Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-05-15 / 10. szám
■é \ XVI. évfolyam, 10. szám. 1963. május 15. Ára: 2 forint A BEAULIEU-PALOTATOL A CHILLON-KASTÉLYIG írta: Mihály fi Ernő Lausanne ban, az érdekes szépségű »emeletes« város legfelső szintjén levő modern kongresszus-kombinát, a Beaulieu-palota termeiben tartotta tanácsülését az Interparlamentáris Unió. A magyar országgyűlés interparlamentáris csoportja háromtagú delegációt küldött az ülésre. Vezetője Molnár Erik, a magyar csoport elnöke, tagjai Darvasi István és e sorok írója. A tanácsülésnek, amelyen 42 ország parlamentjének képviselői vették részt, főfeladata az Interparlamentáris Unió szeptemberben Belgrádban tartandó konferenciájának előkészítése, napirendjének összeállítása, illetve a napirendre javasolt témák megvitatása volt. Az Interparlamentáris Unió értekezletein nem kormányok küldöttei, hanem a parlamentek képviselői vesznek részt, nem egyszer olyanok, akik saját parlamentjükben az ellenzéki padokban ülnek és így előfordul az is, hogy az egyes országok delegációi megosztva szavaznak egy-egy 'kérdésben. A vita az egyes kérdésekről az Unió tanácsának bizottságaiban folyt. A politikai és leszerelési bizottság témája: »-Az ENSZ-akciók hatékonyságának növelése a nemzetközi béke fenntartásában.« Aa Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának tiszteletbentartását hangsúlyozta a felszólalók nagyrésze. Ugyanez a bizottság tárgyalta az atommentes és korlátozott fegyverzett övezetek létrehozásának szükségességét, mint első lépést az általános és teljes leszerelés irányába. A gazdasági és szociális bizottság »A világfejlődés problémái« cím alatt az iparosított és a gyengén fejlett országok kapcsolatairól tárgyalt, a parlamenti és jogi bizottság témái pedig a következők voltak: a képviseleti intézmények összhangba hozása a mai világ társadalmi, gazdasági és politikai adottságaival, majd az ifjúkori bűnözés kérdései és a világűr joga. A kulturális bizottság az oktatás demokratizálásáról tárgyalt és egy másik bizottság a faji megkülönböztetés problémáit vitatta meg. Az egyes bizottságok tárgyalásai után — amelyekben élénken részt vettek a magyar delegáció tagjai is, Molnár Erik a parlamenti és jogi bizottságban, Darvasi István az atommentes övezetekről tartott vitában szólalt fel — a belgrádi konferenciára a következő napirendet állapította meg az Unió tanácsülése: 1. ) A béke fenntartása, 2. ) A világfejlődés problémái, 3. ) A világűr joga, 4. ) A faji megkülönböztetés kérdései, 5. ) A gazdasági és szociális érdekek képviselete a népképviseletben. Már a napirendre tűzött témák címeiből is megállapítható, hogy szinte kivétel nélkül olyan kérdésekről van szó, amelyeknek nemzetközi megvitatását a szocialista országok, a béketábor országai kezdeményezték számos nemzetközi fórumon. Ezeknek a témáknak a jegyében folyt le a tanácsülés és a bizottságok vitája, és a határozat értelmében ezek lesznek a főkérdések a belgrádi konferencián. Nem mintha a szocialista országok küldöttségei diktálták volna ezeket a kérdéseket és határozatokat az Interparlamentáris Unió tanácsülésén, — hiszen szám szerint kisebbségben voltunk, a 42 jelenlevő delegáció közül csak 7 tartozott a szocialista országok közé —, ennél is sokkal többet jelent ez a tény. Bizonyítéka ez annak, hogy a világ fejlődését ma már nem az imperialista országok, hanem a szocializmus. a béketábor célkitűzései irányítják, befolyásolják, döntően. Azok a kérdések állnak a világ érdeklődésének középpontjában, amelyeket a szocialista országok fejlődése, befolyásának növekedése tűz napirendre. Georges Juskiewinski és Fromon úr, a francia parlamenti delegáció titkára a Fóti Gyermekváros kis lakóival És ezek elől — ezt bizonyította a lausannei tanácsülés is — nem lehet kitérni egyetlen nemzetközi fórumon sem. Rendkívül jelentős volt a faji megkülönböztetésekről, a fajüldözésekről tartott vita a bizottságban. Ennek során éles támadások érték az egyes imperialista országokban, folyó fajüldözést. A felszólalók általában hangsúlyozták, hogy a faji megkülönböztetés kérdését nem azért tűzték napirendre, mintha nem lenne a bizottságban és a tanácsban teljes egyetértés, egyhangú elítélése minden ilyen törekvésnek, hanem a feladat az, hogy megvitassák, milyen eszközzel lehet a világon mindenütt érvényt szerezni ennek az igazságnak, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete alapító oklevele, az emberi jogok deklarációja, az UNESCO és az ENSZ legújabban hozott határozatai és az Interparlamentáris Unió többszöri állásfoglalása is megerősít, hogy a világon minden ember teljesen egyenlő. Olyan kérdés ez, amiről vitatkozni tulajdonképpen nem is lehet. Az emberiség lelkiismerete eldöntötte már azt a kérdést, hogy minden ember, fajtára, színre, nyelvre és minden más külső, látható, megkülönböztethető jelre való tekintet nélkül egyenlő. Az emberiség lelkiismeretének, a ma élő generációnak mégis egyik legsúlyosabb terhe ez a kérdés. Csak a társadalmak egészséges fejlődése oldhatja meg végle- § gesen ezt a kérdést, olyan demokratikus társadalmi rendszerék kialakulása, amelyekben egyszerűen levegő hiányában elpusztulnak az ilyen ideológiák és törekvések. A szocialista társadalmi rendszerek véglegesen megoldják, kiküszöbölik ezt a társadalmi igazságtalanságot. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 110 tagállama között ott vannak már a gyarmati sorból felszabadult, önálló, független, ázsiai, afrikai országok. Az Interparlamentáris Unióban a tagok száma még jóval kevesebb, alig több mint fele az ENSZ tagjainak és hiányoznak még éppen a legutóbbi években felszabadult népek parlamentjeinek képviselői. Ez bizonyos egyoldalúságot teremt és nem is segíti elő azt, hogy a faji megkülönböztetés kérdésében megfelelő eréllyel és hatással foglaljon állást az Interparlamentáris Unió. Éppen ezért is alakult ki az az álláspont, hogy határozott lépéseket kell tenni az új független afrikai és ázsiai országok parlamenti csoportjainak bevonására az Interparlamentáris Unió szervezetébe. Ennek a törekvésnek eredménye is van, a tanácsülésen jelentetnék be, hogy felvételi kérelem érkezett Kamerun, Sierra Leone, Szenegál és Szomália parlamentje képviselőinek interparlamentáris csoportjától. Viszont az eddigi 64 tag közül az utóbbi hónapokban kettő kiesett, mert országukban az anti-demokratikus uralom feloszlatta a parlamentet. Nemzetközi kongresszus kongresszust ér Svájcban, különösen a Genfi-tó partján, Lausanneban és Géniben. Mialatt az Interparlamentáris Unió ülésén voltunk, a Lausannetól hatvan kilométerre levő Genfben ülésezett az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, a Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ Kábítószer Bizottsága. Ezek a kongresszusok mind Magyarország tekintélyének növekedését, erősödését mutatják. Az Európai Gazdasági Bizottság alelnökévé választotta Szarka Károly külügyminiszterhelyettest, a magyar cjelegáció vezetőjét. A Kábítószer Bizottság I. elelnöke szintén a magyar küldöttség vezetője, dr. Vértes Imre lett. Egy héten át tartott az Interparlamentáris Unió tanácsülése. Az utolsóelőtti este hajóra szállt a kongresszus és kirándult a Genfi-tó északkeleti végében a tavon épült középkori várkastélyba, a Chillon-kastélyba, ahol Vaudkanton tanácsa látta vendégül az Unió tagjait. fűlés vendé Látogatás a budapesti Szilágyi Erzsébet gimnáziumban A francia parlamenti küldöttség fehérváron Székes-Svájci légügyi, idegenforgalmi, és külkereskedelmi delegáció Budapesten, a Millenniumi Emlékműnél A Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására hazánkba érkezett a Londoni Kereskedelmi Kamara 12 tagú delegációja. Lord Kilmarnockot (középen) a Londoni Kereskedelmi Kamara elnökét a Ferihegyi repülőtéren Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke fogadja. A kép baloldalán I. T. M. Fink, Nagybritannla és Eszak-Irország Egyesült Királyság magyarországi követe
