Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-04-15 / 8. szám
Kölcsönvettem egy filmcímet, Szabó István rendező kisfilmjének a címét, és a cím alatt mégsem az alkotásról, hanem az alkotóról írok... Mégis, előbb néhány szót a filmről. A film a háborúról szól; a Háborúról — a Háborúk ellen. Három részből áll, ha úgy tetszik, három variációból. Az első címe: Tárgyilagosan. A másodiké: Döbbenten. A harmadiké: Sikoltásként ... És most kölcsönveszem az első alcímet is: Tárgyilagosan ... Szabó István 25 esztendős. 1956-ban kezdte, két éve végezte be a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. A két év alatt három rövidfilmet készített. Az első a Koncert, a második a Variációk, a harmadik a Te ... Szabó István Budapesten lakik. Egy éve nős. Halk szavú, még akkor is, ha izgatott, és mindig izgatott, ha filmről van szó. Szabó István mindhárom alkotása feltűnést keltett. A Koncert-ért és a Variációk-ért a Magyar Filmkritikusok Szervezetének díját nyerte el február 16-án, a Koncert-et pedig az oberhauseni rövidfilm-fesztiválon tüntették ki három nappal később... S most, hogy idáig jutottam, elhagyom az alcímet, és folytatom — szubjektiven: Ahogy nálunk mondani szokás: fiatal csirke még:, a fején a tojáshéj, készít három filmet, és az első kettővel már hódít is. Hogyan fogadja sikereit? Szinte alázatosan, szinte ellenkezéssel. — Az oberhauseni közönség szigorú — mondja. '— Amint köztük ültem a nézőtéren, éreztem: hosszú és túljátszott a Koncert kezdete, az expozíció. Fagyos csend volt a nézőtéren. Aztán már javult a légkör, bele-beletapsoltak, éreztem, hogy tetszik. Igaz, a vége ismét elhibázott. Két vége van. Mintha egy elbeszélés befejezéseként azt írtam volna, hogy: »Még csak azt akarom mondani«, kettőspont, azután semmi több. Hát igen, most el kellene mesélnem, miről is szói ez a film, a Koncert, meg hogy miről szól a másik kettő... De nem lehet. Azaz lehetni lehet, de mit mondanék vele. A Koncert például: három fiú triciklivel zongorát szállít a Duna-parton. A lépcsőkön emberek napoznak, a fiúk megállnak egy csinos kislány mögött, és klirnpírozni kezdenek. A pihenők elhessegetik a csendháfc orítókat, akik hamar vigasztalódnak, mert felfedeznek egy másik kislányt, és utána erednek, sorsára hagyva a triciklit és rajta a zongorát. Aztán akadnak, akik gondjukba veszik a hangszert. Egy komponista, egy kerékpárversenyző, egy parlamenti tisztviselő és mások. Mindegyik muzsikál, egyre népesebb hallgatóság előtt. Végül gyors nyári zápor kerekedik, az emberek imsnekülnek, de gondolnak a zongorával is, letakarják sebtében levetett ruhadarabjaikkal, majd hárman felpattannak a triciklire és mentik a hangszert. A három fiú közben rohanva jön, Kérdések — válaszok az amnesztia-rendeletről i Vannak az életben olyan események, ame- i lyek sok-sok embert érintő, a szó igaz értel| mében közérdekű jelentőségük folytán, vil! lámgyorsan terjednek el a köztudatban s a i hatás is gyors és élénk, amelyet kiváltanak, i Ilyen közérdekű esemény volt a közelmúlt- I ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná- i csa által kiadott amnesztia-rendelet, amely ; a külföldön élő magyarság körében is — ért| hetően — nagy visszhangot keltett. > Máris sokan fordultak hozzánk telefonon, j táviratilag és levélben s tettek fel sajátos, j egyedi esetükkel kapcsolatos kérdéseket. A j törvények, a rendeletek általában az intéz- I kedések irányát szabják meg, az élet azonj ban sokrétű, az esetek számtalan variációja j lehetséges, természetes tehát, hogy ki-ki érzi ! és igényli a maga egyéni ügyére vonatkozó konkrét felvilágosítás szükségességét. Ügy | véljük, helyes lesz, ha az eddig érkezett kér! désekre az alábbiakban haladéktalanul vá! laszolunk. 1. Külföldön élőkre is vonatkozik-e az am! nesztia? Keli-e tenniük bármit is a külföldön ! élőknek amnesztiájuk érdekében? — Semmit, mert az általános közkegyelem ; vonatkozik a külföldön élőkre éppúgy, mint ! a Magyarországon élőkre és ez a törvény- i erejű rendelet kihirdetése óta automatikusan | érvényben van. j 2. Mi a helyzet azokkal a külföldön élő magyar állampolgárokkal, akik ellenforra- I dalmi cselekményben vettek részt (pl. nemzetőrök voltak, fegyveres harcban vettek ! részt), de eljárás ellenük nem indult? i — Teljes egészében vonatkozik rájúk az ! amnesztia és ellenük e címen a jövőben sem ! indítható eljárás. 3. Vonatkozik-e az amnesztia azokra a külr Í földön élő disszidált magyarokra, akik közben külföldi állampoígárok lettek? Látogatóvízumot kaphatnak-e? — Igen, vonatkozik. Látogató-vízumot kaphatnak. 4. Vonatkozik-e az amnesztia olyan személyekre, akik idehaza köztörvényekbe ütj köző bűncselekményt követtek el (pl. sikkasztás stb.), elfogató parancsot adtak ki ellenük, de megszöktek? — Közkegyelemben részesültek, az amnesztia-rendeletben (2. és 6. §) felsorolt kivételekkel (gyilkosság, gyújtogatás, rablás stb.). 5. Vonatkozik-e az amnesztia olyanokra, akik 1956-ban, az ellenforradalom idején kiszabadultak a börtönből, s büntetésüket még nem töltötték le, ha az illetők: a) köztörvényi bűntett miatt elítéltek, b) politikai elítéltek, c) háborús bűnösök? — Igen, vonatkozik. Az ilyen személyek a rendelet alapján ugyanolyan feltételek mellett, és ugyanolyan mértékben részesülnek kegyelemben, mint a büntetésüket Magyarországon töltő személyek. (Az amnesztiarendelet ugyanis úgy szól, hogy azok a háborús bűnösök, akik büntetésük kétharmadát letöltötték, amnesztiában részesülnek. A háborús bűnösöket 1945 után ítélték el és 1956-ig többségükben letöltötték büntetésük kétharmad részét.) 6. Mi történik azzal, akit háborús bűntett miatt ítéltek el, de még nem töltötte le büntetése kétharmadát és külföldre távozott? — Az Elnöki Tanács az ilyen esetekben is élhet kegyelmi jogával, ha ezt kérik s ha a körülmények a méltánylást indokolttá teszik. Ezt a kérelmet külföldön élő magyarok éppúgy beterjeszthetik, mint az itthon élők. 7. A rendelet azt mondja, hogy amenesztia alá esnek azok, akik tiltott határátlépéssel hagyták el az országot. Vonatkozik-e a rendelet arra is, aki érvényes útlevéllel ment ki és kint maradt? — Az amnesztia vonatkozik rájuk is. 8. Mi a helyzet azokkal, akiket valamilyen bűntett miatt a felszabadulás előtt ítéltek el s azóta elhagyták az országot? — Amnesztiában részesülnek, sőt mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. 9. Mi a helyzet a rendelet alapján a fiatalkorúakkal? — A kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartamára tekintet nélkül el kell engedni a köztörvényi bűntett miatt elítélt a) fiatalkorúak, b) a teherben levő nők, c) az olyan anyák, akiknek 10 éven aluli gyermeke van, d) 50 évet betöltött nők, 60 évet betöltött férfiak, e) az életet veszélyeztető, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők büntetését. * Szerkesztőségünk a továbbiakban is készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére. és kővémered, amikor látja, hogy a triciklinek se híre, se hamva... Ez így semmi. De ha látjuk és halljuk a filmet, egészen mást látunk és hallunk belőle. Azt, hogy a művészet szépsége, a muzsika hogyan kerül közel 'az emberekhez; hogy a művészet miként old csomókat, miként alakítja érdeklődőkké a közönyöseket, teszi társaslényekké a társtalanokat; mint varázsolja jobbá, gazdagabbá, önfeláldozóakká mindazokat, akik közel engedik magukhoz a Szépet... Szabó István valaha, még középiskolás korában (nem volt nagyon rég), orvos akart lenni. Aztán színházi rendező. Aztán — úgy tizenhat éves korában — olvasta Balázs Bélának — a világ talán legnagyobb filmesztétájának — művét, A film szellemé-t. — Ügy érzem — mondja Szabó István —, a két hivatás — az. orvosé és a filmrendezőé — nem esik messze egymástól. Az orvos gyógyít. A filmes is. Nevettet, gyönyörködtet, pihentet, tettekre biztat. És ha kell: figyelmeztet, mint az orvos; fájdalmat is okozhat, belemetszhet a gennyes kelésbe, mint a sebész... Ezért nem épülnek mesére Szabó István filmjei, hanem gondolatokra. A Koncert a művészi szép befogadásáról, a Variációk a köztünk kísértő háború elleni eszmélésről, a legújabb film, a Te, a szerelem varázserejéről beszél. És valamennyi új gondolatokat közöl, új formában, szinte szavak nélkül. — S most mit szeretne csinálni? — Filmet olyan pestiekről, akik még nem töltötték be huszonhatodik életévüket. — Miért éppen róluk? — Mert én is pesti vagyok, mert én is ehhez a korosztályhoz tartozom. Ismerem városomat is, nemzedékemet is. És ha arról készítek filmet, amit jól ismerek, igazabb lesz a film, kevesebb lesz benne a tévedés ... És ismét tárgyilagosan: Szabó István 25 esztendős. Két éve végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Azóta három filmet készített. A három közül kettőt kitüntettek... Ahogy szakmai körökben mondják: alig indult el, máris beérkezett. Ahogyan ő vallja, nem önmagáról csak, de általában: egy művésznek sohasem szabad éreznie, hogy beérkezett. G. L. Részletek a Variációk-bál Három kép a Te című kisfümből 2
