Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-04-01 / 7. szám

I

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 4. számú törvényerejű rendelete a közkegyelem gyakorlásáról

A magyar nép történelmi útjának fontos állomásához érkezett, amikor a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakába lépett. Népünk politikai-erkölcsi egysége erős, ez kifejeződik a lendületes gazdasági-kulturális építőmunka mindennapi gyakorlatában éppúgy, mint a februári országgyűlési és tanácsválasztások nagyszerű politikai eredményében.

Az elmúlt esztendők állhatatos harca, az ellenforradalmi felkelés és a személyi kultusz torzításainak egyidejű és teljes leküzdése után népi demokratikus államunk, szocialista rendszerünk szilárd, törvényes rend érvényesül az országban. Minden becsületes állampolgár nyugodtan élhet és dolgozhat hazánkban.

A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szocialista viszonyok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bűnözőkkel szemben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesújt hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanekkor emberiességtől áthatva, meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer, vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget kíván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beilleszkedjenek.

E meggondolásokból kiindulva a forradalmi munkás-paraszt kormány kezdeményezésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa általános közkegyelmet rendel el:

I.

1. §. (1) Közkegyelemben részesülnek azok:

a) akiket a bíróság a felszabadulástól 1956. október 23-ig elkövetett államellenes bűntett (BHÖ. I—III. fejezet) miatt elítélt; akiket háborús bűntett (BHÖ. 81—85. pont) miatt ítéltek el, ha szabadságvesztés büntetésük kétharmadát letöltötték,

b) akik hatalmukkal visszaélve a szocialista törvényességet megsértették,

c) akiket 1956. október 23.—1957. május 1. között elkövetett államellenes bűntett miatt, vagy ellenforradalmi tevékenységükkel összefüggésben más bűntett miatt,

d) továbbá akiket az ellenforradalom leverése után a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése napjáig államellenes bűntett (BHÖ. I—'III. fejezet, illetőleg BTK. IX. fejezet) miatt ítéltek el,

e) akik a felszabadulás óta a mai napig

engedély nélkül hagyták el az ország területét. í

(2) Az előző rendelkezésben foglalt bűntettek elkövetőivel szemben büntető eljárás megindításának a továbbiakban helye nincs és a folyamatba tett eljárást is meg kell szüntetni; e rendelkezés vonatkozik azokra is, akik a felszabadulás óta a mai napig engedély nélkül hagyták el aa ország területét.

2. §. (1) Nem vonatkozik a kegyelem:

a) a háborús bűnösök közül azokra, akik büntetésük kétharmadát nem töltötték le, illetve a bírói felelősségre vonás elől megszöktek, továbbá az 1. §. (1) bekezdés a), d), e) pontjában megjelöltek közül, akik kémkedés, hűtlenség, hazaárulás bűntettét (BHÖ. 35, 37—45.. pontjai, illetőleg a BTK. 129, és 131, §-ai) követték el;

b) azokra sem, akiket a bíróság 5 éven belül bármely bűntett miatt már előzőén szabadságvesztés büntetésre ítélt, illetőleg akik a Büntető Törvénykönyv bármely rendelkezése szerint visszaesők.

(2) Akikre e kivétel folytán a közkegyeleni nem terjed ki, de javukra különleges méltánylandó okok forognak fenn, egyénileg kérhetik az Elnöki Tanácsot, hogy a kegyelmet javukra is gyakorolja.

3. §. Az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott cselekményekért elítéltekre — akiket e rendelet megjelenéséig az Elnöki Tanács egyéni kegyelemben részesített — az egyéni kegyelem nem lehet hátrányosabb, mintha jelen közkegyelmi elhatározás alá estek volna.

II.

*

4. §. (1) Akiket a bíróság e kegyelmi elhatározás napja előtt elkövetett köztörvényi (ideértve a BTK. XVII. fejezetében foglalt katonai bűntetteket ’is) bűntett miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélt, ha annak tartama nem haladja meg

a) a 6 évet, a büntetés egyharmadával,

b) ha a 2 évet nem haladja meg, a felével csökken,

c) akiket 1 év, vagy ennél rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítéltek,

azok büntetését, illetőleg annak hátralevő részét elengedi,

d) elengedi a büntetését azoknak is, akiket a bíróság e kegyelmi elhatározás napjáig javítónevelő munkára, vagy pénzfőbüntetésre ítélt.

(2) A kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamára tekintet nélkül el kell engedni a köztörvényi bűntett miatt elítélt

a) fiatalkorúak,

b) a teherben levő nők,

c) az olyan anyák, akiknek 10 éven aluli gyermeke van,

d) 50 évet betöltött nők, 60 évet betöltött férfiiák,

e) az életet veszélyeztető, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők büntetését.

5. §. (1) A büntető eljárás nem indítható, illetőleg nem folytatható azokkal szemben,

akik e közkegyelmi elhatározás megjelenéséig olyan bűntettet követtek el, amely miatt a bíróság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesztést, vagy ennél enyhébb büntetést szabna ki.

(2) Az előző bekezdés alkalmazásához az ügyész indítványa, illetőleg hozzájárulása szükséges.

(3) Ha az ügyész a (2) bekezdés szerint az eljárás megszüntetését a bíróság előtt nem intítványozza, a bíróság az ügyben az eljárás lefolytatása után ítéletet hoz; amennyiben a kiszabott büntetés az (1) bekezdés szerinti mértéket nem haladja meg —, egyéb előfeltételek fennállása esetén — egyben megállapítja, hogy a büntetés Közkegyelem alá es'ik.

6. §. A kegyelem nem vonatkozik azokra, akik gyilkosságot, szándékos emberölést, rablást, gyújtogatást, társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy szándékos felgyújtását, vagy robbantását (BHÖ. 349., 351—352., 433., 434., 162—164., 233, illetőleg a BTK. 253. §. (1)—(2) bekezdés és 299. §) követték el, vagy akiket emiatt elítéltek.

De nem vonatkozik a kegyelem azokra sem, akiket a bíróság az elítélésük alapját képező bűntettet megelőzően 5 éven belül, vagy azután elkövetett bármely bűntett miatt egy ízben már szabadságvesztés büntetésre ítélt.

fill.

7. §. (1) Felszabadulásunk előtt bármely bűntett miatt elítéltek mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

(2) A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól való mentesítés hatálya kiterjed azokra is, akiket csak egy ízben ítéltek el köztörvényi bűntett miatt, éspedig

a) felszabadulásunktól 1957. május 1-ig 5 évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre, vagy

b) akiket 1957. május 1-től a jelen közkegyelmi rendelkezés hatálybalépéséig 2 évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek,

feltéve mindkét esetben, hogy büntetésüket kitöltötték, vagy azt kegyelem alapján elengedték.

IV.

8. §. A kegyelem hatályát veszti azokkal szemben, akiket e kegyelmi elhatározást követő 3 éven belül elkövetetlt szándékos bűntett miatt Ítélnek el.

V.

9. i§. A szabálysértés miatt eddig kiszabott és még be nem fizetett pénzbírságot törölni kell. E közkegyelmi rendelkezés hatálybalépéséig elkövetett szabálysértési cselekmények miatt eljárást indítani nem lehet, 'illetőleg a folyamatban levőt meg kell szüntetni.

VI.

10. §. E közkegyelem nem terjed ki mellékbüntetésekre, valamint a bűnügyi költségekre.

VIL

11. §. E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, a 9. i§-.ról pedig a szabálysértési hatóság legfelsőbb felügyeletét ellátó szerv gondöskodiik.

Az amnesztiáról

Beszélgetés dr. Nezvál Ferenc igazságügy-miniszterrel

Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

A (Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste dr. Nezvál Ferenc igazságügyminisztert, és tájékoztatást kért a nagy érdeklődést keltő rendeletről.

KÉRDÉS: — Az Ön megítélése szerint mi tette lehetővé és indokolttá az amnesztiát?

VÁLASZ: — A Magyar Népköztársaság belső rendje szilárd, erős. Poliákai, gazdasági és társadalmi fejlődésünk során az ország nagy eredményeket éri el. Erős népünk politikai es erkölcsi egysége. leraktuk a szocializmus alapjait. E tények megmagyarázzak, mi tette lehetővé ezt az intézkedést. Amikor az Elnöki Tanács — a kormány javaslatára — elhatározta az amnesztiát, figyelemmel volt arra is, hogy a bűnözés alakulásában 1956 óta kedvező változások tapasztalhatók: csökkent az allamellenes és a köztörvényi büntettek abszolút száma.

KÉRDÉS: — Kik azok a politikai elítéltek, akikre kiterjed a közkegyelmi rendelet?

VÁLASZ: — A rendelet hatálya kiterjed tulajdonképpen minden államellenes bűncselekmény elkövetőire, polgári és katonai személyekre egyaránt. Közkegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság a felszabadulástól a rendelet megjelenésének napjáig államellenes bűntett miatt elitéit, továbbá a háborús bűnösök közül azok, akik büntetésük kétharmadát már letöltötték. Közismert, hogy népi demokratikus törvényhozásunk — híven nemzetközi jogi kötelezettségeinkhez — a második világháborút követően törvényt hozott a háborús, emberiségellenes bűnök megbüntetésére. E jogszabályokat igazságszolgáltatásunk következetesen alkalmazta. Azoknak a háborús bűnösöknek tehát, akik nem vonták ki magukat törvényellenesen a felelősségre vonás alól és részben már megbűnhödtek, nem kell letölteniük további büntetésüket.

A törvényerejű rendelet kimondja, hogy amnesztiában részesülnek azok, akik az ellenforradalom, illetve annak leverése idején államellenes, ellenforradalmi bűncselekményt, vagy e tevékenységgel összefüggésben más bűncselekményt követtek el, valamint azok az államellenes bűntett miatt elítéltek, akik az ellenforradalom leverése után, a rendelet megjelentetésének napjáig követték el bűncselekményüket. Ez utóbbi bűncselekmények tettesei esetében is széles körben intézkedik a rendelet: egyaránt érinti az állam belső, külső biztonsága elleni és a honvédelem érdekeit sértő bűncselekmények tetteseit. Kegyelmet kapnak tehát azok is, akik ebben az időben a népi demokratikus államrend ellen szervezkedtek, izgattak, vagy megszegték az államellenes bűncselekmények feljelentési kötelezettségéről szóló , törvényes előírást.

Az Elnöki Tanács rendelete kegyelmet ad azoknak is, akik a személyi kultusz időszakában visszaéltek hatalmukkal, és megsértették a szocialista törvényességet. Ismeretes, hogy e törvénysértéseket a forradalmi munkásparaszt kormány következetesen felszámolta. A törvénysértésekért felelős személyeket bírói úton és más módon is felelősségre vonták. Azok a személyek, akiket elkövetett törvénysértéseikért bírói úton nem vontak felelősségre, a közkegyelmi rendelkezés értelmében nem kerülnek büntetőjogi felelősségre vonásra.

KÉRDÉS: — Kik azok a politikai bűntettesek, akiket nem érint a törvényerejű rendelet?

VÁLASZ: — Nem részesülnek amnesztiában azok a háborús bűnösök, akik még nem töltötték le büntetésük kétharmadát, vagy megszöktek a bírói felelősségre vonás elöl. Ugyancsak nem vonatkozik az amnesztia azokra, akik az ellenforradalom előtt, valamint az ellenforradalom után kémkedés, hűtlenség vagy hazaárulás bűntettét követték el, valamint azokra, akik ezeknek a bűncselekményeknek elkövetése után a felelősségre vonás elől külföldre szöktek. Nem részesülnek amnesztiában azok a politikai bűntettesek sem, akiket a bíróság öt éven belül egyszer már valamilyen bűncselekményért szabadságvesztés büntetésre ítélt, illetve akik a BTK bármely rendelkezése szerint visszaesőnek tekintendők.

KÉRDÉS: — Milyen mértékben terjed ki az amnesztia az úgynevezett köztörvényes bűncselekmények elkövetőire?

VÁLASZ; — A törvényerejű rendelet szerint a köztörvényi bűntetteseknél egyharmaddal csökken azoknak a büntetése, akiket eredetileg 6 évnél nem hosszabb szabadságvesztésre ítéltek; felével csökken a büntetése azoknak, akiket 2 évnél nem hoszszabb szabadságvesztésre büntettek.

A rendelet teljesen elengedi azoknak a büntetését, akiket egy évnél nem hosszabb szabadságvesztésre, javítónevelő munkára, illetve pénz főbüntetésre ítéltek. Büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytatható azok ellen, akik a közkegyelmi elhatározás megjelenéséig olyan bűntettet követtek el, amelynek várható büntetése egy év, vagy annál kevesebb. Ez utóbbiaknál a büntető eljárást meg kell szüntetni, akár rendőrségi, ügyészségi vagy bírósági szakaszban van jelenleg az ügyük.

A szocialista humanizmus jut kifejezésre a jogszabálynak abban a rendelkezésében, amely a kiszabott büntetés nagyságára való tekintet nélkül elengedi a fiatalkorúak, a teherben levő nők, a kisgyermekes anyák, az ötven éven felüli nők és a hatvan éven felüli férfiak, valamint az életet veszélyeztető gyógyíthatatlan betegségben szenvedők hátralevő büntetését.

KÉRDÉS: — A köztörvényi bűncselekmények tetteseinél milyen kizáró okokat tartalmaz a törvényerejű rendelet?

VÁLASZ: — A társadalomra különösen veszélyes bűnözőkre természetesen nem terjed ki az amnesztia. A kormányzat nem téveszti szem elől a közrend és a közbiztonság érdekeit. A kegyelem nem vonatkozik azokra, akik gyilkosságot, szándékos emberölést, rablást, gyújtogatást, a társadalmi tulajdon felgyújtását vagy felrobbantását követték el. Akárcsak a politikai bűntetteseknél, itt is kizáró ok az, ha valaki visszaeső, vagyis öt éven belül valamilyen bűncselekmény miatt már szabadságvesztés büntetésre ítélték.

A törvényerejű rendelet hangsúlyozottan kimondja, hogy a kegyelem hatályát veszti azoknál a politikai és köztörvényi bűntetteseknél, akik az amnesztiát követő három éven belül szándékos bűntettet követnek el, s ezért elitélik őket. Ebben az esetben nemcsak az újólag elkövetett bűncselekmény büntetését kell kiállniuk, hanem érvénybe lép az a büntetés is, amelyet most amnesztiával törölnek.

KÉRDÉS: — Milyen lehetőséget nyújt a törvényerejű rendelet azon elítéltek számára, akiket a fenti rendelkezések nem érintenek?

VÁLASZ: — Az elmondottakból kitűnik, hogy milyen kevés az olyan elítélt, akire nem vonatkozik az általános amnesztia. Az Elnöki Tanács azonban — a rendelet szerint — élhet kegyelmi jogával azok esetében is, akikre a kegyelmi rendelkezések a fentiek értelmében nem vonatkoznak, ha ezt kérik, s ha a körülmények a különleges méltánylást indokolttá teszik.

KÉRDÉS: — Mennyiben vonatkozik az amnesztia azokra a magyar állampolgárokra, akik engedély nélkül hagyták eí az országot?

VÁLASZ: — A törvényerejű rendelet értelmében közkegyelem alá esnek azok is, akik tiltott határátlépéssel hagyták el az országot. ‘A kegyelmi rendelet egyéb rendelkezései éppúgy vonatkoznak a külföldön élő magyar állampolgárokra, mint azokra, akik itthon élnek.

KÉRDÉS: — Milyen esetben mentesülhet valaki a büntetett előélettel Járó hátrányok »lói?

VÁLASZ: — Az ezzel kapcsolatos rendelkezés is igen széles körű. A rendelet lehetőséget teremt a korábban elítélteknek zavartalan elhelyezkedésükhöz és a társadalomba való beilleszkedésükhöz aizal, hogy mentesíti a büntetett előélettel járó hátrányok alól mindazokat, akik a felszabadulást követően — 1957. május 1-ig — 5 évet meg nem haladó büntetést kaptak, és azokat, akiket 1957. május 1-től a rendelet megjelenésének napjáig 2 évnél kisebb szabadságvesztésre ítéltek. Természetesen ez a rendelkezés csak azokra vonatkozik, akik már kitöltötték büntetésüket, vagy kegyelem útján szabadultak.

Az állampolgárok széles rétegeit érinti az a kegyelmi elhatározás is, amely megszünteti a rendelet hatályba lépésének napjáig indított szabálysértési eljárásokat. Eszerint a már kirótt és még be nem fizetett szabálysértési pénzbírságot nem kell megfizetni.

KÉRDÉS: — Mikor hajtják végre a törvényerejű rendeletet?

VÁLASZ: — A rendelet március 22-én megjelent a Magyar Közlönyben, s ezzel hatályba lépett. Az illetékes igazságügyi szervek készen állnak a rendelet végrehajtására, és a kegyelemben részesülők első csoportja előreláthatólag a jövő hét első felében szabadlábra kerül. A rendeletet az igazságügyi szervek 1963. április 4-ig úgy hajtják végre, hogy addig az amnesztiában részesülők utolsó csoportja is szabadlábra kerüljön.

Az igazságszolgáltató szervek — a hatóságokkal karöltve — a továbbiakban is változatlanul feladatuknak tartják, hogy éberen őrködjenek a törvényesség felett, és gondoskodnak arról, hogy a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása ne maradjon el. Kormányzatunk emberiességtől áthatott rendelkezése senkiben sem ébreszthet olyan gondolatot„ hogy a bűnösöket futni hagyjuk. A jövőben is elnyerik méltó büntetésüket mindazok, akik népköztársaságunk törvényeit megszegve, vétenek államrendünk, szocialista építőmunkánk, dolgozó népünk személyi és vagyoni biztonsága ellen.

5