatóba jönnek a régi hazába, szeretettel és szívesen látott vendégeink, új hozzátartozóikkal együtt, akik előtt nem kell szégyenkezniük: itt új világ épül, a dolgozó magyar emberek szép és szabad világa; békés, biztonságos élet, jogrend, a munka és érdem tisztelete, ember­séges közszellem, állandó fejlődés, jó ered­mények és még szebb kilátások a jövőre. Ezt mutatjuk meg az idegeneknek is, akik szórakozni, üdülni, kapcsolatokat felvenni és szélesíteni, üzleteket kötni, a magyar táj és kultúra sajátos értékeivel és érdekessé­geivel ismerkedni, barátkozni, vagy nem £ barátkozni, a szocializmusban »kicsit körül­nézni« jönnek hozzánk, most már tízezer- J számra. Véleményeik érdekesek, tanulságo­sak, még akkor is, ha nem feltétlenül a jó­indulat szüli őket. Elismerik hazánk fejlő­dését, letagadni ma már nehéz is volna. Az ország vezetői mélyen átérzett felelős­séggel irányítják a magyar politikát. A nép összefogott, több-kevesebb nehézséggel, de mindinkább erősödő közösségi tudattal, be­csületesen dolgozik saját boldogulására, a nemzet és a haza javára. A munka ered­ményei szépen gyarapodnak, Magyarország nemzetközi megítélésére is visszahatnak. Azt gondolom, idegenbe szakadt testvéreink saját helyzetük alakulásán is érzik ennek a hatását. 1964-ben folytatni fogjuk erő­feszítéseinket a béke szolgálatában, népünk és országunk gyarapodására. Hazánk és a külföldön élő magyarok testvéri kapcsola­tait is tovább fogjuk erősíteni. Bizakodva indulunk az új esztendőbe. Szeretném, ha . ebhen a bizakodásunkban idegen országokban és távoli világrészeken élő magyar testvéreink is osztoznának, gondjainkban és örömeinkben velünk érez­nének. Áz újév ünnepén testvéri szeretettel * köszöntőm a »Magyar Hírek« olvasóit, si- > kerekben .és boldogságban gazdag új esz­tendőt kívánok mindannyiuknak. (Békés, íwldűq á^tztmdút ktoán izerkejztméíl r A 'kormány új tagjai — Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bénikéi András belügyminiszter, Bíró András kül­kereskedelmi miniszter és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter — leteszik az esküt Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének «

Next

/
Thumbnails
Contents