Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-03-15 / 6. szám
nitwit RICTIONAIRE » ... 1 mCTIOMARY OF COLOURFUL FRENCH SLAA'RUAOL. Uicek - stookbau R. Gebauer neves osztrák tudós, a grazi műszaki főiskola professzora, Budapesten az Eötvös Loránd Fizikai Társulatban az elméleti-fizika újabb vizsgálatairól tartott előadást. * Abrahám Ambrus professzor, a szegedi József Attila Tudományegyetem zoológiái és biológiai tanszékének vezetője, az Angol Királyi Tudományos Társaság meghívására Londonban, vetítettképes előadást tartott a véredények idegellátásáról. Az előadáson megjelent N. Martin, a Társasig titkára és az angol orvostudomány sok kiemelkedő képviselője. , * Kosztolányi-estet tartottak a belgrádi népkör irodalmi és művészeti klubjában: a sikeres előadáson a «költő versei, prózai írásai és megzenésített költeményei szerepeltek. * A mai angol építészetről nyílik kiállítás Budapesten, az Építőművészek Szövetségének székházában. * A Német Szövetségi Köztársaságban, Oberhausenben megrendezett nemzetközi rövidfilm-fesztiválon négy filmünk közül három kapott dijat. Tudja ön, kedves olvasónk, mondjuk Észak- Amerikában, hogy ha Párizsban Chamberlaint mondanak, akikor ugyan az egykori miniszterelnökre gondolnak, de e szón mégis mindössze «esernyőt« értenék; s a douloureuse a vendéglői számlát és kifizetésének szomorú aktusát jelenti? És tudja ön, kedves olvasónk, mondjuk Párizsban, hogy ha egy amerikai Ninety-eight-^t emleget, akkor egy tejcsárda vezetőjéről beszél, vagy, hogy a magunk mesterségét se hagyjuk ki; sob sister az az újságíróhölgy, alki az érzelmes lelkek szeméből a könnyet facsarja? Pedig ön, kedves olvasónk — mint minden ember —, bizonyára büszke nyelvtudására. S meglehet, a fenti kifejezéséket is jól ismeri. Mégis, anélkül, hogy megbántani szándékoznánk, merjük állítani, hogy abban a két könyvben, amelynek címét mi is fentebb, címül idéztük, bizonyosan akad olyan furcsa, különös, szokatlan, ismeretlen szó, kifejezés, nyelvi fordulat, amely meglepné. Mert egyfelől igaz. hogy tehetséggel és szorgalommal minden idegen nyelvet el lehet sajátítani, de az is Igaz, hogy a legitöbb nyelv olyan gazdag és változatos, hogy még akik anyanyelvűi bírják, sem mindig ismerik teljesen. Ha mégis, akkor pedig azzal kell megbirkózniuk, hogy minden nyelv e&yben élő nyelv is, értve ezen ! azt, hogy szakadatlanul változik, fejlődik, mó! dósul. Ezt a nyelvi elevenséget igyekszik szinj te teremtő és termő pillanataiban fülöncsípni ! az említett két könyv, a két slang szótár, amelyeknek szerzője természetesen kitűnően beszél angolul, illetve franciául, hiszen'... Azaz bocsánat, nem is «hiszen«, ami után annak kellene következni, hogy legalább az egyik a két nyelv közül, anyanyelve. Csakhogy a szerző, Etienne Deák — magyar. I-ám, milyen különös dolgokat tud produkálni ez az oly nehezen megfogalmazható valami, hogy: nyelv? Egyik ember az anyanyelvét sem ismeri igazán, a másik viszont két idegen nyelvet tanul meg olyannyira, hogy... — Nos, hadd mutassuk be inkább a szerzőt magát, röviden, S ez jórészt megmagyarázza is ezt az -olyanynyira, hogy«-ot. Pontosan annyi idős, mint a század, amelyben élünk és mint annyi honfitársunk, ő is a két háború között vette kezébe a vándorbotot. Azzál indult, hogy le sem teszi Amerikáig, de Párizsban elakadt, mert talált egy asszonyt, aki szépen kivette kezéből a botot. Részint mégis elérte célját, mert előbb a New York Herald, majd a Reader’s Digest európai irodájának igazgatója lett. Szenvedélyét a napi gyakorlat szította fel: az amerikai lapok jellegzetes headline-jait, fő címeit kellett fran. ciára fordítani, de az amerikanizmusokra semmilyen szótár sem adott eligazítást. És egyszerre csak gyűjteni kezdte a szavakat, kifejezéseket, speciális fordulatokat, hogy a slangra megkeresse a francia argot megfelelő kifejezését. Addig gyűjtötte, míg összejött belőlük egy kis szótárra való. Akkor kiadta és maga is meglepődött, mekkora sikere lett. A kis szótárát követte előbb a bővített nagyobb kiadás, majd, mint szokott lenni, ebből újra a kisebbített zsebkiadás; és követte a fordítottja is, a francia—amerikai argót szótár, amelyet felesége társaságában írt, és itt az íráson van a hangsúly, mert a szótárakat általában szerkesztik, ez a könyv azonban szórakoztató, tanulságos és mulatságos olvasmány, amelyből oldalszámra idézhetnénk. De hát nem a tartalmat, hanem az esetet akartuk ismertetni olvasóinkkal, az esetet, amely jórészt minden magyarázat nélkül is, magyarázza önmagát. Ne is tegyünk hozzá többet, talán, csak anynyit: Íme tehát az »eset«, a »példa«, amely nem egyszerűen egv ember -hobby«-ja. vagy szakmai mellékmunkája, hanem tett, amely a maga magyar—francia—angol—amerikai vegyességében és összetettségében oly szépen és egyértelműen bizonyítja, hogy mindien nyelv, amelyen költők szólnak, gyerekek tanulnak, hírek szállnak, közös kincsünk, az emberiség kincse. S hiába beszélünk annyiféle nyelvet, a nyelv önmagában nem tud elválasztani bennünket egymástól: hidak épülnek fölöttük, sokféle híd, íme. pé Idául szótárhidak is. És két nyelv legjellegzetesebb, legbensőségesebben saját kifejezéseit egy harmadik anyanyelvű ember köti össze. Hogy az illető magyar éppen. annak örülünk. De lenne bár a világ akármelyik sarkából való. akkor is tiszteletet és elismerést érdemelne, mert az emberiség kölcsönös megértéséhez hordja — a maga módján, a maga képességével — az építőköveket. — ip — A százháromszobáa szálloda egyik lakosztálya A konyhában mindenki husxuuuarum esztendős: Lukács István konyhafőnök, Herbula Gyula, az étterem vezetője és Gál István felszolgálő A tanácsterem ablakán at az öregtemplom tornyára lain! vér kecskeméti szalonnával. A tál peremére rakott saláták éppúgy szolgálnak díszül, mint ízesítőül... És a vendég étvágygerjesztőnek természetesen felhörpint egy gyűszűnyivel a híres kecskeméti barackpálinkából, az ebéd, vagy vacsora végeztével pedig a homok aranyát, a messze földön híres helvéciai szemelt rizlinget kortyolgathatja az Aranyhomokban, aki szomjúhozik... A bánban dzsesszmuzsíkára táncolnak a párok, az étteremben cigány húzza. ■Messze száll a régi nóta: -Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagy harangja ...« (j) Tereiére a bárban ... Részlet a társalgóból Az étterem (Novotta Fsrtuc felvételei) Ketten a fiatalok közül: Menyhért Lajosné Zimonyi Anna a szállodai részleg vezetője és férje Menyhért Lajos helyettes-igazgató A hírős városban, Kecskeméten, az öregtemplom szomszédságában új, modem ötemeletes palota áll. Aranyhomok a neve. Szálloda, étterem, bár és cukrászda. Százhárom szoba van benne. A szobák világosak, mintha bennük kelne fel a nap. Az ablakokból az öregtemplomot látni, meg a tanácsházát, amelyet még Lechner Ödön épített. Az Aranyhomok a fiatal, az új Kecskemét egyik reprezentatív alkotása. Az öreg Beretvás-szállót, amelyet sokfélé ismertek és amely Az »Aranyhomok«, Kecskemét Ötemeletes, új szállodája annyi emléket őrzött a régi Kecskemét történelméből, lebontották. Azóta az alföldi metropolisnak nem volt szállodája. Budapestről Szegedig hiába keresett európai színvonalú szállodát az utas. Most, hogy megépült és megnyílt az Aranyhomolk, tud már szállóvendéget fogadni Kecskemét. Az új szálloda csupa üveg csupa fény, csarnokai, társalgói, szobái minden Igényt kielégítenek. És a fiatal szállodának fiatalok a vezetői is. Mesterségüket Budapesten tanullitálk a Dunában, a Palace-ban ... Beszélnek németül, franciául, angolul, oroszul és — az igazgatót is beleértve — egyikük sem töltötte még be életének huszonötödik esztendejét. A főszakács Gundel-tanítvány és — huszonhárom esztendős. Az Aranyhomok konyhájának egyik híressége: a Szakácstál. Borjúhúst sütnek, sertéshúst rántanak, hátszínt porhanyítanak ehhez az étellkülönllegességhez. Étvágygerjesztőül fogas kerül a tálra, majd az egészet — nehogy »megfázzék« a konyhától az ét-' teremig — betakarják házi sültkolbásszal, meg ’kakastaréj formájú sütött, jó, kör9
